Baleset

Egy egyszerű baleset volt. A lábamban viszont csúnya húzódás keletkezett, ami miatt alig bírtam járni. Orvostól orvosig jártam, de mindenki csak újabb ötletekkel állt elő, hogyan lehetne minél több gyógyszert beszedni, de valahogy a fájdalomra nem tudtak működő gyógyírt. Egy ismerősöm végül azzal állt elő, hogy menjek alternatív gyógyászhoz, aki majd szépen rendbe fog hozni. Nem mondom kétkedve fogadtam, de a fájdalom győzött. Végül ellátogattam ahhoz, a magát gyógyítónak nevező emberhez, akit ajánlottak.
Egy kellemes kis kertes házikó állt egy hatalmas telek közepén. EZ tényleg értsétek úgy, hogy a telek gyakorlatilag egy nagy parkvolt, csodálatos kerti utakkal, fás bokros részekkel, padokkal, kis asztalokkal a fák árnyékában. Talán egy szanatóriumot tudnék így elképzelni. Az épületbe agy kis lépcsőn feljutva lehetett belépni. Tetszett, hogy ezen a lépcsőn egy akadálymentesítő rámpa, sőt a másik oldalán egy felvonó is telepítve volt. Az ajtón túl egy kis recepciós pult volt, ahol mosolyogva fogadott egy kedves hölgy. Azonnal érződött, hogy nagy tapasztalattal rendelkezik, célirányos kérdéseivel, könnyedén behatárolta a problémát a lábammal. Elmagyarázta, hogy ez biztosan összetett feladat lesz, amihez először egy orvosi konzultációt, majd akupunktúrás kezelést, és végül masszőrt javasolt. Teljesen meggyőzött. Kiderült, hogy itt létezik olyan is, hogy a beteg gyakorlatilag beköltözik egy hétre egy kellemes szobába, és közben kapja a kezeléseket. EZ számomra nagyon szimpatikus volt, tekintve, hogy alig bírtam járni, és így még a vizes kezeléseket is fel lehetett venni a listára.
Érthető hogy alig vártam, hogy két nap múlva bekerüljek az intézetbe.
Az orvos nagyon szimpatikus ember volt, és akkurátus vizsgálat után kemény programot állított össze. Azonnal kezdődtek a kezelések, és lám, az akupunktúra szinte azonnal hatott.
Első éjszaka az idegen környezet miatt nem tudtam aludni, ezért a nyitott ablakon át hallgattam az éjszaka neszeit. Éjfél körül hallottam meg az érdekes neszezést. Valaki járt a kertben. Pontosabban kavicságyon olyan furcsa zörejt hallottam, mintha valami nagyon óvatosan settenkedne. Felkeltem és az ablakhoz léptem. Nem féltem, hogy megláthatnak, mert a függöny félig takart, és a szobában teljes volt a sötétség, azonban kint az udvaron kicsit más volt a helyzet.