Magas, barna lány, felemás vágyakkal

A következő történet valóban megtörtént. Velem és egy magas, barna lánnyal, nem egy általam megtekintett felnőtt film szereplőivel.

Kellemes, kora nyári este. A Nap már egyre vörösebben bukik a horizont alá. A burjánzó szőlőlugas mellett néhány szikla, köztük egyre kevésbé ropog a tűz. Lassan kialszik, a parázson végre lehetne mindenféle finomságot sütni. De ekkor a szemem már rég csukva van, kedves vacsoravendégem perceken át tartó forró csókja elfeledteti velem a külvilágot. Lehunyt szememmel érzékelem, hogy egyre kevesebb fényt ad nekünk a tűz, de saslik helyett inkább a hosszú combokon jár az eszem. Egyre kényelmetlenebbé válik nyakatekert csók-pozitúránk, meg eléggé útban van a kempingszék karfája is, ezért finoman magamhoz húzom, és az ölembe ültetem. A csók egy pillanatra sem marad abba, nyelve minden másodpercben Gordiuszi csomót szándékszik kötni az én nyelvemmel, őrült szenvedély, amivel ajkain keresztül megajándékoz!

Az első randevúnk alkalmával csókkal búcsúztunk, a szenvedélyéből már akkor is kaptam ízelítőt. De nem gondoltam volna, hogy ha egy kicsi Pina Colada-val feloldjuk a gátlásait, akkor ilyen buja és vad csókok özönével áraszt el. Kicsit szende lány, annyira kedves arccal és olyan szép, boci szemekkel, hogy szinte szégyelltem magam, ha vele kapcsolatban a szexre gondoltam. Először gátlásosnak tűnt, csak titkon reméltem, hogy valami lesz is közöttünk, de azt a legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy a második randink alatt már így fel fog falni. Az első csókja is érzésekkel, szenvedéllyel volt teli, de ezek szerint akkor rettentően visszafogta magát, vagy csak nagyon nem bírja az egyébként kifejezetten csajos italt.

Alig merem megsimogatni az érzékenyebb testrészeit, el sem tudom szinte képzelni, hogy akkor milyen heves lesz. Ha a popsijába belemarkolok, szinte megzabálja ajkaim, és minél erősebben csinálom, annál bestiálisabban csókol. Ha izmosan markolom, cserébe a kezeivel szinte fojtogat, olyan erővel szorít magához. A nyakát sem hagyja csókolgatni, pedig már alig kapok levegőt, a fél arcom csucsog a nyálunk keverékétől, és nem engedi egy pillanatra sem abbahagyni a csókot. Lehet elég lett volna egy kicsit kevesebbet inni.