Első nap a paradicsomban, vaksötétben

– Szerintem írásaink sikere a Te különlegességeden múlt. És itt most nem egyedül a vakságodon érzem a fő hangsúlyt. Hanem a vakságod, az ártatlanságod, a vele ellentétes szexuális nyitottságod és a szerelmünk kölcsönös beteljesülésének, együttesén.
– Lehet, hogy igazad van. Én tudom, hogy ez egy érdekes téma lehet egy látónak. Itt van egy fiatal lány, aki annyira más helyzetben van a kortársaihoz képest, hogy az már felkelti az érdeklődést.
– Ez ennél még több is! Biztos vagyok benne, hogy a történeteink olvasói azonosulni próbálnak velünk... Főleg veled. Egy látó embernek nagyon nehéz elképzelni, hogy Te úgy nőttél fel, hogy nem érzékelted a nők és férfiak közötti látható nemi különbségeket.
– Amikor 3 évesen Peti (a kisfiunk) rákérdezett, hogy hol van a kishúga fütyije, én nem tudtam hirtelen mit mondjak neki... Nem voltam rá felkészülve lelkileg... Nekem az volt a hihetetlenül furcsa és váratlan, hogy 3 évesen már ilyen kérdés felmerülhet egy látó kisgyerekben. Nekem még 12 évesen se juthatott a tudomásomra, hogy nektek, fiúknak milyen más dolog van a lábatok között. Hallottam, hogy a látó gyerekek már egészen kicsiként elkezdenek érdeklődni a másik nem... hm... „eltérései” iránt. Sokatoknak van emléke „doktoros”, vagy „papás-mamás” játékokról, amikor megmutattátok egymásnak, kinek mije van...
– Sokunknak, de azért messze nem mindenkinek. Nekem se volt ilyen emlékem. De igazad van. Az itt-ott kinnfelejtett felnőtt újságokon, a „rosszul” felülmásolt videokazettán (volt ilyenünk), vagy az országban akkoriban elterjedő nyugati műholdcsatornákon, én is sokkal korábban találkozhattam az erotikával, mint Te, vagy a látássérült társaid. De manapság, az internet és túl szabad TV műsorok ezen is túltesznek, jócskán. Nagyon nehéz a gyerekeket egészséges távolságban tartani az ilyen korai észlelésektől.
...
– Tetszik, ahogy a történetünk általam végrehajtott apró változtatásait adaptáltad a sajátodba. Szerintem ez így, nagyon ügyes volt.
– Gondolom, ezzel arra is utalsz, hogy például alaposan lerövidítettük az eseményeket, és egy napba sűrítettük a videós összetűzésünk, és a szerelmünk beteljesülése közötti kb. 4 nap kőkemény gyötrődését!? Szerintem jól tettük. Ez így sokkal pörgősebb lett... sokkal jobban élveztem leírni... és főleg jobban élveztem volna, ha akkor is így történik. De remélem azért elég hitelesek maradtunk!
– Hogy érzed, folytassuk az írásainkat?