Ecset

Kiléptem a mosdóból. Szomjas voltam. Bementem a konyhába, hogy igyak egy pohár vizet. Felkapcsoltam a villanyt. Egy áttetsző üvegpoharat vettem ki a konyhaszekrényből. Az asztalon álló szénsavas ásványvízzel töltöttem tele. Minden korty hűvösen csúszott le a torkomon. Az utolsó cseppig kiittam, de a buborékok marni kezdték a torkomat. Ahogy a poharat letettem, rátámaszkodtam a virágmintás abroszra. Ahogy felnéztem, a szemem megakadt a sarokban álló fehér lepedővel letakart vászonra. Tudtam, hogy Kata imád festeni. De sohasem láttam munkáit. De most ott volt előttem a legújabb alkotása. A bennem szunnyadó azt sugallta, hogy egy lopott pillantást vessek a festményre. Úgy mentem közel az alkotáshoz, mint a , aki életében először akar lopni. Megfogtam a leplet. De mielőtt felrántottam volna, meggondoltam magam. Olyan érzés volt, mintha a lányt akartam volna .

Ahogy elengedtem a lepedőt, a kezemmel majdnem sikerült leverni, a festőállványon lévő ecsettartót. Megbillent, de mielőtt a földre esett volna, sikerült elkapnom. Ennek ellenére egy rózsaszínnyelű mókusszőr ecset azonban mégis kiesett és a padlólapra hullott. Lehajoltam érte. Felvettem. A puha szőrök azonban felébresztették a fantáziámat. Újdonsült társammal folytattam a már megkezdett utam a hálószoba felé.

Kata elnyújtózva feküdt a hatalmas párnák között. Odafeküdtem mellé. Hamiskás mosolyomból már tudta, hogy készülök valamire. Hosszú szempillái mögül kislányosan pislogott rám várva, hogy miben is sántikálok.

A hátam mögül húztam elő az ecsetet, ami meghökkentette a lányt. Huncut módon, először az orrán húztam végig a puha ecsetszálakat. Szemeiben kacérság jelent meg. Hogy ellensúlyozzam dús szempilláit cirógattam játékszeremmel. Megrázkódott, amikor a nyakához értem. „Csiklandoz” – mondta és összehúzta magát. Megértően szeretetteljes, könnyed csókot leheltem az arcára. De festőalkalmatosság nem pihent, folytatta különös és perverz kalandjait a lány puha, mégis feszes bőrén. Igazi térkép volt mindez. Karcsú dombocskákkal, elnyúló lankákkal és zegzugos rejtekekkel.

Gyönyörű kebleinek nem tudott ellenállni a „mókusszőr”. Emlőinek lágy cirógatására nagyot sóhajtott Kata.