Katamarán

Egy szabadtéri bulin futottam össze egy kis társasággal, egy jó ismerős lány, a pasija, és két barátnője ünnepelték az egyikük születésnapját. Elég szép állapotban voltak, a melegre való tekintettel igen lengén öltözve, és persze a gátlásaik is kezdtek feloldódni az alkoholban. A bemutatkozó puszi alkalmával éreztem a citrom friss illatát, én is megkívántam egy kicsit a tequilát. Slusszkulccsal a zsebben viszont célszerűbbnek láttam az egyiküket megkívánni inkább. Marika gesztenyebarna volt, sudár teremtés, egyenes szálú haja ezernyi szálként ragadt a tánctól megizzadt mellére. Szép keblei voltak, látszott rajta, hogy sportol, mindene formás, feszes volt, és egy kicsit nagyobb az átlagnál. Kati viszont nádszál vékony volt, "mellesleg" sem nézett ki túl jól, de kedves az arca és a kék szemei nagyon szépek voltak, hosszú szőke hajkoronája pedig majdnem a csípőjéig ért, a kis világoszöld miniszoknyáját csapkodta minden szökkenésekor. Egyértelműen Marikát, a barna fogni való lányt néztem ki, látszólag mutatott is érdeklődést irántam, kacérkodott a szemével, meg elég erotikusan táncolt az orrom előtt. Közben Szilvitől, az ismerősömtől megtudtam, hogy tiltott gyümölcs, egy nagydarab kamionos fazonnal van együtt, aki a nyakamra tolat a nyergessel, ha bele találok célozni az ő kis kedvesébe. Persze ő egy 12 napos olasz-spanyol-belga körfuvar alkalmával a hűség mintapéldája marad, bizonyára... :)

Így már annyira nem is tetszett ez a társaság, a szőkeség vékonysága miatt nem volt számomra oly vonzó, és az egyre erősödő illumináltsága is aggasztott: vajon még ha akarnánk is, tudna csinálni valamit? Próbáltam távozni, de Kati nem engedett, táncolni akart velem. Hát legyen! Pont egy jócskán seggrázós dal szólt, amitől, meg talán tőlem is, úgy beindult, hogy krómozott csőnek hittem magam. Szinte alig mozdultam, ő pedig érzékien simulva, vadul dörgölőzve, és erősen markolászva táncolt, lehet maszekban sztriptizel a kiscsaj? Persze a mozgáskontroll már nem ment ilyen jól, így néhányszor nagy elánnal indultunk a tömeg, az asztalok, vagy a bárpult felé, alig bírtam megfogni a pillesúlyát. Valahogy még mindig ott motoszkált a fejemben, hogy nem igazán kéne, hisz lassan totál részeg, és még mindig iszik...