Elcsábítás

Már csak ők ketten voltak ott. Körülöttük üres asztalok, székek össze vissza tologatva. Némelyik asztalon még ott voltak a szennyes edények. Ültek egymással szemben, előttük egy egy pohár bor. Némán nézték egymást. A levegő szikrázott a köztük lévő feszültségtől.

– Már nem szeretlek! Nem vágyom Rád! – mondta a fiú.

A lánynak a keze tenyérrel lefordítva az asztalon pihent. Merev, egyenes háttal ült, hogy látszottak a megfeszült izmai. Egy könnyű, áttetsző blúz volt rajta és egy szűk, rövid szoknya. Mikor meghallotta a mondatot a fejét lassan felemelte, mély barna szemei először értetlenül néztek a férfira. Mikor a tudatáig elért a mondat értelme harag tüze lobbant a szemében, szája megfeszült, kifehéredett, arca elsápadt. Körmével szinte belemart az asztalba.

Egy hirtelen mozdulattal felállt, hogy a szék kivágódott, a fiú is hirtelen hátratolta a székét. A lány megragadta a poharat, hogy a sértést megtorolja és az arcába öntse a . Mikor megemelte a hirtelen mozdulattól egy kis vörös bor a blúzra ömlött, a bal mellére. Mindketten a foltra meredtek. Egy tőrdöfés helyének tűnt. A befejezetlen maradt mozdulat után a poharat letette az asztalra. Nézte a foltot az asztalon, a blúzán, majd a fiúra nézett, aki értetlenül, feldúltan, de egyúttal érzelmi viharban ült, kezeit az ágyékán tartva.

A lány csak a fiú arcát figyelve elkezdte kigombolni a blúzt. Fentről, lassan, egyenként tekintetét nem levéve a párja szeméről. A fiú csak a lány kezeit nézte, ahogy a fényes, piros körmök egymás után bújtatják ki a gombokat és egyre jobban látszanak a mellek domborulatai.

Odahajolt a fiúhoz, odatartotta a mellét, ő pedig le csókolta a foltot a bőréről. A finom blúz lecsúszott a földre. Ringatva magát a két tenyerét végigcsúsztatta a derekán, majd a csípőjén. Lassan, nagyon lassan elkezdte a szoknyáján lehúzni a cipzárt. A csípője diktálta ütemre lejjebb és lejjebb csúszott a szoknya majd egy mozdulattal kilépett belőle és arrébb rúgta.

Ott állt tűsarkú cipőjében, combfixben, bugyiban és melltartóban. Csábító volt, az arca közömbös, de a szeme lángolt. A teste minden mozdulata, domborulata a nőiességét közvetítette. A fiú nem vette le róla a tekintetét. Fellángolt benne a vágy, de mozdulatlanul ült. A szeme árulta el. Nézte a lány lágyan omló haját, szemét, piros, izgató száját, a ki-ki villanó nyelvét, amint lágyan megnedvesíti az ajkait.