Napfürdőzés 9. rész - Susanne 2. - Testvéri együttlét

– Tulajdonképpen hogy barátkoztatok össze anyámmal? – kérdezte Kevin, amíg anyjára vártak a nappaliban.
– Hát az elég hosszú történet – felelte Susanne –, nem is tudom, hogy elmesélhetem-e neked. Na jó, majd utólag megkérdezem az anyádat. Szóval amikor vagy tizenkét évvel ezelőtt au pair voltam nálatok, tehát itt laktam és vigyáztam rád és Lindára, volt egy afférom az apáddal.
– Apámmal?
– Csodálkozol, mi?... Stefan belém szeretett, én meg őbelé.
– És anya?
– Neki nem volt szabad tudnia róla.
– Hogyhogy? De hiszen barátnők vagytok.
– Tudod, ez még korábban volt, akkor még nem voltunk barátnők, csak az alkalmazottjuk. Tizennyolc éves voltam, és hát... nem szép dolog, de fülig belehabarodtam az apádba. És nem is kellett nagyon megerőltetnem magam, mert ő is belém esett. Fülig.
– Ezt honnan tudtad?
– Hát... ha például lehajoltam a miniszoknyámban, a nadrágján láthattam, mennyire élvezte a látványt. Ilyesmikkel játszadoztam vele... amíg ő is el nem kezdett velem flörtölni.
– Apa, veled?
– Igen. Néha benyúlt a szoknyám alá, és hát... istenem, ez nekem nagyon tetszett. Akkor is, ha látszólag megrémültem tőle. Egyszer éppen letöröltem a konyhaasztalt, amikor mögém állt. Én úgy tettem, mintha megbotlottam volna, és előreestem az asztallapra. Ő erre nem teketóriázott sokat, hanem hátulról felhajtotta a miniszoknyámat, egyetlen mozdulattal lehúzta a bugyimat, és csókolgatni kezdte a fenekemet.
– Amíg szét nem raktad a lábadat?
– Pont olyan vagy, mint az apád – nevetett Susanne. – Naná, hogy szétraktam. Feltérdeltem a konyhaasztalra, ő meg a nyelvével elkezdte kényeztetni a puncimat. Akkor már tudtam, hogy meg kell kapnom. Hallottam, hogy lehúzza a sliccén a cipzárt, s a következő pillanatban magamban éreztem a farkát.
– A fenekedben?
– Nem, ahogy az asztalon feküdtem, úgy szétraktam a lábam, hogy a megfelelő helyre tudja bedugni.
– És? – kérdezte Kevin mohó kíváncsisággal.
– És pont amikor elkezdett dugni, kintről meghallottuk a kulcszörgést. Anyád ugyanis éppen vásárolni volt. De mire beért a konyhába, én felkapkodtam a ruhámat és szorgosan törülgettem az asztalt, apád pedig felhúzta a sliccén a cipzárt, és elmélyedt egy újságban.
– Akkor mázlitok volt.