Tökéletes színdarab: az első felvonás

Arcomon elégedett mosollyal lépek eléd, jobb karomat keresztülfonom derekad körül, kissé magamhoz húzlak. Arcodon ugyan azt az elégedett, huncut mosolyt látom, de úgy sejtem, nem ugyan az váltja ki belőlünk.
Míg te jóllakottan, macskásan nyújtózkodsz a magasba és örülsz a megtömött pocidnak, hogy milyen finom vacsorával készültem neked, addig az én mosolyomat magával ragadó, számomra tökéletes alakod idézi elő. Közelebb hajolok hozzád, beszívom édeskés parfümöd illatát, imádom, ha az orromat is kényezteted az illatoddal.
Tekintetem nyakadon át mély dekoltázsodra siklik, elmerülök a csodás látványban. Szeretem a ruganyos, telt kebleidet nézni, szabad kezem csípődre helyezem lágyan, óvatosan megindulok vele felfelé oldaladon, míg el nem érek vágyaim tárgyaihoz. Gyengéden, de határozottan markolok rá előbb egyik, majd másik melledre, odahajolok, és csókot hintek először dekoltázsodra, majd felváltva mindkét domborulatodra.
Eközben te dorombolsz, karjaidat vállaimra ejted, átkarolod velük nyakam és megölelsz. Picit hozzám simulsz, incselkedsz, dörgölőzöl csípőddel, amíg én kerek, feszes feneked simogatom balommal.
Enyhén hátrébb állsz tőlem, a szemembe nézel, megdicséred a vacsorát, milyen ízletes volt és mennyire jól esett. Jutalmul csókodat várom el, amit vonakodsz megadni, kacérkodsz velem, mondván azt nem szabad megkapnom, de mikor előre hajolok és ajkaimat a tiedhez érintem, nem tiltakozol, lágyan viszonzod csókomat, gyengéden simogatod nyelveddel nyelvemet, közben érzem, hogy mosolyogsz.
Önkéntelenül csúsztatom mindkét kezem csípődre, s mire feleszmélek, már mélyen dekoltált, hófehér topodat húzom le rólad, aztán hagyom a földre hullni.
Ismét megcsodálom kívánatos melleid, és örömmel nyugtázom, hogy a kedvemért csipkés, átlátszó anyagú melltartót vettél fel. Látom kemény bimbóid, melyek szinte kiszúrják kebleid fogva tartóit.
Magamhoz húzlak, átölellek, miközben megpróbálom kioldani melltartód kapcsát, de ellököd magad tőlem és kezeimre csapsz, azt mondod, nem szabad még, látnom kell egyben az egészet!
Elmosolyodom, igazad van, bár szerettelek volna minél előbb megszabadítani a vágykeltő ruhadarabtól, hogy végre láthassam és közvetlenül foghassam kézbe domborulataid.