Vad kemping... otthon 3. rész

Oké, mondtam, én addig pihenek egyet. A nagy menet és a sör elnyomott, kicsit el is bóbiskoltam.
Aztán hirtelen eljutott a tudatomig, hogy Judit minden szemérmet nélkülözve, meztelenül ment ki a szobából.
Nem zavart a dolog, sőt, éreztem, ha sokáig ezen kattogok, pár perc múlva újra harca kész leszek. Egy jó fél órát szunyókáltam, már kezdett sötétedni. Na, ideje vacsorát keresni, de előbb irány a fürdőszoba, kicsit rendbe szedem magam, ragadtam mindenhol. Kifelé menet hallottam, hogy Judit a konyhában van, Zsoltival beszélget.
– Itt a pohár, sör az asztalon. – mondta Judit.
– Csongor?
– Elfáradt, szerintem elaludt.
– Fáradt? Azt elhiszem. – mondta Zsolti, kicsit lehalkítva a hangját. Erre én is megálltam, kíváncsi voltam, mit mondott, hallott-e valamit?
Vagy látott-e minket?!
Kinéztem a folyosóról, a konyha felé. Zsolt éppen a sört bontotta, Judit meg a konyhában pakolászott. Nem mondanám, hogy nagyon felöltözött, egy kis fekete trikó volt rajta, melltartó nuku, és egy rövidnadrág. Simán lehetett látni a mellét, de mivel már napozott félmeztelen Zsolti előtt, ez már igazán visszafogott öltözködésnek számított nála.
– Hallottalak benneteket, nem szép dolog ám vendégek előtt ilyet csinálni.
– Bocs, remélem nem volt túl kellemetlen a helyzet. Csongor és a fürdőruhák, tudod.
– Nem csak ő, én is, főleg, ha még az sincs az ember lányán. Nem gond, jó volt hallani, persze csinálni gondolom még jobb volt – vigyorgott Zsolti és nagyot húzott a söréből.
– Tudod, Gabi nem túl kezdeményező manapság, az emlékekből élek – melegedett bele a beszédbe – pár napja összejött egy menet, de csak feküdt ott, mint egy darab fa, várta, hogy végezzek. Kicsit lelombozó volt.
– Biztos, hogy nekem ezt hallanom kellene?
– Miért ne? Nincs ebben semmi különös! Csak azt mondtam, jól jött a koncert, ha már semmit a kéznek, mindent a fülnek.
Szóval Judit a kaját készítette, Zsolti meg a konyha ajtóban taglalta a szexuális életüket Gabival. Ezt érdeklődve hallgattam, pár perc múlva megint kanos voltam és elterveztem, szerzek még Zsoltinak örömöt mára, megint kefélni fogunk.
Amikor elhalkultak, becéloztam a fürdőt végre, mire beértem a nappaliba, már az asztal mellett ültek.