Éva 1. rész

Egy viharos őszi napon történt az eset. Péntek volt, de sok órám elmaradt, ezért már délben haza indultam. Az idő már amúgy is rossz volt, az eső szakadt, és pont mikor a régi alapiskolám előtt haladtam el, jég kezdett hullani az égből. Futni kezdtem az utcán az iskola bejárata felé, hogy ott meghúzódjam, de velem szemben egy másik rohanó alak tűnt fel, és ismerős hangon kiáltott felém, hogy arra menjek, amerre ő. Berohant egy panelház ajtaján, és nyitva hagyta az ajtót, hogy én is bejussak. Abban a pillanatban rájöttem hogy miért volt ismerős a hangja. A régi magyar szakos tanárnőm volt az, Éva. Kicsit szidta az időjárást, majd mosolyogva felinvitált magához, mivel ebben a panelban lakott.

Ahogy beléptem, rögtön felfigyeltem rá hogy milyen szép kis lakás. Azt mondta, hogy a férje épp nincs otthon. Közben elkezdte lehámozni magáról az átázott kabátját, és kérdezni kezdett felőlem, hogy mi van velem mióta elvégeztem az alapiskolát. Hamar szóba elegyedtünk, és egy kellemes beszélgetés bontakozott ki, közben én is levettem a kabátomat, ami tocsogott a víztől, de nem csak az, hanem mindenem. Éva javasolta, hogy egy jó forró zuhany ilyenkor a legjobb, és hogy ad törülközőt meg száraz ruhát. Miután végzetem, felvettem a ruhát, ami valószínűleg a férjéé volt, és kivonultam a fürdőből, ő következett. Miközben zuhanyozott, én a fotelben ültem és akaratlanul is a fantáziámba férkőzött az a kép, ahogy ő most teljesen meztelenül zuhanyozik a szomszéd helyiségben. Újra eszembe jutott, hogy mennyit fantáziáltam róla attól a naptól kezdve, ahogy először megláttam. Elvégre szép, kívánatos nő volt. Úgy 170 centi lehetett, barna, vállig érő haja volt, amit copfba fogva hordott. Szemei barnák voltak, és tekintetében mindig volt valami kedvesség. A teste formás volt, mellei kerekek, markolni valók, csípője széles, feneke szép kerek, és markolnivaló. Összegezve egy szinte tökéletes testű nőt kell elképzelni.
Teljesen belebizseregtem ebbe a fantáziálásba, mire egy törülközőbe csavarva kijött a fürdőből, és átvonult a hálószobába felöltözni. Ahogy a fotelból hátrapillantottam, láttam hogy az ajtó résnyire nyitva maradt. Bár nem láttam őt, de valahogy mégsem tudtam elhúzni a tekintetemet, míg egyszer csak elvonult az ajtó előtt, teljesen meztelenül.