Tudom nem szabad, a szívem megszakad... de akarlak

Fülledt agusztusi éjszaka borította az egész tájat... halk, semmit mondó szellő simogatta végig a fákat. Roland ott állt elöttem alig pár lépésnyire zsebredugott kézzel és a csillagos eget bámulta miközben halkan megkérdezte:
– Miért csinálod ezt velem? Miért kell ez?
Fájdalmasan tekintettem rá és probáltam könyörgő hangot megütni miközbe torkomat a sirás:
– Értsd meg kérlek... nem lehet, nem szabad. Te is tudod, hogy nem szabad! Mindkettönknek ez lesz a leghelyesebb, én elmegyek, te megnösülsz nemsokára és elfelejtesz majd!
– Nem! Nem érted, hogy megörülök töled? Nem érted hogy annyira szeretlek, hogy nem tudom elviselni a gondolatot hogy nem lehetsz az enyém? – az utolsó szavakat szinte üvöltve mondta miközben hirtelen mozdulattal felém lépett. Ijedten nekiütköztem háttal a fa törzsének, és ö végigsimitotta az arcom gyengéden akár egy angyal.
– Kérlek, nem mehetsz el, nem hagyhatsz itt, könyörgöm neked!
Ugy nézett rám mint akinek az élete függ egyetlen szavamon, ha most nemet mondok neki, megölöm vele. Halkan, reszketö hanggal suttogtam:
– Szeretlek Roland...
Nem tudtam folytatni, fájdalmasan megcsokolt, nem engedett szóhoz jutni beleturt a hajamba egyik kezével, másikkal meg olyan szorosan ölelte át a derekam mint még soha, azt hittem eltöri a gerincem. Visszacsokoltam és éreztem hogy nem birom, itt már nincs megállj, nincs visszaút. Lágyan végigsimitottam megfeszült karjain és éreztem hogy a szoritás enged de hevesen csókol ahogy mindigis tette. Keze lassan lesiklott a derekamrol a combomra majd vissza egész a hátam közepéig utána fel végig a nyakamhoz és erövel húzott magához. Minden porcikám beleborzongott és hevesen kezdtem csokolni, szeretni és csimpaszkodtam a nyakába. Erre ő döntött már neki a fa törzsének és ugy simogatta a derekam, a vállam, mindenem de már enyhült, lágyabb érintésekkel, majd hirtelen ujjai megakadtak a blúzom cipzárjánál. Szerelmesen, szenvedélyesen mégis gyengéden nézett a szemembe:
– Igérem vigyázni fogok rád!
– Tudom! – válaszoltam és kezére téve a kezem arra ösztönöztem, hogy lehuzza a cipzárt.
Óvatosan, lassa huzta le a cipzárt, utt engedve kezeinek meztelen börömre. Hideg, reszketö kezeire libabörös lettem és trikója alá nyulva magamhoz szoritottam egy pillanatig, hogy találkozzon a testünk.