A bilincs

A téli szünidő idején, pár hónapra rá, hogy Attila berukkolt katonának, egy hetes látogatásra mentem nagynénémhez Miskolcra. Marika édesanyám fiatalabb testvére volt, és meghívott, hogy töltsem nála a szünidőm egy részét. Egyedül lesz otthon, mert a férje kiképzésen lesz, és egyedül úgy is csak unatkozna. Kedveltem őt, mert olyan nyitott, fiatalos és néha rebellis viselkedése volt. Amúgy, le sem tagadhatta, hogy édesanyám testvére, nagyon hasonlítottak egymásra. Vékony magas termet, hosszú lábak, még a melleik is egyformák voltak, kissebek de feszesek, csak haja volt rövid de nagyon illet neki. Megérkezésem utáni napok nagyon kellemesen teltek, sétálgattunk, beszélgettünk és még jobb barátok lettünk mint azelőtt. Egy estén eljött látogatóba Marika barátnője Zsuzsa. Már első látásra nagyon szimpatikus volt. Hosszú fekete haja és kék szeme még varázslatosabbá tette amúgy is szép karcsú testét. Világos kék blúza és fekete minije biztosan megbolondította a férfi szíveket. És nagyon jó pofa is volt, nem volt gond szórakozni vele, úgy vett, mint egyenlőt és megbarátkoztunk.
Szórakoztunk majd elmentem letussolni, mert már kezdett későre járni az idő. Gyorsan lezuhanyoztam, belebújtam bugyimba, felvettem a fürdő köpenyem és kendőbe csavart hajjal visszamentem hozzájuk.
"Nincs kedved kártyázni“ kérdezte Marika.
"Dehogy is nincs, hosszú az este" feleltem és máris vette a kártyát.
"Na menjünk az asztalhoz" mondta és mi körbeültük a kártyás asztalt.
Meggyújtotta a lámpát az asztal felett, és a többit eloltotta. A szoba sötétbe burkolózott, csak az asztal és mi voltunk megvilágítva.
"De jó fotelok" dicsértem meg a fotelt vagy széket, mert magam sem tudtam eldönteni mi is az. Inkább egy nagy széles fekete bőrrel bevont székre emlékeztetett, kartartói nem voltak és a támlája szép faragot fából készült a tetején olyan szép rács mintázattal. De ami a lényeg, kényelmes volt. Elkezdtünk kártyázni. Közben Marika töltött egy kis és italozva szórakoztunk.
"Milyen rendőr feleségének lenni" kérdeztem.
Marika rám nézett és csak mosolyogva ennyit szólt "Mint másé, semmi különbség, csak ha rossz vagyok, hát megbilincselhet".
"Tényleg? Még nem láttam bilincset" mondtam elcsodálkozva.
"Mutass neki egyet" tette hozzá nevetve Zsuzsa.
Marika felállt és eltűnt a sötétben. Egy ezüstön csillogó bilincsel tért vissza.
"Nézd meg jól, jobb így látnod, mint a kezeden" nevetve himbálta előttem.