Asztal három főre
Részlet: Lainey Reese: Asztal három főre
Kincade Marshall épp ki akarta nyírni a kidobó emberét. Gondolta, New York egyik legmenőbb klubjának tulajdonosaként megússza szárazon. Gary, a kidobója túlságosan gyengekezűnek bizonyult a nőkkel szemben.
– Mi a frászt művelsz? – érdeklődött, és alig pár centi távolságból bámult bele Gary arcába. Intett a másik gorillának, aki éjszaka az ajtóban állt. – Vedd át egy percre, Tom, Gary tart egy kis szünetet. – Gary hátára tette a kezét, és a zsúfolt éjszakai bárba vezette, miközben közvetlen közelről a fülébe suttogott. – Ezt már megbeszéltük. Tudod, milyen az, akit keresünk. Tehát még egyszer megkérdezem. Mi a francot művelsz?
Cade tudta, hogy Gary felfogta, miről beszél, ezt már eljátszották máskor is – a kis szöszi nem felelt meg a kívánalmaknak.
– Tudom, Cade, öregem. Tudom, de annyira dögös. Tudom, hogy olyan ártatlanul édesnek tűnik, de rajta tartom a szemem, és ügyelek rá, hogy ne kerüljön bajba.
Cade hallotta a Gary hangjában csendülő reménykedést. – Bíztam benne, hogy itt lóg majd, amíg lejár a műszakom.
– Nézd, ez egy exkluzív klub, nem tehetjük ki a vendégeinket a lelepleződés veszélyének. Az ügyfeleink tudják, mindegy, mit művelnek itt, vagy hogy kivel, az biztos, hogy innen nem szivárog ki. Soha nem látják viszont magukat egy botránykönyvben, nem kell exkluzív riportot adniuk Oprah-nak, és nem jelennek meg róluk lesifotók a bulvárlapokban. Ez a klub nincs a köztudatban, és csak azokat engedjük be, akiknek az élete múlik rajta, hogy ez így is maradjon.
Cade arckifejezésétől Gary önkéntelenül hátrált egy lépést. – Két évet kellett itt dolgoznod, mielőtt az ajtóba engedtelek volna. Ne akard, hogy megbánjam a döntésemet.
– Sajnálom, főnök – adta meg magát Gary. – Figyeltetnéd az ajtót, amíg kiteszem a szűrét?
Cade épp csak rápillantott, majd előrehajolt, és közvetlen közelről a barátja szemébe nézett, hogy felfogja a mondottak jelentőségét. – Utoljára történt ilyesmi. – Azzal faképnél hagyta.
Barátság ide vagy oda, a klub sikere a kényes egyensúlyon múlott, és ennek fenntartásában az egyik legfontosabb tényező, hogy kit engednek be. A szóban forgó nő a nyilvánosság szempontjából nem jelent veszélyt, az ő esete sokkal súlyosabb. Az ártatlansága jelentette a fenyegetést.
– Mi a frászt művelsz? – érdeklődött, és alig pár centi távolságból bámult bele Gary arcába. Intett a másik gorillának, aki éjszaka az ajtóban állt. – Vedd át egy percre, Tom, Gary tart egy kis szünetet. – Gary hátára tette a kezét, és a zsúfolt éjszakai bárba vezette, miközben közvetlen közelről a fülébe suttogott. – Ezt már megbeszéltük. Tudod, milyen az, akit keresünk. Tehát még egyszer megkérdezem. Mi a francot művelsz?
Cade tudta, hogy Gary felfogta, miről beszél, ezt már eljátszották máskor is – a kis szöszi nem felelt meg a kívánalmaknak.
– Tudom, Cade, öregem. Tudom, de annyira dögös. Tudom, hogy olyan ártatlanul édesnek tűnik, de rajta tartom a szemem, és ügyelek rá, hogy ne kerüljön bajba.
Cade hallotta a Gary hangjában csendülő reménykedést. – Bíztam benne, hogy itt lóg majd, amíg lejár a műszakom.
– Nézd, ez egy exkluzív klub, nem tehetjük ki a vendégeinket a lelepleződés veszélyének. Az ügyfeleink tudják, mindegy, mit művelnek itt, vagy hogy kivel, az biztos, hogy innen nem szivárog ki. Soha nem látják viszont magukat egy botránykönyvben, nem kell exkluzív riportot adniuk Oprah-nak, és nem jelennek meg róluk lesifotók a bulvárlapokban. Ez a klub nincs a köztudatban, és csak azokat engedjük be, akiknek az élete múlik rajta, hogy ez így is maradjon.
Cade arckifejezésétől Gary önkéntelenül hátrált egy lépést. – Két évet kellett itt dolgoznod, mielőtt az ajtóba engedtelek volna. Ne akard, hogy megbánjam a döntésemet.
– Sajnálom, főnök – adta meg magát Gary. – Figyeltetnéd az ajtót, amíg kiteszem a szűrét?
Cade épp csak rápillantott, majd előrehajolt, és közvetlen közelről a barátja szemébe nézett, hogy felfogja a mondottak jelentőségét. – Utoljára történt ilyesmi. – Azzal faképnél hagyta.
Barátság ide vagy oda, a klub sikere a kényes egyensúlyon múlott, és ennek fenntartásában az egyik legfontosabb tényező, hogy kit engednek be. A szóban forgó nő a nyilvánosság szempontjából nem jelent veszélyt, az ő esete sokkal súlyosabb. Az ártatlansága jelentette a fenyegetést.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 13 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A 34.§ nem erről szól!!! Nem azt jelenti, hogy önálló közlésként lehet használni, hanem hogy valamely tanulmány és egyéb mű részlet stb, esetében idézhető az említett feltételekkel.Nincs itt semmiféle "átvevő mű"! Ezek a "bemásolások" viszont kvázi önálló módon, s kifejezetten anyagi haszon szerzése érdekében, kerülnek fel az oldalra(az anyagi haszon teljesen mindegy mekkora - lehetne akár egy forint is - akkor is anyagi haszon!) Amit ezekkel a bemásolásokkal műveltek az bízony mindkét részről - úgy, a beküldő és szintén a felhasználó, azaz ti - részéről megvalósítja szerzői jog megsértését! Mindössze az a kérdés, hogy mikor veszi, valamelyik eredeti jogtulajdonos a fáradságot(és ti abban reménykedtek, hogy ez sohasem következik be= lucsuria), hogy feljelentést tegyen és polgári jogi eljárást kezdeményezzen - hidjétek el az elég sokba kerülne nektek is!
(Tényleg nem árt ám, ha egy jogszabályt értelmzni is tud(akar???) az ember!!!)
A agyar szerzői jogi törvény az alábbiak szerint rendelkezik:
"A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti."
A fenti történet a könyv egy rövid részlete, mind a szerző, mind a forrás megjelölésre került.
Üdvözlettel: Törté-Net Szerkesztőség
Leginkább a honlap urainak kellene arra is gondolnia, hogy egy szerzői-jogi vitában, alaposan megnyúzhatnák öket.
Aki meg így akar ötszázat spórolni.........