Kórházi történet

Egy neves kórházban dolgoztam, mint szakápoló. Nagyon sok fiatal és idős nő férfi fordult meg az osztályon. Rendszeresen dolgoztam éjszaka, így sok élményem van, volt. Egy alkalommal egy nagyon fiatal {20-25 éves} asszony került be hozzánk kivizsgálásra. Sokat beszélgettünk. Elmesélte, hogy nem valami jól élnek férjével. Van egy kisfiúk, mely Őt teljesen leköti, férje pedig elhanyagolja Őt. Megsajnáltam, mert érződött, hogy rossz lelkiállapotba van emiatt. Biztos voltam abban is, hogy a szexuális élete is nagyon szétszórt. Ily fiatal nő rendszeres szexuális életet igényel. De ez mind beszélgetés szinten maradt sokáig. Nagyon sokat dumáltunk az életről, gyermeknevelésről, szexualitásról. Közelgett a kivizsgálás vége és Timi – így hívták – otthonába távozik. Én a nővérszállón voltam, amikor kopognak az ajtómon. Kinyitom az ajtót és ki áll ott, mint Timi!

Meglepődtem, de beinvitáltam. Mivel egyedül laktam a szobában nem zavartunk senkit! Timi leült és elmesélte, hogy milyen jó volt velem dumálni és szeretné, ha időnként találkozhatnánk. Nem tudtam mit is mondjak erre, mert én nem vettem oly komolyan eme beszélgetéseket, mint Ő! Valóban jó volt Vele beszélgetni, de nem gondoltam én közelebbi kapcsolatra. Kérdeztem Timitől, hogy megkínálhatom-e valamivel? Mire Ő azt mondotta persze, ha van egy kis konyakod és kávéd szívesen venném. Örömmel, legalább én is iszom egy jó kávét mondtam. Szobámba meleg volt – ugyanis nyári időszak volt – így nagyon lazán voltam öltözve. Timin csak egy kis rövid szoknya és egy vékony blúz volt. Kellemes parfümöt használt, melyet szerettem. Amíg a kávé készült megittunk egy 3 cl konyakot. Kis idő után Timi kérdezte, hogy később megy a busz amivel otthonába megy nem-e megyünk el sétálni? Szabadnapos lévén nem mondtam, hogy nem mert tényleg kellemes időjárás volt. Kávé elkészültével kiöntöttem mindkettőt és Timi kérdezte, hogy öntenék-e még egy kis konyakot neki, mert olyan jóleset neki és kellemesen érzi magát. Természetes, hogy öntöttem. Megittuk a kévét Timi a konyakot is és beszélgettünk kötetlenül. Majd előkerült az utolsó alkalommal készített fénykép sorozat, melyet nézegettünk.