Gerda és a szitakötő - Bensőséges viszony

Kis panzióban szálltam meg Hannover felett egy ódonhangulatú városkában, munkám több hónapig odakötött. A pultossal (akit a panziósnő lányának gondoltam), kit Szitakötőnek neveztem el, a bárpultnál hamar összemelegedtünk, tanítgattam magyarra közben. Nagyokat nevetett, rettenetesen tetszett neki a sok fura szó, amiket velem lefordíttatott, s próbált mondani – ő úgy mondta Szütakütő. Gyönyörű arca volt, vakító fehér fogakkal, buja szájjal, hosszú szőke hajjal, mélykék szemekkel. Kissé molett volt, erős combokkal, nagy mellekkel. Egy esti beszélgetés után szobámban pihentem, mikor kopogtatás nélkül – a sosem bezárt ajtón – Szitakötő nyitott be, kezében egy hetilappal, mezit láb, fehér bugyiban, rózsaszín t-shortban, mely erőteljesen sejtetni engedte jókora mellbimbóit. Lazán leheveredett mellém, s a horoszkópról kezdett fecsegni az újságból. Forró teste combomhoz ért, nagyokat kuncogott, én állandóan a bugyijára pislogtam, mágnesként vonzotta tekintetemet erős szeméremdombja, határozott vágásával. Pizsamában voltam, félmeztelenül, göndör kacaja, buja szája, finom illata meg a véletlenszerű érintkezések testével, férfiasságomat karóként felállították, felemelt térdeimmel próbáltam álcázni, ő rá-rá tette combomra kezét, ahogy magyarázott. Majd megfogta pizsim kiálló részét, erősen, de nem durván, arca meglepetést színlelt, majd megkérdezte
– Te elemlámpát hordasz a pizsamád zsebében?
– Nem, gyertyát feleltem, mire ő tovább értetlenkedve hüvelykujjával a makkomat morzsolgatva mondta
– Igaz lehet, érzem, hogy olvad a viasz. Tovább játszottuk a játékot, mutató ujjamat finoman végighúztam a bugyija vágásán, többször oda-vissza (miközben azt hittem, felrobban a farkam), s kérdeztem
– Te meg kagylókat tartasz a bugyidban? Szemeit már behunyta, s úgy válaszolt – – Igen, az egyik épp most nyílik ki.
– Tényleg kagyló, levet eresztett – kis folt jelent meg a bugyiján – mondtam rekedten, s finoman félrehúztam a könnyű bugyit, középső ujjamat lassan a kagyló, nyíló, rózsaszín húsa közé mélyen betolva. Nagyon finom, nedves, lágy puncija volt, ahogy combjait Szitakötő egyre jobban széttárta. Ő közben kigombolta pizsimet, és puha tenyerével fel-le húzgálta farkamon a bőrt, hihetetlen érzékiséggel, keze néha lejjebb csúszott, s lehelet finoman markolászta szőrös herezacskómat, közben kéjesen, halkan lihegett.