Beteglátogatóban 2. rész

Amikor másnap, azaz pénteken, újra felmentem hozzá a leckével, nem találkoztam össze Sanyival, és nem is zavartam meg semmiben. Viszont meglehetősen dühösnek tűnt, és egy pillanatra átfutott rajtam, hogy a tegnap történtek miatt, és rám haragszik. Hamar kiderült azonban, hogy nem erről van szó.
– Szakítottunk.
– Tényleg? Hogyhogy?
Közlése váratlanul ért, de egy ujjongani kezdett bennem.
– Ma egykor megint felugrott, és számon kérte, hogy mit járkálnak fel hozzám mindenféle pasik. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy én nemcsak egy kettes érettségire, hanem egyetemre készülök, és ehhez nem árt a folyamatos tanulás, de nem fogta fel. Ráadásul nem is miattad volt kiakadva, aminek talán lett is volna némi alapja, hanem valami hülye haverja miatt, aki kb. két hete táncolt velem egy bulin. Igazából fárasztottak már a hülyeségei, és most jutottam el odáig, hogy kidobjam!
– Hát... Sajnálom...
– Dehogy sajnálod, mindig is utáltad, hogy egy ilyen tukóval járok!
Elnevettük magunkat, úgy tűnt dühe elpárolgott most, hogy elmesélte nekem. Megköszörültem a torkom.
– Igazából először kicsit megijedtem, hogy rám haragszol a tegnap miatt...
– Hát kinek nézel engem, László? Valami üresfejű csitrinek? Abban én ugyanúgy benne voltam, mint te, sőt! Csak arra kell vigyáznunk, nehogy elrontsa a barátságunkat az a kis mókázás!
Mosolygott, én meg elvigyorodtam.
– Nem volt az olyan kicsi, de nagyon jó móka volt.
– Igen... – egy pillanatra elgondolkodott, majd komolyabb hangon folytatta: – Igazából ma azt akartam megbeszélni veled, hogy ez maradjon kettőnk között, és soha többé ne ismételjük meg, de most, hogy a Sanyi így felbaszta az agyamat, és kirúgtam, tulajdonképpen szabad vagyok, és nem csalok meg senkit, szóval... – elhallgatott, én meg belenéztem a gyönyörű kék szemeibe, és megkérdeztem:
– Szóval?
– Akár egyszer-kétszer meg is ismételhetjük, csak úgy baráti alapon, természetesen. Jól tudom, hogy még mindig nincs senkid Dóra óta?
Bólintottam. Dórával fél évig jártam, és öt hónapja szakítottunk. Ő volt eddigi leghosszabb kapcsolatom, és nagyon szerettem. És nagyon fájt a szakítás.
– Akkor?
– Mi akkor?
– Jaj, ne legyél már hülye! Benne lennél egy kis mókázásba megint?
– Naná, partner!