A Baszk és Bijou

Esős éjszaka volt, az utcák tükörfényesek, mindent visszatükröztek. A Baszknak harminc frank volt a zsebében, és gazdagnak érezte magát. Azt mondták róla az emberek, hogy a maga naiv, nyers módján nagy festő. Nem vették észre, hogy képeslapokat másol. A legutóbbi képéért kapott harminc frankot. Vidám hangulatban volt, ünnepelni akart. Ahogy ment az utcán, kis piros fényt keresett, a gyönyör színét.
Egy anya korú nő nyitott ajtót, akinek hideg tekintete azonnal a férfi cipőjére vándorolt, hogy felmérje, mennyi pénzre számíthat. Aztán, csak úgy mulatságból, a nadrággombját nézte egy ideig. Az asszonyt az arcok nem érdekelték. Élete során csak a férfitest részleteivel foglalkozott. Fényes, nagy szeme kutatva pillantott a nadrágra, mintha meg tudná becsülni, mije van a férfinak. Szakértő tekintet. Ez az asszony ügyesebben párosította össze az embereket, mint a prostitúció más dajkái. Rengeteg ötlete volt. Akkora szakértelemmel dolgozott, mint egy kesztyűkészítő. Nadrágon keresztül is meg tudta becsülni a klienseket, és a legmegfelelőbb méretű kesztyűt ajánlotta. Mert ha a kesztyűben túl sok vagy túl kevés a hely, abból semmi öröm nem származik. Az asszony, akit mindenki csak maman-nak szólított, szentül hitte, hogy kortársai nem tudnak eleget az illeszkedés fontosságáról. Szerette volna elhinteni tudását, de az emberek egyre figyelmetlenebbé váltak, egyre kevesebbet törődtek a részletekkel. Ha egy férfi túl nagy kesztyűt kap, mintha üres lakásban bolyongana – de mégse törődött vele. Hagyta, hogy az a bizonyos testrésze ide-oda lengjen, mint egy zászló, és a belsejét melengető, szoros ölelés nélkül távozzon. A másik esetben csak egy kis nyál segítségével sikerült becsúsznia, mintha egy csukott ajtó alatt akart volna átpréselődni, s a keskeny résekbe beszorulva próbálna bent maradni, de ha a lány – már akár szívből, akár színlelésből – elnevette magát, azonnal kicsusszant, mert még egy nevetésnyi hely sem volt. Az emberek elvesztették azt a tudást, amellyel a legkönnyebben megtalálhatják az egymáshoz illő kulcsot.
Miután a maman megszemlélte a Baszk nadrágját, szemében kigyúlt a felismerés fénye, és elmosolyodott. Igen, a Baszk még figyelt a részletekre, amit az asszony tudott róla, így aztán nem is volt könnyű kielégíteni.