Chat-en szerzett történetek 7. rész

És ismét egy sztori egy chat – partneremtől. Amikor azt hiszem nekem már nem lehet újat mutatni, az élet ismét bebizonyítja, hogy de. :)

Nekem soha nem volt apám. Gyerekként kérdezgettem anyut meg a nagyszüleimet, de mindig az volt a válasz, hogy nem szeretett minket és elment. Aztán később persze összeraktam a sztorit. Anyám lefeküdt egy pasival, terhes maradt, a pasinak családja volt és nem akart bonyodalmat. Anyu így leányanyaként nevelt fel, a nagyszüleimnél laktunk egy négyszobás nagy kertes házban. Mondhatom, hogy tökéletes gyerekkorom volt, mindent próbáltak nekem megadni, persze nem kényeztettek szarrá. Akkor még a nagypapám és a nagymamám is dolgozott, majd később nyugdíjasok lettek, meg ugye volt a nagy kert, állatok az udvarban, szóval egy csomó mindent megtermeltünk magunknak és nem éltünk rosszul.
11 éves voltam mikor a nagypapám meghalt, majd egy évre rá a nagymamám is. Anyu munka mellett még az én segítségemmel sem tudta egyedül a kertet művelni meg az állatokat és a háztartást ellátni. Ezért az állatokat eladtuk, a kertet befüvesítettük, hogy kevesebb gond legyen vele, így viszont amit eddig magunknak termeltünk meg, azokat a boltban kellett megvennünk és úgy sokkal drágább volt. Ráadásul már csak az anyu fizetésére számíthattunk, így egy idő után össze kellett húzni a nadrágszíjat.
Anyunak volt egy barátnője akinek az volt a hétvégi szórakozása, hogy vásárokba járt böngészni, vásárolni és párszor mi is mentünk vele. Volt ott minden. Régi üvegpalackokon át a szenes vasalón keresztül, festményekig, gyerekjátékokig minden. Innen jött valahogy az ötlet, hogy amit ott viszonylag olcsón, az árát lealkudva megveszünk, azt a neten drágábban el lehet adni. Akkor indultak be az itthoni árverési oldalak és három év alatt olyan szinten belejöttünk, hogy volt olyan hónap amikor anyu fizetésének a háromszorosát is megkerestük a Vaterán és társain. Valahogy úgy alakult, hogy én a könyvekre, festményekre szakosodtam, anyu meg a régi porcelánokra, üvegtárgyakra és a retro gyerekjátékokra, de foglalkoztunk mindenféle holmival amiről úgy gondoltuk, hogy pénzt lehet belőle csinálni. Majdnem minden szombatunkat vagy vasárnapunkat különböző városok bolhapiacain, kirakodóvásárain töltöttük.