A folt története

Egy volt osztálytársamnak egy kis kocsmája van pesten, itt pincérként dolgozik, mellette vezeti az üzletet, és nagyon élvezi. A hely kellemes füstelszívós kis modern kocsma, igényes pulttal, berendezéssel, jó árakkal és remek hangulattal. Természetessé vált, hogy ha megyek valahova bulizni, akkor hozzá ugrok be elsőként, és nem ritkán nála is fejeződik be az este. Nem volt ez másként most sem, egy fárasztó nap után, amikor enni se volt idő, akkor jól esik este kicsit lazítani, persze nem egyedül. A cégnél egy kis marketinges gyakornokot néztem ki, rögtön első találkozásunkkor a kilógó combfixe fogadott, ezzel erős kezdéssel felhívta a figyelmet magára. A Balatonon meg is ismerkedtünk, majd a gyakorlat alatt is gyakran találkoztunk, munka alatt, munka után és töltöttünk együtt éjszakát és néha egy röpke ebédszünetet is, valamelyik irodában, vagy egyéb rejtett zugokban. Ezen a napon nem tudtunk találkozni, így belső levelezésben kommunikáltunk. Megbeszéltük, hogy este találkozunk, elmegyünk kicsit bulizni, és nálam alszik. Alig vártam az estét, elmegyünk kicsit a barátomhoz, beszélgetünk, majd elmegyünk valahova bulizni, és korán hazamegyünk utána, egy jó kiadós szex, és alvás reggelig a terv.

Gyakorlatilag ez a terv már ott megbukott, amikor megláttam: szép smink, cicás szemei, barna hosszú haja, és az öltözete... kis miniszoknya volt rajta, fehér tűsarkú, fehér fitness bokamelegítő, formás barna lábai, szűk fehér ing, lent kigombolva, és láttatva lógó piercingjét... a szavam is elakadt. Elmentünk enni egy gyrost, majd beugrottunk a barátomhoz. Nyári időszakban sok kisebb csoport volt, akik hangoltak az esti buli előtt, így volt ez most is. Bementünk a pulthoz, felültünk a bárszékre, és beszélgetni kezdtünk a sráccal, régi storyk, néhány lecsúszott ital, és a sok ital hatására fel is tűnt, hogy egyik biliárdasztal le van takarva. Kérdeztem, mi az oka, mondta, hogy ez ma érkezett, és holnap jön a másik, addig nem akarja, hogy használják, majd a kettőt együtt. A csajos szemébe felcsillant a fény, és határozott "lécci lécci lécci hagy próbáljuk ki" típusú verbális kommunikációval mosolyra fakasztott minket, mire a srác kötélnek állt: hétköznap korán zár, ha megvárjuk a zárást, akkor utána felavathatjuk. Már nem is volt kedvünk menni sehova sem, iszogattunk, beszélgettünk, és az idő gyorsan telt, a társaságok már indultak bulizni, a kis kocsma szép lassan kiürült, már csak hárman voltunk.