Kicsi Betti 2. rész

Egy darabig még cirógattam orgazmusa lecsengése után, hiszen hiába nézett rám azokkal a gyönyörű szemekkel, tekintete szinte üvegesen a semmit fürkészte, és valószínűleg agya azt próbálta meg értelmezni, ami történt. Az én agyam is ugyanezzel próbálkozott. Én ugyanakkor más szemszögből láttam a történteket, és utólag bevallva egy kicsit készültem is rá, bár azt nem tudtam, vagy nem mertem megfogalmazni magamnak sem, hogy mióta.
Betti lassan tért magához, én meg büszke voltam magamra, jogtalanul. Hiszen a hullámvasutat, amiről éppen lekászálódott én építettem ugyan, de az ő kíváncsisága, és szexuális töltöttsége adta az építőanyagot.
Farkam még mindig a kezében pihent, de egyikünk sem vett merevségéről tudomást addig, amíg egy ösztönös rándulással a tudomásunkra hozta, hogy még mindig próbálja irányítani az eseményeket. Ahogy a rúd megrándult, úgy tért magához egy rázkódással Betti is, majd nagyon lassan kifújta a tüdejében lévő levegőt, majd a szavakat kereste:
– Hát... nem nagyon gondoltam, hogy ez ilyen lehet.
– Miért, milyen volt?
– Jó... bár először ijesztő... azt hittem, hogy... nem tudom... nem tudtam mi jöhet még... aztán meg jó volt... annyira jó, hogy már majdnem fájt, de mégsem. Ezt hívják orgazmusnak?
– Igen.
– Mindenre számítottam, de erre nem.
– Nem tudom, hogy most ennek örüljek-e?
– Én örülök, és remélem, csinálunk még ilyet.
Álszenteskedhettem volna, hogy "nem, ennek nem szabad megismétlődnie, stb. " de inkább őszinte voltam hozzá, és ami főbb, magamhoz is:
– Én is remélem.
– De várjunk csak. Azt mondtad az elején, hogy amikor merev lesz a f... farkad, az olyan, mint amikor az én puncim nedves lesz, igaz?
– Kb. igaz.
– Akkor neked is ilyen, amikor orgazmusod van?
– Majdnem.
– Hogyhogy?
– Én fiú vagyok, te lány. Nálunk ez egy "kicsikét" máshogyan működik. Nálunk akkor lő ki a sperma is innen. – mutattam rá a hosszúkás nyílásra a makkomon.
– Jé, ez olyan, mint az én puncim kicsiben. – simított végig rajta.
– Valóban. – mondtam elfúló hangon miközben a testem összerándult.
– Bocsánat. Fájt?
– Nem, nem fájt. – kicsi matatás után rátaláltam a csupa nedves puncijára, – Ilyen volt. – és végigsimítottam a csiklóján. Most az ő izmai rándultak pillanatnyi görcsbe.