Napfürdőzés 1. rész

Szombat délután Heléna otthon volt a két gyerekkel; délelőtt az egész család a ház körül foglalatoskodott. Fia, a húsz éves Kevin a kertben nyírta a füvet. A telket fák és bozót vették körül. Olyan volt, mintha egy távoli erdei tisztáson éltek volna. A bokrokat rendszeresen meg kellett nyírni, hogy ne nőjék be az egész kertet. Linda fel volt mentve a házimunka alól, mert az érettségire kellett készülnie, a gyerekek apja, Stefan pedig golfozni ment, mint minden szombaton.
Linda nagyon élvezte a szabadidőt. Amikor a tanulással végzett, bikiniben, egy fürdőlepedővel, napolajjal és egy képes magazinnal felfegyverkezve a nappalin át kiment a teraszra, bár az égen volt néhány bárányfelhő.
– Kinn van a nyugágyam, bátyó? – kérdezte Kevintől, aki közben már a díványon terpeszkedett, és egy nagy pohárból szívószállal narancslét szürcsölt.
– Rögtön a rendelkezésére áll, hercegnő – felelte Kevin színpadiasan. – Rögtön hívom a szolgákat.
Játékosan összecsapta a kezét, de azért fölkelt és kifelé indult.
– Tudod, hogy az aranyos popódért mindenre hajlandó vagyok.
Linda megállt a terasz ajtajában. Ez most bók akart lenni, vagy csak a Kevinnél szokásos gúny?
– Valami iszol? – bökött állával a nagy üvegpohárra.
– Nem, ne izgulj – mondta Kevin. – De tedd meg nekem, hogy körbefordulsz.
Linda hozzá volt szokva, hogy két évvel idősebb bátyja úgy bánik vele, mintha a kishúga lenne. Először valami pimasz választ akart neki adni, de a hízelgéstől annyira meghökkent, hogy tényleg körbefordult, mintha a „Miss bikini“ szépségversenyen lenne.
– Lehet, hogy még nem mondtam, de piszok jó alakod van – jegyezte meg Kevin.
Na hát, ez tényleg bók volt. Linda elpirult, és úgy érezte, mintha meztelenül állna a bátyja előtt. Még egy frappáns válasz se jutott eszébe.
– Ez a kék bikini irtó jól illik a bőrszínedhez.
Ettől Linda annyira zavarba jött, hogy szó nélkül kilépett a teraszra. Kevin közben kihozta a nyugágyat és letette Linda kedvenc helyére, a széles virágtartó mellé, amelybe vörös rózsák voltak ültetve.
– Voilà, madame – mondta Kevin, miközben a nap felé fordította a nyugágyat. – Foglaljon helyet.
– Kösz... kösz, Kevin – dadogta Linda zavartan.