Karmazsin Folyó 2-4. rész

2. rész
Délelőtt Jeremy összehívta a lányokat a csapatszállító elé, és bejelentette:
– Egy vásárlónk ragaszkodott hozzá, hogy itt legyetek, amikor megköt velem egy üzletet.
– Jeremy, ugye nem akarsz belőlünk kurvát csinálni? – sandított a kereskedőre Ryana.
– Nem egy rossz ötlet – Eresztett meg egy farkasvigyort a férfi, aztán szelíden felnevetett, és legyintett.
Ryana legnagyobb meglepetésére a kuncsaft nem egyedül jött, hanem egy nagydarab, komor, bőrdzsekis és napszemüveges, fekete férfi társaságában. Maga a vevő pedig:
– Ron?
– Helló, lányok! Szeva, Jeremy.
– Üdvözöllek titeket a kereskedésemben! Bármi, amit látsz, eladó!
Csak ezt ne mondtad volna, te aljas hiéna... – szorította össze a fogait Ryana.
– Nagyszerű, mert mi épp híján vagyunk pár embernek!
Jeremy először köpni-nyelni nem tudott a döbbenettől, majd gyorsan megrázta a fejét:
– Sajnálom, de a testőreimet nem adom – nekem pedig vezetnem kell a boltot.
– Pedig nagyon is előnyös áron vennénk meg őket. Engem például kimondottan az érdekelne – mutatott egyenesen Ryanára, aki a döbbenettől falfehér, majd a felháborodástól rákvörös lett, de inkább nem szólt semmit.
– Nem hinném, hogy megválnék tőle, bármennyit is fizetsz.
– Mit szólnál, mondjuk ötvenezerhez?
– Te most viccelsz? Ennyiért még egy jóval kevésbé kedves testőrömet sem adnám.
– Hatvanöt.
– Na de kérlek, egy ilyen kiváló harcosért? Legalább száztíz.
– Annyira azért nem harcol jól. Hetven.

Ryana egyre dühösebb lett, azonban Ron láthatólag halálosan komolyan vette, amit csinál.
– Száz.
– Nyolcvan.
– Kilencvenhét.
– Nyolcvan, és egy liter víz.
– Kilencven, és a víz.
– Nyolcvanötnél nem adhatok többet a víz mellé.
– Hmm... Nyolcvanöt, egy liter víz, és a dzsekid.
– A dzsekim nem adom.
– Akkor nincs üzlet.
– Adok egy pár kesztyűt, egy liter vizet, és nyolvanöt-ezer ércet.
– Rendben!
– Hogy micsoda!? – Ryana nem bírta tovább. Valamit mondania kellett erre a nonszensz baromságra.
– Ryana, az úr megvett téged nyolcvanöt-ezer ércért, egy liter vízért, és egy pár kesztyűért.
– De... de...
– Amint mondtam, mostantól ő dönt a sorsodról.
– Hallottad, Ryana – felelte Ron, majd tekintetét a nőébe fúrta. Ellentmondást nem tűrő hanggal folytatta:
– Mostantól az én testőröm vagy, és követsz engem.
– Micsoda!?
– Ottó, magyarázd el neki.