Laura története 83. fejezet

Laura mindenkivel kerülni akarta a szexet egy hétig, azután a vad éjszaka után amit Robbal és Camille-lel töltött. Egy dolog miatt, mert kimerítette. Tudta, hogy ők is így lehetnek ezzel. Úgy szeretkeztek, mint a párzó vadállatok, újra és újra, a határig hajszolva egymást, testüket megrohanták, majd leforrázták a tüzes görcsök, és a szexuális elragadtatás. Ilyet eddig csak néhány alkalommal, többnyire Karennel sikerült felülmúlni, a határok ilyen módon történő feszegetését. Szinte megrémítette őt, és az emlékektől izgatott lüktetést érzett még napokkal később is.
Másrészt még mindig megvoltak a karmolás nyomai a vállán, a hátán, és a rekeszizmán, és a szopás nyomai a mellein, ahol Camille túl messzire ment. Igazán azt akarta, hogy elmúljanak, mielőtt valaki mással bújik ágyba.
A gondolatai futólag Sholandra felé kalandoztak, habár még mindig semmit nem várt tőle a kíméletlen csók után. De elgondolkodott, miközben megvizsgálta bal mellbimbóján a lilás foltot, – amit Camille fogai okoztak – hogy a csók emléke fájóbb, mint a sérülés.
Habár próbálta kerülni a szexuális érintkezést, egy ember keresztülhúzta a számításait. Yvette volt, aki tűzbe hozta, és nem tudta őt visszautasítani. Laura megpróbálta lerázni, ezzel rosszindulatú, majdnem öngyilkos erejű féltékenységbe taszította őt a visszautasítástól.
– Igazán... betegnek érzem magam. – Mondta neki Laura.
– Nem vagy az. Csak hagytad annak a kis leszbikus ribanc Barbarának, hogy megbasszon, ahelyett, hogy én basztalak volna meg.
– Yvette! Kérlek. Hogy mondhatsz ilyet?
– Ismerlek téged.
Laura minden érzelme a tekintetébe volt írva.
– Tudod, hogy mennyire akarlak téged.
– Bizonyítsd be! Aztán egy könnycsepp gördült le Yvette arcán. Laura. – Suttogta. Szükségem van rád.
– Oké. – Engedett Laura.
Együtt feküdtek az ágyon, miután egy különösen intenzív tizenöt perces kefélésen estek át, amikor Yvette hosszú, kanyargós ujjai kitapintották a karmolásokat Laura vállán, majd megálltak a kiszívott foltnál Laura mellbimbóinál.
– Barbara csinálta ezt? – Kérdezte.
– Persze, hogy nem.
– Rhonda egyszer megkarmolt. Amikor elélvezett. Pont itt.
Megmutatta Laurának csupasz, gyönyörű vállát, a bőre hibátlanul sima és ragyogó volt. Laura végigfuttatta rajta ujjait.
– Most már nincs itt semmi. – Suttogta.
– Te szereted a bőrömet, ugye? – Mormolta Yvette hirtelen felhevült pillantással.