Vera a közösben 4. rész

Közeledett Vera születésnapja, én pedig idejekorán nekiláttam a szervezésnek. Felhívtam Lacit, akivel közösen kitaláltuk, mi legyen a meglepetés a barátnőm számára. Ő persze tudta, hogy készül valami, és hogy ebben Laci is szerephez fog jutni, úgyhogy valami olyat kellett kitalálni, amire még így sem számít. Kedvenc házaspárunk szerencsére nem fukarkodott az ötletekkel, és amikor már Erika is beszállt a megbeszélésekbe, találtunk is egy jó "játékot", amit könnyű megoldani, vicces, izgalmas, és garantáltan emlékezetes lesz.

Vera előtt nem is titkolóztam, tisztában volt vele, hogy lesz valami a "nagy napon", de arról már hiába érdeklődött, hogy mi lesz az. A születésnap péntekre esett, így tökéletes időpont volt a késő estébe hajló bulizásra, igaz, az egész heti munkától egy kissé fáradtan estünk be Laciékhoz. Ők már nagyon vártak minket, tárt karokkal és vártak.
– Gyertek, meséljetek, mi van veletek, én mindjárt tálalom a vacsorát. Remélem, éhesek vagytok! – Erika hellyel , aztán a konyhában sürgött-forgott. Az asztalon gyönyörű teríték, gyertyák, az egész nagyon hangulatos volt, és jól is jött, mert Vera azt hitte, hogy ez maga a szülinapi meglepetés, és utána majd csak a "szokásos" jön. Kívánósan kacsintgatott Lacira, aki nem is túlságosan zavartatta magát, már ott az asztalnál flörtölt a barátnőmmel, a széke mögé ment, és a nyakát csókolta, masszírozta. Hozzájuk képest Erika és én még rendesen viselkedtünk.

Fél óra múlva kitűnő hangulatban, jónéhány pohár oldottan üldögéltünk a vacsora maradékai felett. Segítettem Erikának leszedni az asztalt, de a konyhában elkaptam egy pillanatra.
– Minden készen áll, igaz? – Elmosolyodott.
– Ne aggódj, a másik szobában ott van minden, mindjárt hozom – mondta. Amikor az asztal már üres volt, még az abroszt is leszedtük róla, Vera csodálkozva nézte a csupasz bútordarabot.
– És én még azt hittem, jön a desszert! – viccelődött. Erika megsimogatta a fejét.
– Ami azt illeti, a desszert te magad leszel, Verácska. Laci mindjárt hozza a finomságokat, te viszont állj fel és vetkőzz le szépen.
– Mi? Ez valami vicc? Ne őrjítsetek meg – nevetett Vera. Ekkor Laci már ott állt, egy egész kis kosárra való édességgel és különböző kellékekkel. Segítettem Verának levetkőzni, és amikor teljesen meztelen lett, felfeküdt az asztalra. Erika az egyik kanapé mögül tépőzáras szíjakat vett elő.