Orgazmus receptre 4. rész

A dolgos hétköznapok egyáltalán nem voltak dolgosak, és ami felettébb bosszantotta Milát, hogy még csak nem is teltek gyorsan. A hétvégén történtek után már alig bírta kivárni, hogy újra szombat legyen. Ábrándozva gondolt vissza a kora hajnalra, amikor felébredt és öltözni kezdett. Ádám álmosan nézett rá és kérte, hogy még maradjon. Milyen szexi volt még úgy kótyagosan is! Mila azonban kedvesen megrázta a fejét. Menni akart. Szó, mi szó furán érezte magát. Együtt aludt egy férfivel, aki nem a vőlegénye. Egy férfi, nem is egy férfi, hanem a Férfi kielégítette őt. A Férfi, aki nem a vőlegénye. És aztán ő is kielégítette a férfit, aki nem a vőlegénye. Heteken belül férjhez megy és ő megcsalta a leendő férjét. Megcsalta? Ez egyáltalán az volt? Végül is nem szeretkeztek. Hmm, de milyen jó lett volna! Vagy mégsem?
Mila csupa bizonytalanság volt. Ezért is szeretett volna minél előbb egyedül lenni a saját lakásában. Mielőtt azonban elbúcsúztak volna, Ádám megígértette vele, hogy jövő héten is találkoznak. Kifejezetten élvezte, hogy Ádám igyekszik őt elcsábítani, de mégsem dönti le a lábáról azonnal. Az unalmas hétköznapokon pedig felidézte magában az éjszakát, Ádám csókját, érintését, a nyögéseit, a vágyát és elmosolyodva, ajkait beharapva belebizsergett a várakozásba.
Timi egyre gyanúsabbnak találta Milát. Határozottan volt valami titka, amiről nem tudott és ez nem tetszett neki. Elnézte, ahogy halvány mosollyal az ajkán ül az asztalánál. Egyértelmű, hogy nem a számítógépe monitorján nevet. Lassan felállt és lépésről lépésre közeledett Milához, miközben elgondolkodva egy ceruzát ütögetett a tenyerébe. Már majdnem mögé ért, mikor egyszer csak Mila felugrott és hadarni kezdett.
– Basszus, már ennyi idő van! El fogok késni. Húsz perc múlva a város másik felén kell lennem.
Meg se várta, hogy Timi reagáljon rá, csak elrohant. Timi összeráncolt szemöldökkel nézett utána. Mila nem szokott szórakozott lenni. Igen, itt van valami, most már biztos!
Mila épp a városon vágtatott át, hogy csekély késéssel, de odaérjen a megmutatandó házhoz. a telefonja.
– Meszlényi Mila! – dugta a headsetet a fülébe.
– Mila? Itt az anyád beszél.
– Szia, anya! Mi újság?
– Beszélnünk kéne a...
– Anya, ha az esküvőről van szó, nem ér rá később? Dolgozom.
– Nem! Nem ér rá később. A ruhádról van szó.
– Mi van vele? – sóhajtott Mila.
– Mikor akarsz már választani egyet?
– Ó, nekem teljesen mindegy. Rád bízom.