Emlékek. Álmok. Vágyak.

Előrebocsátom, hogy a leírtakat, (feleségem hozzájárulásával) valamint barátom elmondása alapján mesélem el, természetesen vannak részek melyekről én is, csak a feleségem elbeszélése alapján ismerek, nem mint szemlélő, hanem mint mesélő tudom azokat olyan mélységig részletezni ahogy azt hallottam, ezeket a részeket úgy illesztettem be, hogy a történet folyamatosan haladjon és ne törjön meg.

Természetesen az eseményekben szereplők neveit véletlenszerűen választottam, mert igen könnyen felismerhetnék őket a munkahelyi és családi viszonyok alapján.

---

Már több mint egy hete a nyári szabadságunkat töltöttük kettesben a feleségemmel a kedvenc nyaralónkban. Ami nem mesze volt attól a várostól, ahol laktunk, így barátaink munkatársaink az évek alatt megszokták, hogy szívesen látott vendégek nálunk bármikor, ha kinn vagyunk.

Szinte minden évben szoktunk, nagyobb összejövetelt tartani ilyenkor a társaság igen vegyes, vannak házaspárok, egyedülálló nők és férfiak. Akiket részben a munkáink miatt ismertünk meg vagy munkahelyi ismeretség, de van köztük olyan, akit még az iskolás éveinkből ismerünk. Szóval életkorban is igen vegyes képet mutat ilyenkor a banda.

Kellemes boldog házasságban élünk már több évtizede feleségemmel, így még az sem okoz gondot, ha fiatalkori barátok, pontosabban olyanok is ellátogatnak hozzánk, akikkel ifjabb korunkban szorosabb kapcsolatunk volt, mint egy beszélgetés a mozi után. Természetes, hogy ezek a fiúk és lányok ma már a férjűkkel és feleségükkel látogatnak ki a nyaralónkba hozzánk.

Ilyenkor, már pénteken délután érkeznek az első vendégek, de vannak olyanok, akik csak szombaton jönnek, ezt előre megszoktuk beszélni, hogy ki az aki hosszabb ideig akar maradni. Természetesen meg van ennek az oka, a ház olyan kicsi, hogy rajtunk kívül már csak két házaspárt tudunk elhelyezni, az apró vendégszobákban.
Nem egy különlegesen komoly épület csak amolyan könnyű szerkezetes építmény, ami minket nem zavar, sőt néha egy – egy ilyen összejövetel alkalmával egész különleges hang élményben volt részünk.

A melltűnk lévő szobában az ágy fejénél levő válaszfal, határos a mi szobánkkal és a mi ágyunk fejrésze szintén annak a falnak van tolva. – Igen úgy van, ahogy gondoljátok, – azok, akik nem ismerik az ilyen szerkezetű építmények rossz hangszigetelő képességeit azok el sem tudják képzelni, hogy szinte a suttogást is lehet hallani a másik szobában. Mi ketten a felségemmel már több olyan hangélvezetben volt részünk, melyeket ha azok az ismerőseink, akik azt csinálták megtudnák, hát többet nem jönnének el hozzánk az biztos.

Pedig mindkettőnkre igen pozitívan hatottak a hangok, amiket hallottunk. Volt eset, amikor szinte ugyan azt csináltuk, amiket feltételeztünk, hogy a másik szobában tesznek.

Megjegyzem, nem csak a szobában szoktak hálóvendégeink lenni, hanem akinek sátra van az nyugodtan felállíthatja azt a kertben és ott töltheti az éjszakát. Azt már megszoktuk, hogy a sátras vendégeink általában csak szombaton jönnek és csak egy éjszakát, maradnak velünk.

Nem akarom, húzni az időt, de idén az egyik szobába, abba, aminek a hangjai átszűrődnek, a feleségem munkatársnője Judit jön a férjével Tamással. Ők mondhatnám ifjú házasok hozzánk képest, mert nem rég volt a hetedik házassági évfordulójuk. Amikor meghívtuk őket nagyon örültek, mert sikerült a gyerekeket a nagymamához elhelyezni, és ezért ők rögtön két napig akartak nálunk maradni.
Összenéztünk a feleségemmel, szinte egyszerre mondtuk

– Akkor őket, mellettünk lévő szobába fogjuk elhelyezni. – mondtam valamivel hamarabb.
– Aha, reménykedsz most, hogy sikerült a gyerekeket párnapra elhelyezniük, így egy ingyen szexmüsort fogsz végighallgatni. – mondta mosolyogva
– Ezt úgy mondod, mintha neked nem lenne kellemes, az, amit veled teszek olyankor!
– Há.. t, nem szokott rossz lenni.. – mosolygott

Magamhoz húztam, megöleltem és egy nagyon erős nyelvescsókot adtam a szájára, amit ő viszonzott, érezhetően a péntek esti műsor reményében. Egy darabig még ölelve tartottuk egymást, majd mindketten mentünk a dolgunkra, hogy minden megfelelően rendben legyen hétvégére, mire az összes vendég megérkezik.

Kimentem a házból és a kertet kezdtem rendbe tenni, összegereblyéztem azokat a füves részeket, ahova a sátrakat majd fel lehet állítani, locsoltam, szóval elfoglaltam magamat. Feleségem konyhai dolgokkal foglalkozott, hogy a holnapi bográcsfőzést előkészítse, amikor a nyitott ablakon át megláttam, min dolgozik, megszólaltam

– Ezt Gábor szokta csinálni, Ő a nagy ebben. – jegyeztem meg vigyorogva
– Hát igen, emlékszem,. Gábor egyéb területen is igen nagy, de még milyen nagy. – válaszolta, szinte látszott rajta, hogy mire gondol.
– Jól van, tudom, hogy mielőtt megismertél, egy – két hónapig jóba voltatok – jól megnyomtam a szót, hogy "jóba", kilehetett belőle érezni mire gondolok.
– Felnézett rám... csak nem vagy féltékeny. – nevetett
– Nem, dehogy is, csak hát meséltél már róla néhány izgató történetet az elejétől a végéig. – mondtam elmélázva

Láttam a szemein, hogy emlékeiben keresgél, majd mintha rátalált volna egy pillanatra megremegett, lenézett maga elé és csendben folytatta a munkáját. Én még néztem egy darabig, de nem akart rámnézni. Kimentem, az udvarra, leültem a teraszon és elkezdtem olvasni. Egyszer csak hiányérzetem támadt, hogy már jó régen be kellett volna fejeznie a munkát a konyhában. Rég itt kellett volna már lennie.

Ilyenkor már a délutáni kávét szokta hozni. Kíváncsi lettem hol marad, csendben bementem a házba, már majdnem kitártam a konyhaajtót, amikor halk hangot hallottam

– Ahh. hu. hu uuu. – csendes sóhajokat

Valahogy rögtön megéreztem, miről is van szó, illik nem illik, de a kíváncsiság nem hagyott, elkezdtem leselkedni. Tudtam, mit fogok látni, hiszen az évek alatt sokszor elégítettük ki egymás előtt magunkat, és élveztük így a másik testének látványát, de most mindezt nem előttem tette, hanem titokban magának.

– Ah ah hah. – hallatszott

Közelebb lopóztam az árnyékos előtérben és a félig nyitott ajtón keresztül láttam őt. Ott ült a széken, a popsia éppen hogy a szék peremén feküdt, combjai széttárva egyik lába a földön, a másikat megtámasztotta megtört térdtartással a szekrény peremén. A pinája teljes szépségében feltárult, a lemenőnap vörös fénye az ablakon besütve egyenesen a punciára világított. Gyönyörű vörös fénnyel borítva be a nedvektől eláztatott, már az ujjai által szétfeszített ajkakat. Nagyon erősen ujjazta magát. Megdermedtem a látványtól.

– Oh.. ohh. – nyögött

Miközben az ujjával nyomkodta és dörzsölte csikóját, ami láthatóan a már hosszan tartó izgatástól, keményen kidugta fejecskéjét, és kapucnijából is kibújt. Egyre gyorsabban dolgozott rajta, majd hirtelen lekapta melleiről a kezét, és három ujját benyomta egy lendületben a már nedvektől cuppogó, imádott pinájába. Ilyet még nekem sem mutatott eddig, sőt ha én elégítetem ki őt kézzel, azt soha nem engedte, hogy két ujjamnál többet dugjak be imádott ajkai közé.

Az ujjai egyre mélyebbre hatoltak az imádod barlangba, majd egy lihegő vágta következett, ahol szószerit mind két kezével dörzsölte és dugta magát, miközben a szemei le voltak csukva. Magamban arra gondoltam, ami utólag be is bizonyosodott, hogy emlékeiben Gábor faszán csúsztatta lihegő punciát úgy, mint régen.

Gábornak nem a farka volt hosszú mint később ez is kiderült, talán úgy húsz centis, de a vastagsága szinte csoda. A makkjának a mérete átmérőben nagyobb volt hat centinél. A feleségem az ujjaival azokat a feszítő érzéseket akarta magának egy ilyen ujjazással visszaadni.

Hirtelen apró szaggatott sikolyok törtek fel a torkából

– Oh.. Oh.. Ah.. nem. neeee.. m.. A.. A. – és hangos nyögések közepette reszkető, rángatózó testel elélvezett,

Lábával egy kontrolálatlan mozdulatot tett, amivel egy tálat lelökött az asztalról. Az nagy esett a kerámialapos padlóra és darabokra tört.

Valami varázslatosan szép volt az arca, míg élvezet, a gyönyör csodát tett vele, őrültem, hogy nem leptem meg őt a konyhában, de most gyorsan el kellett tűnnöm innen, mert hirtelen összekapta magát a , és látszott a mozdulatán, arra számít, hogy bejövök az udvarról. Gyorsan visszamentem a teraszra és elkezdtem olvasni.

Mikor megjelent mellettem, természetesen mit sem sejtően kérdeztem tőle, mikor a délutáni kávét hozta

– Az előbb mintha összetört volna valami – mondtam kérdőn
– Ah semmi csak egy tányér esett le, már úgy is csorba volt, nem kár érte. – jött a válasz, enyhe izgalommal a hangjában
– Hát akkor tényleg nem kár érte. – modtam félhangosan

Magamban megjegyeztem – nem, tényleg nem kár érte, valóban nagyot élveztél – csak mosolyogtam. Kezembe vettem egy sexlapot és olvastam tovább, amit abbahagytam

– Persze, te még az újságban is a pajzán dolgokat olvasol. Befejezted a kertet?. – válaszolta, mű dohogással,

Éreztem a hangjában a megnyugvást, pedig ha tudta volna, hogy én tudom, – most éppen ki a pajzán közülünk.

Minden különösebb esemény nélkül eltelt az éjszaka, ő is, én is jót aludtunk, valószínűleg mindkettőnknek meg volt a megfelelő álma. Vidáman ébredtünk,

---

Délelőtt lementünk a falúba vásárolni, italt meg ezt – azt, amit úgy gondoltunk a vendégeinknek szükségük lesz rá. Ebéd után pihentünk egyet az árnyékban és mindketten vártuk mikor érkezik meg az első vendégünk. Próbáltuk kitalálni, hogy Judit Tamással vagy Gábor feleségével, Katival érkezik meg hamarabb. Ők voltak azok a vendégeink, akik idén két napra jelentkeztek be a leghamarabb, és ezért Ők kapták meg a két szabad szobát.

Már elmúlt délután négy óra, amikor, dudaszóval fordultak be a nagykapun az első vendégek. Kíváncsian fordultam a bejáró út felé, ki az aki ilyen vidáman jelzi jöttét. A lehajtó alján láttam, ahogy a barackfa alá parkolt a kocsijával Tamás. A kocsiajtót nyitja Judit és messziről kiáltja

– Hello! Szevasztok háziak, megjöttünk! Ugye mi vagyunk az elsők?
– Szevasztok! – mondom – Mért kinek kellene itt lennie, már?

Mentünk feléjük, és félúton találkoztunk, egymás nyakába kapaszkodva osztogatjuk a lelkes puszikat, repkednek a kérdések válaszok. Felszabadult a házaspárbarátunk így srácok nélkül. Ahogy végignézek rajtuk, az rendbe van, hogy meleg az idő most nyár közepén, de elég könnyedén vannak öltözve. Feleségem Tamást nézegeti.
Utoljára télen, színházban találkoztunk velük, akkor télikabátban volt barátunk, de most egy kis trikó és rövidnadrág, a teljes harci disz rajta, szóval sportos öltözet. Még akkor is kellemes látvány, ha nem egy izompacsirta. Ölelgetik egymást, beszélgetnek.

Nekem is majdnem törölgetnem kell a szemeimet, mert mielőtt Juditot felkaptam volna, hogy magamhoz szorítsam, és puszit adjak neki. Elakadt a szavam, és a szemem sortján. Nem csak, hogy rövid volt és gyönyörű combokat keretezett, de olyan szűk volt elöl a lába között, hogy punciának megemelkedett dombja és az általa körbefogott völgy jobban látszott, mint azt valaha is a fürdőruháján keresztül látszatni hagyta.

– Hé. Mi van veled, megrémültél? – szólt – még nem láttál engem soha?
– De.. De.. Hú de jól nézel ki. – válaszoltam

Hátamögé nyúltam combmagasságban, és beledöntöttem a karjaimba. Nem volt nehéz, vékony nő volt. Könnyen felkaptam, és indultam vele a terasz felé. Szemem előtt ott volt egy ismeretlen punciajak, vékony textilbe burkolva, és esküszöm átütött rajta valami nedvesség. Nevető hang szól hozzam.

– Te, de elmerültél benne, talán a feleségednek nem ilyen van? – kérdezte.
– De, de a tiedét még soha nem vettem a nyelvemre. – mondtam kezdeményezően.

És leültettem a terasz asztalhoz, természetesen én is leültem vele szemben, és meresztettem a szememet Továbbra is oda, időnként azért a szemébe is néztem.

– Mi van veletek? Tamás vezetés közben egyfolytában a puncikámat simogatta míg jöttünk hozzátok, most te nem bírsz magaddal! – mosolygott rám.
– Akkor jól láttam! – mondtam
– Mit láttál? Te! Semmit, az az úton volt.
– Az izgatás, az igen. De a szemem előtt volt az átnedvesedett nadrágod. – vágtam rá
– Hogy? – nézett a puncia felé – De jó megfigyelő vagy, izgat mi? – kérdezett.

De válaszolni már nem tudtam, mert Tamás érkezett meg a feleségemmel. Nagyon jó hangulatban voltak.

Mint később kiderült. Tamás keze nem csak a feleségem hátát simogatta a terasz felé, hanem le – le csúszott a keze, a fenék vonal alá a combok közé egy – egy másodpercre. A feleségem tulajdonképpen tőlem tudta meg, az est folyamán, hogy vendégeink már a hozzánk jövetelük alatt a kocsiban izgatták egymást kézzel, és így ő (feleségem) ennek az utójátékát érezhette meg Tamás kezéből.

Egy ideig négyesben beszélgetünk, majd a két nő levonult be a vendégeink leendő szobájába rendezkedni, csomagjaikat rámolták, szóval csupa olyasmivel foglalkoztak ami minket nem érdekelt. Ketten Tamással hoztunk magunknak italt a konyhából iszogattunk beszélgettünk mindenről ami csak eszünkbe jutott. Régen volt az a téli színházi találkozás, volt mit dumálni.

A két nő ágyazott és a táskákból rámolt ki. Feleségem felkapott egy fehér táskát elkezdte a szekrénybe kirakni Judit holmijait, de hogy egyszerű legyen, fogta magát és kiöntötte az ágyra a táska tartalmát. Judit mikor látta a mozdulatot hirtelen odakapott.

– Ne. Majd én kirakom – kiáltott fel.

De elkésett, az ágyon szétgurult minden, és ott feküdt mindennek a közepén egy rózsaszín valami ami pont olyan volt mint egy nagyon jól megteremt fasz.

– Ne haragudj. – mondta Éva a feleségem.
– Nem semmi, csak tudod olyan ciki az ilyen.
– Én még csak hallottam róla de még soha nem láttam. Ez vibrátor? – kérdezte.

Judit most már magabiztos lett, meg az izgatástól egyébként sem lett kielégítve, az orra előtt a kedvenc játékszere, és van itt mellette agy nő, aki ezt nem ismeri. Hát akkor gyerünk, mutassuk meg mire való. Felkapta az ágyról a müfarkat, ami a lendülettől meghajlott, és az erek helyzete a felületén megváltozott.

– Add ide hadd, fogjam meg, ez ilyen hajlékony? – kérdezte és ki akarta Judit kezéből venni a játékszert.
– Idenézz. – mondta Judit.

Lekapta magáról a piciny nadrágot, hanyatt dobta magát az ágyon. Szégyentelenül szétrakta lábait Éva szeme előtt, és lassú mozdulattal behelyezte a makkot a nedves punciába. Másik kezével a vibri végén elfordított egy kapcsolót. Amitől gyenge halk zúgó vibráló hang jött a farokból. Éva izgatottan kérdezte.

– Te, ez mozog is? Jó érzés?
– Aha. aaa... oh.. de még milyen jó. – válaszolta

És mind a húsz centit eltüntette magában, majd kimért, lassú, csiklója felé feszítő mozdulattal elkezdte ki – be, ki – be húzogatni, tolni az egyre nedvezőbb pinájába. Feleségem eléje, Judit lábaközé ült az ágy szélére, és figyelte, ahogy barátnője a vibrátort mozgatta a punciban. Lassan könnyedén kihúzta a faszt a barlang mélyéről, a makk feszítette pinája bejáratát, egyszer – kétszer kicsit megcsavarta a fasz hegyét a punci ajkakon. Csiklója mentén kétoldalt elfektetve végig húzta, hogy a finom rezgések minél nagyobb élvezettet okozzanak meredező borsószemének. Sóhajtózott. Egyre csillogóbb nedves lett nagyajkainak környéke.

– Oh. ha. – hallszottak a kisebb élvezetek hangjai.

Szemeit lezárta, arcizmai finoman rezdültek. Éva érezte, valami ott a lába között neki is elindul. Valami akarja, hogy oda nyúljon, izgatta a szeme előtt élvező barátnőjének látványa. Filmen látott már ilyet, de életben és ráadásul még egy méterre sincs előtte. Vágyak öntötték el ölét. Kezét ráhelyezte pinájának ruháján domborodó halmaira.

– Ah. aaa. – hallotta barátnőjét

Látta amint a műfasz egyre intenzívebben megy ki – be, és járja meg a barlang feneketlen mélységeit. Combok hol feltárultak előtte és megmutatták a vérbőségtől rózsaszínben játszó punci dombok közt könnyen sikló vibrit, hol összezárultak, hogy még szorosasban, dörzsölőbben, járjon a pina dombok között a farok, hogy még nagyobb élvezettet nyújtson.

Évi kezei, már elhúzták bugyinak szélét a pinája fölül, és mutató ujja pillanatokra el – el tűnt a lukban. Ö nézte, az élvezetek nedvében tocsogó barátnője pináját.

Judit egyre kevesebbet pillantott fel, lehunyt szempillái alól. Hosszabb és hosszabb remegések futottak át a testén, egyre magasabbra emelgette csípőjét. Mintha egy valódi férfi teste feküdne rajta, egyre közelebb ér a csúcshoz,

– Ohh.. oo.. aahhh.. nem. most... Ahhhhhhhhhhhhh. – élvezett el Judit.

Egy darabig Évi figyelte, ahogy a vibrátor még lassan mozog Judit pinájában, az alatt pihegett és kipihente az izgalmakat barátnője, majd megszólalt.

– Add ide, mutasd meg nekem is? Érezni akarom milyen! – szólt türelmetlenül.

Már húzta magáról a szoknyájával együtt a bugyit, ami mostmár nem csak Tamás kezeitől volt nedves, hanem az előbbi látványtól is.

– Na gyere, feküdj fel! Úgy megduglak, ahogy Tamás szokott engem a vibrivel, ha játszunk. Rakd szét a lábadat, had látom a puncidat. – mondta – de be vagy indulva a puncid feszes és nedvedzik. Na, te se fogod soká bírni.

Két ujjával széthúzta finoman a feleségem punciának ajkait és a feltáruló lyukba könnyedén lassú, forgató mozgással elkezdte a pina ingerlését. Ebben a pillanatban már rándult is a gyűrűsizom és szinte beszippantotta a műfaszt a pina, Judit kezéből.

– Ilyent még nem láttam. – szólt a gyönyörlátványától Judit.
– Oh.. ohh ohh. Vette a levegőt egyre szaporábban a feleségem.

Mi ketten fiúk meguntuk a várakozást lenn, és elhatároztuk, meglepjük a nőket. Hát csendben beosontunk mint a kis gyerekek, és nagy meglepetésünkben a látványtól és a hangoktól ott mardtunk a félig nyitott ajtó mögött és figyeltük az eseményeket. Mindketten majd szétrobbantunk a vágytól.

Az ágyon keresztben feküdtek feleségeink. Mindketten csak a felsőtestükön voltak lengén felöltözve. Deréktól lefelé meztelenül, csillogó beindult pinákkal felénk fordulva. Egyikük hanyatt szétvetett combokkal, a másik féloldalt térdelő terpeszben. Két buja pina volt előttünk. Judit háttal, feneke magasan kinyomva a mellein feküdt az ágyon, puncia széttárva, egyik ujja a csiklóján a másik ujja meg jár ki be a puncijába. A feleségem széttett lábakkal vergődik az ágyon és egy női kéz egy nagyméretű vibrátoral bassza. Nagyon nagy lendülettel. Tíz – tizenöt centis dugattyú mozgásokkal izgatta Judit a vibrátorral Évát. Lassult az ütem, majd fokozódott. Egyszer akaratlanul kihúzta Éva puncijából a vibrit Judit. Jó régóta dolgozhat az a műfütyi már benne, mert fekete tátongó luk maradt egy pillanatra a pinaajkak között.

– Tedd vissza! – hallatszott a kéjjel átitatott hang, parancsolón

Ahogy újra eltűnt a makk, a fekete lukban, a várakozó boldogság hangjai hallatszottak

– ő. ooo. ah

Megmozdulni nem mertünk, mindketten a faszunkat szorongattuk, azaz rángattuk a dorongunkat a közelgő élvezet reményében. Mind ketten a másik feleségét néztük és fantáziáltunk milyen is lehetne vele kettesben.

– Ahhh.. nemm.. elmegyek – sikoltotta a feleségem, és örült nagyot élvezett.
– Ohh.. Jó. De jó.. – sóhajtott Judit, kisebb orgazmusa volt mint a feleségemnek, a combjain az élvezeti nedvek, a korábbi orgazmusából keveredtek a mostanival és elkezdtek csorogni.

Na nekünk se kellett több, összeszorított fogakkal szinte hangtalanul mindketten a saját kezünkbe élveztünk. Alig tudtunk remegő lábakkal gyorsan eltűnni nehogy a két asszony rajtakapjon minket a leskelődésen. Mikor már az asztalnál ülünk, kuncogtunk a csínytevésünkön, megkérdeztem.

– Te, mért nem mentünk be? Mindent láttunk, Te az én farkamat, a nejem punciát, én a feleséged pináját, téged. -
– Attól féltem megharagszol, hogy nagy izgalmamban nejed pinájába ugrottam volna bele. – mondta nevetve.
– Te.. Mégis mit gondolsz kit, szerettem volna odabenn megbaszni? Még most is ott a szemem előtt a nejed puncia, hú de bele tudnék nyalni. – válaszoltam.
– Na, szép két balfácán vagyunk. Rejszoltunk egyet a helyett, hogy egy fergetegeset dugtunk volna.

Elkezdtünk hangosan röhögni, amit nem tudtuk abba hagyni még akkor sem amikor a két nő lejött hozzánk, a már megfőzött gőzölgő kávéval.

– Nézd ezt a két idiótát, mi van velük. – mondta Éva.
– Meg vannak buggyanva. – így Judit.

Mindketten rájuk néztünk, természetesen mindegyikünk a másik feleségét mustrálta szinte vágyakozva néztünk a két nőn végig, de valami belső kényszer miatt egyszerre egymásra pillantottunk. Fergeteges röhejben törtünk föl. Csak mutogattunk egymásra már – már csuklottunk. A két nő értetlenül ült le közénk.

– Áh ne törődj velük, olyanok, mint a gyerekek. – mondta a feleségem.

Elkezdtek valami számunkra közömbös témáról beszélni, amibe időnként megpróbáltunk bekapcsolódni, de valahogy a délutáni lükeségünk nem ment ki a fejünkből. Megittuk a kávét, és csöndben elmentünk külön – külön letusolni és átöltözni, mert a ragadós trutyi kellemetlen volt mind kettőnk gatyájában.

Mi benn voltunk a házban mikor a másik mára várt vendégünk megérkezett. Gábor jött a kocsijával. Leállt Tamás autója mellé, lassan kikászálódott az autóból. Isten tudja, miért imádta a kis kocsikat. Az volt a baj hogy az ég hatalmas termettel áldotta meg, majd két méter, és úgy a száz kiló felett járt, nem volt kövér de látszott, hogy volna rajta valami amit le lehetne adni.

A két nő ott volt mellette mire kibújt az autóból csattantak a puszik, az ölelkezések. Majd a nőkkel a hóna alatt elindult a ház felé. Ekkor jöttünk ki Tamással a házból már teljesen frissen átöltözve.

– Hello cimbora, hát hol hagytad a csinibabát, remélem nem egyedül, jöttél. – mondta Tamás.
– Szevasztok fiuk. – hagyta a két nőt szabadon és jött oda nagy léptekkel hozzánk – jön az asszony nemsoká, fergetegesen jól néz ki, csak még elugrott a masszörjéhez délután. Szerintem egy órán belül itt lesz.
– Na mit iszunk lányok? Szomjas vagyok. – fordult a nejemhez.
– Mindjárt hozom a kedvenc te hordó. – a feleségem – Ti kértek?

Fordult a többiekhez.

– Igen. – kértek egyszerre.

Mindenki szomjas volt, csak én mondtam.

– Majd később, én már úgyis nyaralok, és délelőtt ittam már , most nem kérek.

Mindnyájan elindultunk együtt a kertbe, lelkesen mutogattuk feleségem és én, hogy milyen változásokkal, és milyen új nővényekkel lettünk gazdagabbak. Környezetűnk mindenhol virággal volt díszítve a lehető legkülönlegesebb fajtákkal.. A kertet úgy alakítottuk ki, hogy mindenhol kisebb szabad zöld területek keletkezetek, amely körül valamilyen különleges bokor, vagy fenyő fajtából szinte élő sövényfalat építettünk. Zegzugos útvonalakon lehettet a kertet körbejárni, és ha egy nagyobb társaság volt együtt, akkor is el lehetett bújni mások elől. Kellemesen félre lehettet húzódni a többiek elől, ha valaki nem akart éppen a társasággal lenni.

– Te jó ég, én itt este egyedül el fogok tévedni. – mondta Tamás
– Mi van te holdkóros, mért akarsz egyedül sétálni! Keress magadnak idegenvezetőt. – lesz itt egy pár előbb utóbb. – mondta Gábor.

Mi hárman fiúk rögtön témát találtunk, és elemeztük, ki melyik részét tudná a keretnek saját elképzelésének megfelelően hasznosítani. Ki hol, hogyan, milyen módszerrel szeretné a félhomályban vágyait kielégíteni. Az érdekes az volt az egészben, hogy mindnyájan kerültük, még csak a feltételezését annak, hogy esetleg a másik férfi felesége lenne vágyaink csúcsa az éjszakai vándorlásban.
Mindegyikünk az elméleteit saját szerető feleségével mondta, azaz képzelte el. Nők egy ideig még jöttek velünk aztán.

– Na ti begőzölt kanok, elmegyünk és összeállítjuk a grillezést a konyhában. – mondta Judit.
– Gábor! Gyújtsd be a tüzet a grillbe, tavaly is neked sikerült a leghamarabb lángot csiholni alá. András (ez én vagyok) csak szerencsétlenkedett akkor annyira a nézte a feleségedet. – így a feleségem,

Úgylátszik még mindig nem felejtette el, mennyire legeltettem Klári alakján a szememet akkor. Igen egy nagyszerű alakú nem nagy mellű, hanem hegyesen álló cicivel, kellemesen izgató arccal megáldott nő volt. Akkor mondtam is a feleségemnek az este – A volt barátod, egy igazi tutajos nőt vett feleségül, már a szemei is fasz'állítóak!
Fiúk, mi mentünk a grillhez, közben Gábor és Tamás , a végén aztán mégis csak én gyújtottam be a tüzet a grillbe. A két férfitársam rögtön elkezdett zrikálni. Tamás kezdte.

– Odanéz milyen tüzes András, még a szén is lángra lobban tőle.
– Lángokban áll a fiú, mert egésznap a feleségedet nézte, biztos. – így Gábor
– Ha nem is egésznap néztem, de azt meg kell hagyni, van mit irigyelni Tamáson. – és rákacsintottam Tamásra, aki hirtelen belemerült a , nagyot húzott belőle, mert neki is eszébe jutott, a mai közös "látvány" élményünk.

Gábor élcelődőt velem, még akkor is, amikor a két nő a sütésre összekészített vacsora anyaggal megérkezett. Tálcán hozták a húsokat felfűzve, hagymával, kolbásszal, szóval minden jóval megfűszerezve. Kenyeret, , vagy két – három féle üdítő italt. Szóval készen álltunk a gasztronómiai, gyomor tönkretevésre.

Az asszonyok leültek, az asztal mellé. Mi meg elkezdtünk szertartásosan sütni. Vicceket meséltünk. Forgattuk a tepsiben a húsokat a parázs felet, a még meg nem sült ínyenc falatokat locsolgattuk . Az agyunkban pedig megint bekattant a , és egyre vadabb szex történeteket improvizáltunk, amibe a két nő is bele – bele mondta véleményét. Ezért vagy azért, mert vigyáztunk a hangnemre, a történetek nem trágárak, hanem izgatóan sexisek lettek. Miután megsült az ennivaló, jókedvűen, nagy étvággyal látunk neki az étkezésnek. Az elmondott képzelgéseink is meghozták az alaphangulatot, csak Gábor lett egyre mogorvább.

– Már régen meg kellet volna jönnie. Azt mondta, hogy egy órán belül itt lesz utánam. Én már majdnem három órája itt vagyok. – dohogott.
– Nyugodj meg, jönni fog. – nyugtatgatta Judit.
– Megvárjuk öt az , becsomagolom és melegen marad az övé is. – modta a feleségem.

Ekkor szólalt meg a telefon Gábor zsebében. Előkapta, és már hallottuk is.
– Hello, nagyon várlak, Mi van veled?.. Aha. Segítettek?... Nem tudják?. Jó, jó.. Érted megyünk. Hol vagy?.. Hú, az jó messze van. Akkor maradj a Szerviz ajtajában, megyünk. Szia..

Mindnyájan öt néztük, pedig tudtuk az elhangzott szavakból, mi történt.

– Baj van! Eltört a kocsi féltengelye csak hétfőn tudják megcsinálni! András de jó, hogy te nem ittál, ugye elmész érte?. – kérlelt Gábor.
– Természetesen. – válaszoltam de szememmel a felségem reakcióját figyeltem.
– Menj csak, én maradok velük, elvégre a vendégeinket nem hagyhatom magukra. – mondta.
– Itt van Klári, a H. telki Fiat szerviz előtt, az ajtóban vár ránk. Voltál már te is ott a kocsidat javítatni András. Tudod, amikor az ajtód nem záródott rendesen, a haverom csinálta meg a kocsidat, övé a szerviz. – mondta Gábor.
– Ja ott! Hát akkor gyerünk, mert éjfélre sem érünk vissza.

Felkaptam a tréning felsőmet beugrottam a kocsimba, és már mentem kifelé a kertből. Most volt igazán kényelmes az automata – tolókapú, messziről indítottam a nyitást, és szinte folgázzal rontottam ki a földútra elénk. Jobbra fordultam és rohantam Klárihoz lefelé a hegyről.

A többiek az asztal körül beszélgettek, még egy húsz percet, de Tamásék eléggé be lehettek indulva a gyerekek nélküli éjszaka miatt.

– Jó éjszakát nektek, mi már fáradtak vagyunk, megyünk lefeküdni. – búcsúzkodtak,

Gábor nem vett észre semmit, őt a felesége hiánya és a kocsi hibája miatt csak a maga problémájával volt elfoglalva. A feleségem, pedig egyre türelmetlenebb lett, mert ha nem velem, akkor legalább Ő egyedül szeretett volna egy kis izgató műsort hallgatni, amit a szomszéd szobából az előbb elment házaspár szolgáltatna neki.

– Gyere, menj be a szobádba, majd jön András és hozza neked Klárit, én a konyhába lerakom a cuccot és bemegyek aludni. – küldte, magyarázattal , feleségem a házba.
– Jó éjszakát neked. – válaszolt Gábor, és szó nélkül bevonult a szobájába.

Feleségem gyorsan összekapkodta a széthagyott dolgokat, Kevés vízzel, leöntötte a még pislákoló parazsat és az éjszaka kellemes langyos melegében elindult a házba, lerakta a tálcát az asztalra. Nem csinált vele semmit, otthagyott mindent, szinte szaladva, de csendben lopakodott be a szobánkba. Ahol már tisztán lehetett hallani a szomszédban játszódó leendő szerelmi kéjcsata hangjait.

Izgatottan dobált le magáról mindent. Melltartót és a bugyit már csak egyszerűen leejtette a földre, anyaszült meztelenül, halkan, hanyatt felfeküdt az ágyon, és minden idegszálával koncentrált a neszekre, hangokra, valamint a tisztán halható beszédre Átadta magát mások élvezete által okozott kéjnek, mely testének minden zugába eljutott. Halotta.

– Te kanos disznó, had kapjam már be.. Jó ahogy nyalod de nekem is kell belőled. Ohh..

Hirtelen érezte, a pinája elkezd lüktetni, de nem akarta elkezdeni ujjazni magát. Most inkább egy faszt képzelt a szájába, ez a fasz most Tamásé, nagyon kemény, síkos a makkja, most – most be fogja kapni, és a hüvelykujját a szájába vette nyalta, szívta, mintha egy igazi fasz lett volna.

– Te. te remegsz! Ne durranj be a számba most, előbb baszd meg a puncimat. Ha belém lőttél, megígérem szétszoplak, leszívlak úgy, hogy be fogsz horpadni. – jött a kuncogó hang a szomszédból.
– Tedd szét jól a lábad, játszani fogok a makkommal a puncid elején. -
– Gyere már, ne dumálj olyan a pinám minta tenger, nedves és hullámzik. – Ohh. de gyors vagy.. Hu.. de jó, rajta lenni.
– Hát még nekem ebben a gyönyört adó katlanban, szopasd a pinádat a faszomon, azt istenien tudod. -

Éva, nem tudta mire figyeljen, szinte hallgatóznia sem kellett, minden itt játszódik mellette, már két ujja is a pinájában dolgozott ki – be, ki – be, isteni. Egészen más, mint tegnap, akkor csak egy vastag farokra gondolt de most itt van, szinte gondolatot sem kell kitalálnia, hiszen mindent a szomszédból irányítanak, Őrületesen jó, ahogy a csiklójához ér, de jó lenne ha itt volna Judit vibrije azzal már biztos elélvezett volna. De ő csak élvez – élvezi, de az orgazmus csak nem jön, bezzeg odaát.

– Gyere, gyere... szorítsd.. nem.. em.. ne hogy kivedd!. megőrülők.. el.. elmegyek. elmegyek Ahhh ohhh.. Lőj!.. lőj! Lőj már belém – és egy félreérthetetlen női sikollyal összekeveredett, férfi hörgés és nyögés.
Tompa zaj, jóleső pihegő zihálás.
– Te ágyú, éreztem a puncim hátfalán ahogy spriccelsz. Még soha nem voltál így felhúzva.
– Na – ná, egésznap nem tudtam elfelejteni, a te tátongó nedves pinád amint Éva punciát a vibriddel baszod. Hú, Andrással már ott az ajtóban elsült a faszunk mikor titeket néztünk.
– Ti átkozottak, hát nem meglestettek minket, na most már értem a délutáni viselkedéseteket. – modta Judit vidáman – Mért nem jöttetek akkor be? Akkora dugást rendeztünk volna, mint amilyet még soha!
– Tudod mi sem szexeltünk még mások előtt, és ahogy néztem András sem szokta ezt az ipart űzni. – mondta Tamás – Na, de mi lesz, valamit ígértél?!
– Fordulj meg, feküdj mellém... Mi az ördög?. A faszod már kemény! Te,. ennyire felizgatott Éva puncia?

Halk cuppogó hangok hallatszottak a falon keresztül, amelyet férfi sóhajok kísértek. A feleségem agyában a hallottak egész új dimenziókat nyitottak meg a szexről.

Őt, mit őt, az ő pináját vibrivel baszva látta, Tamás, méghogy látta, de közben még a faszát is kiverte. Nem ez nem lehet igaz. Ez izgalmas, borzongató, a másik szobában egy férfi bassza a feleségét és nyíltan bevallja neki, hogy az ö pináját látta maga előtt a dugás közben, hú hát ez nem semmi. De ennek ellenére hiába ujjazza magát nem tud elélvezni. Nagyon jó, de Ő ma este a férjével együtt akarta ezt a műsort csinálni. Egy valódi fasszal a lába között, nem pedig az ujjaival. Á.. hagyjuk az egészet.

Izgatottan, úgyhogy volt, felkapta magára a könnyű félcombig sem érő, áttetsző háló kabátját és kiment az erkélyajtón hátra a kertbe. Kellemes meleg szellő fújdogált direkt jól esett az átélt izgalmakat lehütteni. Mindenki alszik, András nemsokára megjön, és akkor úgyis megkapja a puncikája amit kíván. Természetes meg fogja zsarolni őt avval amit halott a másik szobából. Remélte, hogy a férje legalább annyira be van indulva Juditra, mint Tamás őrá volt. Akkor egy nagy dugásuk lesz még ma éjjel.

Éppen a hátsó kerítés melletti pihenő területhez ért, belépett a bokrok takarta nyíláson. Ott a pad mindjárt leül rá, mikor egy sötét árnyék a pad mellől megszólal.

– Ne félj, csak én vagyok itt. -

Először megdobbant az ijedségtől a szíve, de mikor Gábor mély hangját meghallotta megnyugodott.

– Itt a földön már egy fél órája, várom Kláriékat. – szólt

Éva közelebb lépett az árnyékhoz, nem gondolt arra, hogy a férfi a növekvő hold fényében mindent tisztán lát, hiszen az a ruhácska ebben a fényben olyan volt mintha nem is lett volna. Ekkor térdmagasságban megérezte a férfi kezének simogatását, összerándult, – nem el kell mennem vissza a szobába, modta egy belső hang –, de ekkorra a férfi kezei már a combja felső részein, a belső oldalon halad felfelé. – Hú de jó érzés, – egy kicsit előrébb mozdult, egy picit széjjelebb tárta combjait. Nem, ő nem akarta, de a mozdulat a földön ülő férfinek elég volt ahhoz, hogy ráérezzen. A "vad a vadásznak felajánlotta életét", másik kezével átölelte a nő meztelen seggét, elkezdte egyre közelebb húzni magához.

A helyzet adott volt, a férfi ült a földön hátát a padnak támasztotta, a meglepett nő félterpeszben felette. A férfi keze a combról átcsúszik a puncia felett, de hirtelen megáll a kéz, és a középső ujj, eltűnik az elázott ajkak között. Halk

– Ohh. de jó. csináld tovább. – női sóhaj.

A leggyávább férfiszívet is dühöngő harcossá tette volna ez a hang, hát még Gábor – t, kinek az emlékeiben felderengett a több mint húsz éve magszakadt ifjúkori kaland.
Melynek emlékei átjárták teljes testét, akkor, amikor olyan növel találkozott, aki nem, hagyja magát megbaszni, hanem szinte követelőzően baszatja magát.

Igen a feleségem mindig tudta mit akar, és azt mindig ki is harcolta magának a szexben.

Gábor ezt a mozdulatot érezte meg, ujjaival dolgozta Éva pináját, másik kezével nadrágjából szabadította ki méretes szerszámját. Mikor Éva meglátta az ácsorgó dorongot, hátralépet letérdelt és a szájával egyből bekapta, addig amíg tudta.
Körbenyalta még benn a nyelvével, majd kivette a makkot és gyönyörködve szerzeményében, nyelvével elkezdte kényeztetni, oldalt, szárát zacskót, vissza a makkra, nyomkodta nyelvével a piciny nyílást, mintha úgy akarna beléhatolni mint ahogy Gábor nyelve, az ő punciajkai közé csúszott.

Megérezte, hogy szerzeménye finoman feszül a kezei között, azt tudta, hogy a punciát már nem kell tágítani, hiszen már ő is dolgozott rajta több mint fél órát. Nedvekben tocsog már minden, szinte a combjai is nedvesek. Hirtelen mozdulattal felállt, ráguggolt a holdfényében csillogó faszra, egy lendülettel beszippantotta pinájába a makkot. Itt élvezte a tágító érzést, majd lassan a makk peremén átbuktak pinaajkai, lassan elkezdtek a fasz szárán csúszni. Hihetetlen forróság töltötte el.
Boldog volt, a lába között mélyen, a punciában egy fasz rángatódzik, igen ezt akarta már vagy egy órája. Most itt van benne és csúszik rá, érezte ahogy a pinája egyre jobban megtelik az ágaskodó, gyönyört adó, fasszal. Most a csiklójával elérte a fasz tövét, a makk finoman cirógatta belül legnemesebb szervét. Most

– Ne. ne. mozdulj meg, érzed?. ott bent. lüktetek én is. meg te is..

Egymás szájába tolták nyelvüket, forrón nyaldosták egymást, szívták szájukkal a másik ajkát. A kéj hullámai, bizsergette hátukat. Egy idő múlva, az inger alább hagyott, ekkor a feleségem vad vágtába kezdett Gábor faszán, ziháltak nem figyeltek semmi neszre, pedig hallották amint a sündisznó nem mesze tőlük, halkan neszez az avarban, még mosolyogtak is rajta.

– Hallod? Vendégünk van. Biztos, hogyha eleget kukkolt, hazamegy és felmászik a mosókefére. – mondta a nejem.

Pózt váltottak, Éva ráhasalt a padra de a térdei lelógtak, enyhén spárgázott. A hold megvilágította a már most szétbaszottnak látszott pináját. Az egy órája tartó hadműveletek, és Gábor ágyúja megtette a hatását, az ajkak teljesen ki voltak nyílva és egy hatalmas fekete sötét barlang tátongott a punciának közepén, míg Gábor méretes faszával el nem torlaszolta a nyílást. Ekkor kezdte meg egyenletes mozgással, minden férfi fülének oly kellemes sóhajok és nyögések kicsikarását nejem torkából. Nem kellett sokáig várni.

– Basszál,. basszál, nem bírom, nem... nagyon jó.. jó Á... – tompa visszafogott, élvezet hangjai törték meg az éjszaka csendjét.

Messzebbről a kukoricásból neszezés hallatszott,. lehet, hogy a sündisznócska betalált lyukba.

---

Kint vagyok az országúton, éjszaka van forgalom semmi, bekapcsolom a rádiót zenét keresek. Nem vadító rockot, most nem. Ahogy egyedül vagyok jó lenne talán Albionit, vagy Mendelsont hallgatni, sajnos nem találok semmi úgynevezett komoly könnyűzenét. Leragadok egy rádió beszélgetésen, pénz, befektetés tőzsde hallom a szófoszlányokat a hangszóró felől. Nem figyelek oda csak az utat nézem, fák rohannak el mellettem, fel az autópályára, nemsokára a "0" – ra fordulok. A hold fényesen világit, időnként autók száguldanak el mellettem fénycsóvájukban még jobban látom a környéket. Nagyon szép éjszaka van. Meglepődve veszem tudomásul, már fordulnom kell a szerviz elé. Még nem jöttem egy félórát sem és itt vagyok, hiába éjszaka sokkal gyorsabb a közlekedés.

Kiszállok a kocsiból bizonytalanul indulok az ajtó felé, álldogálnak ott néhányan lányok fiuk a nem mesze levő diszkóból jöttek vagy mennek éppen. Az egyik kimondottan dögös szerelésben levő csaj felém fordul.

– András! Mi van, nem ismersz meg?
– Szevasz, – dadogok – de, de, dehogyis nem, persze szia Klári!

De még így is bizonytalanul indulok felé. Oldalról hangokat hallok, – odanézz apám, a faszi meg sem ismeri a kurváját, akit már meg akartunk dugni. Micsoda balfácán alak.

Megyek Klári felé, átölelem, egy puszit adok neki, ő viszonozza. Zúg a fejem, ma már másodszorra derült ki, balfácán vagyok.

– Ne haragudjál ezért, hogy lerobbantam, úgy siettem pedig. Gábor külön megkért, hogy időben legyek ott nálatok. Nem akartam az estéteket elrontani.
– Nem, dehogy rontottad el ez estét, most már mienk az éjszaka! – mondom meggondolatlanul, zavarban vagyok, nyitom a kocsi ajtaját.
– Ejha! Micsoda kecsegtető ajánlataid vannak!. – mosolyogva beül mellém.
– Te, ne érts félre. – magyarázom.
– Mi van, begyulladtál? Azt értem, ami nekem jól esik! – válaszol.
– Akkor remélem egyet fogunk érteni. – válaszolok mostmár kétértelműen.

Indítom a motort, megyünk vissza hozzánk, biztos hamar hazaérünk gondolom magamban. Talán a tervezett éjszakai hallgatózásból is jut, nekem is valami. Meg mostmár tényleg megdugom az asszonyt, mára már az izgatásból elég volt. Arról nem beszélve, hogy itt ül mellettem egy nő. Nem jól mondom, nem nő, egy a mai szexlap oldalairól lelépett álom, minden férfi álma. Könnyű, lengő, kétrészes vidám ruhácskában. Ami mindent takar de semmit nem rejt el, sejteti a francia vonalú bugyit, a mellkivágásban éppen látszanak a melltartó csipkéi. Melleit kiemeli a kivágás, érződik rajta a rugalmas bőr hullámzása. Szoknya alól kisejlő hosszú combjai. Az egész testét kellemes kreolbarna árnyalatú bőr takarja. (mint később kiderült) A lábait könnyű magas sarkú cipő, még kecsesebbé, hosszabbá teszi.

Gyerünk, figyeljünk előre az útra, nem ezt a női testet kell elemezni, először érjünk haza, aztán.. aztán Éva szétverné a fejemen a papucsát, ha megtudná mennyire megkívántam Gábor feleségét, Klárit. Nem revánsot akarok venni, azért mert régen Gábor dugta a feleségemet, akkor azt sem tudtam, hogy Éva létezik-e vagy sem.
Akkor az dugta meg, aki akarta. De ma azért nem lennék lelkes, ha más farkán lejtené az ismert táncot, pláne úgy, hogy nem tudok róla.

De ez a Klári, hú de jó volna, csak egy ici picit, ha a véletlen úgy hozná. Na bolond vagyok. Figyelem az utat lefordulunk az országútról, megyünk az erdő felé.

– András! Állj meg a bokroknál, nem bírom tovább, magamat.
– Ok – é! – válaszolok, egy kicsit feljebb megyek, tudom, ott van egy ősvény. Ott meg lehet állni.
– Köszi. – ugrik ki az autóból, és valamerre elment a bokrok közé.

Ha már itt vagyunk, én is kirázom a farkamból a vizet. Tulajdonképpen szószerit kell venni a rázást, Mert Klári jelenléte mellettem az autóban, szinte egész úton végig merevedést okozott, amit a kezem takarásával és a tréning felsőm előre bukó részével ügyesen el tudtam rejteni szemei elől. Na, az lett volna ciki, ha merev dákómra szegezett tekintettel kellet volna vezetnem. Azt már én sem bírtam volna.

Ki a kocsiból, egy kicsit hátra, két bokor takarása közé léptem, de szemből egy nyiladékon besütött a hold. Előkaptam dagadozó szerszámomat, bőrt hátrahúztam, makkom fénylett a holdfényben. Eszembe jutottak az általános iskolai versenyek. Elkezdtem rázni a farkam, majd lassan engedett a szerszám, feltört belőle az egésznapi víz. Elkezdtem tűzoltóst játszani, mozgattam jobbra – balra, és igyekeztem minnél távolabbra spriccelni. Tartály kiürült, farkamat visszagyűrtem a tréningruhába, elindultam a kocsihoz vissza.

Már beültem az autóba, mikor nyílt az ajtó és beült Klári mellém, nagyon vidáman nézett rám. Odafordultam.

– Hol voltál ilyen sokáig? Már rég vissza kellett volna érned! – mondtam.
– Néztem, hogy hogy locsolod az erdőt a fecskendőddel. – válaszolta nevetve – határozottan állítom, komoly egy szerkezet.
– Ne viccelj, hol voltál? – kérdeztem kíváncsian.
– Te se nézel körül, az már biztos, ott guggoltam a bal válladnál levő bokor mellett az árnyékban, te meg szemben álltál a holdfénnyel, ha akartam volna megtudtam v olna fogni a faszodat. De féltem, hogy . – válaszolta.
– Bocs, tényleg nem tudtam, hogy ott vagy.
– Semmi baj. Nekem kimondottan örömet okoztál a méreteivel és a látványával. Így kissé izgalmasabb lett az éjszaka.

Mindketten egymás felé fordultunk, és tulajdonképpen csak egy puszit akartam adni neki, de egy nagyon hosszú nyelves csók lett belőle. Közben a kezemmel megakartam támaszkodni az ülés lapjába de ujjaimmal a szoknyája között a bugyi nélküli punciához értem. Hirtelen szétugrottunk. Magyarázkodtam.

– Bocs, tényleg nem akartam! Véletlen volt. Csak támaszkodni akartam.
– Semmi baj, tulajdonképpen jól esett, azután a bemutató után. Nem is volt rossz. De gyerünk már, mert soha nem érünk haza. – mondta határozottan. Furcsa kicsengés volt a hangjában.

Mentünk tovább fel a hegynek egy jó két kilométert, már majdnem otthon voltunk mikor egy felborult teherautó állta az utunkat. Piros lámpa volt rá kiakasztva, erről rögtön rájöttem, na ezt majd csak holnap fogják innen elvinni, addig meg mégsem akarunk itt maradni.

– Akkor elmegyünk balra, beállunk a kukoricásba, onnan kétszáz métert sem kell mennünk gyalog a kukoricáson keresztül. A hátsó kapu kulcsa itt van nálam. Jó? – kérdeztem.
– Gyerünk, mert már szeretnék Gáborral lenni. Ez nem távolság. – mondta Klári.

Befordultunk az úton, ahogy mondtam beálltam a kukorica mellé, bezártam a kocsi ajtaját. Elindultam előre, hogy mutassam az utat.

– Figyelj! Menjünk csendben, itt a kukoricásban szoktak fácánok meg sündisznók mászkálni éjszaka, hátha látunk néhányat. – súgtam Klári fülébe.

Intett, hogy rendben. Lopakodtunk az avarban, csendben, a telkem hátsó kerítése felé. Magamban éreztem, senki nincs már az udvaron, ugyan nincs éjfél, de szerintem, ha várnak is, akkor benn vannak a házban. Már ott voltunk a kerítés mellett mikor a hátsó tisztás felől. Határozott ismerős, lihegő hangot halottunk.

– Oh. Oh.. nagyon jó, még, bennem vagy. – hallottam a feleségem hangját.
– Megbaszlak, meg, hú.. de jó a pinád. – hallatszott egy férfihang.

Klári rángatott menjünk közelebb, ezt látni akarja, mutogatta, majd a fülembe súgta.

– Ez Gábor hangja.

Kicsit elkeseredetten súgtam vissza.

– A felségemet, Évát dugja.

Egészen közel mentünk a kerítés melletti bokrokhoz, csendben leguggoltunk és az alsó ágak alatt átnézve tőlünk három méterre a holdfényben megláttuk a két (szeretkező? ) örülten kúró házastársainkat. Gábor meredező faszán csúszkált feleségem szétfeszült pinája, időnként csak a makkon táncoltatta magát majd benyelte tövig, és élvezetesen sóhajtgatott.

Klári néhány másodpercig bírta, majd bedugta a kezét a tréningnadrágomba, kirántotta a faszomat, ami már olyan merev volt, hogy csak a saját élvezetére kellett csak szopnia. Nekem se kellett sokáig törni a fejemet, a guggoló terpeszben levő Klári bugyi nélküli puncia ott magát a kezemnek. Azonnal elkezdtem ujjaimmal az általam legismertebb technikával a kéjérzetét fokozni. Egyre erősebben izgattam csiklójának környékét, aminek az eredménye meg is lett, punci nedvek a kezembe folytak, ő hangtalan rángásokkal faszomba kapaszkodva beleült finoman az avarba. Ennek a zaja megriasztotta szeretkező hitveseinket. Halottuk amint.

– Mi az? Sündisznó? – suttogó hangon kérdezte Gábor.
– Hallod? Vendégünk van. Biztos, hogyha eleget kukkolt, hazamegy és felmászik a mosókefére. – mondta a nejem.

Na gondoltam magamban, a világ leggyönyörűbb mosókeféje itt van, és markolászza a farkamat. Hát, ha te úgy gondolod, akkor én most rettenetesen meg fogom baszni ezt a mosókefét. Intettem Klárinak, mutattam, lejjebb megyünk.

A kukoricásba ismerek egy füves tisztást, na ott majd eljárom a mosókefe táncot. Mikor odaértünk Klári lekapta magáról a ruháját én is ledobtam magamról mindent, ott voltunk minden ruha nélkül, ölelkeztünk, csókolgattuk egymás minden testrészét. Majd belefulladtam a punciába annyira nyelveztem, ö meg élvezte. Több kisebb orgazmusa volt már, aminek elmúltával mindig hevesebb és vadabb ötletekkel állt elő. Rettenetes erővel szopta a faszomat, csiklandozta érzékien combomat, seggemet, kezeivel barangolt rajtam, mint egy felfedező, aki még nem tapogatott férfi testet. Egyszer csak megszólalt.

– Gyere sünikém, baszd meg a mosókefédet.. Azt akarom, hogy basszál.. de most azonnal. – mondta és magára rántott.

Szerintem a környezetünkben lehetett hallani a növényzet zörgését. De ki törődik evvel, ha egy ilyen gyönyörű nő az, aki arra szólítja fel, amit álmodni sem mertem volna egy órával ezelőtt.

Klári nyöszörgött markolászta hátamat, seggemet, ahogy emelgetem a derekamat, hogy kinn és bent is dörzsöljem punciának minden zugát. Csiklója nagyra nőt, elérte farkamat ami érdekesen kellemes dörzsölő érzést keltett a faszom felső felén, egyre jobban igyekeztem ezt az izgalmat magam részére kamatoztatni. Lehet, hogy ezért, lehet hogy azért mert a farkam mérete sehol sincs a férje dorongjának méreteihez, egyre magasabbra húzta a lábait alattam evvel egyre jobban rövidítve punciának mélységét. Éreztem amint méhének ajkai időnként csókolja makkom hegyét, ez mind kettőnknek nagyon kellemes izgalmi feszültséget okozott. Ilyenkor mozdulatlan hevertünk egymáson csak a belső izgalmi feszültségünk okozta izomrángások okozta őröm érzeteket élvezetűk.

Nyelveinket egymás szájában forgattuk szívtuk nyaltuk faltuk egymást. Sóhajtottunk nagyokat. Kezemmel simogattam arcát haját, mozdulnom nem kellett, mert a pinája fergeteges táncot járt a farkam körül. Akaratlanul élvezetem következtében, lassú ütemes rángások haladtak a faszom tövétől egészen a makkom perméig. Hirtelen mindkettőnket izomrángások sorozata öntötte el, ami hatalmas kéjérzettel járt neki is.
Nedveink szinte egyszerre préselődtek ki, csaptak össze pinájában a hullámok A faszomból szökőkútként tört fel a kéj nedűje. Rángatóztunk, de nem mertünk hangosak lenni, pedig mindketten szerettük volna a világ tudtára adni, hogy nagyon boldogok vagyunk.

Megszokott módon szerettem volna, mostmár kibontakozni az öleléséből. De

– Nem, ne mozogj, feküdj rajtam tovább. Hagyd a farkadat a pinámba. Csókolgassuk csak egymást, és figyelj. – mondta.

Simogattam, finoman és szerettem volna az arcát látni nem holdfényben, úgy éreztem még szebb lehet, mint eddig volt. Gondolataim száguldoztak egyszercsak majdnem elszégyelltem magam, éreztem szinte egymásba szorulunk, már az izmok az erekció előtti mozgásokkal remegnek. Ebben a pillanatban hatalmasat élveztünk mind ketten. Ezt még egyszer megcsinálta velem, az élvezetek csúcsának csúcsára repített mindkettőnket, akkor már nem akartam abbahagyni.

– Nem, ezt többször nem lehet, ez kimerítőbb mintha mozogtál volna, majd meglátod, amikor fel akarsz állni.

Igaza volt, kicsúsztattam a most lankadt faszomat a nedvektől lucskos punciából és könnyedén fel akartam állni. A lábaim nem engedelmeskedtek mellé zuhantam a fűre, elterültem, mint egy rongy.

– Mondtam neked, hogy ne ugrálj, feküdj mellém nyugodtan pár perc múlva újra fognak az izmaid működni. – magához ölelt.

Igaza volt öt perc sem telt el, könnyedén felöltöztünk, mintha semmi nem történt volna. Boldogan magamhoz húztam és szinte köszönő csókot adtam amit érezhetően ő is viszonzott.

Elindultunk a hátsó kapu felé már beszélgetve, mert azt mi már korábban hallottuk, hogy Gábor és Éva már rég bement a házba. Magamban felidéztem a kukoricásban történteket, hallottam már a keleti szeretkezés művészetéről, de hogy ez ilyen csodálatos, ezt nem egy hamar fogom tudni, elfelejteni.

Kinyitottam a kaput előre engedtem Klárit, bementünk a házba megmutattam a férje szobájának ajtaját. Intettünk egymásnak ö bement a hálóba. Távolodtamban még halottam, hogy Gábor veszekszik vele, hogy későn jött, meg hogy hogy néz ki a ruhája, olyan, mint aki a fűben hentergett. Klári hangját halottam, valamint mond de már távol voltam a szobától nem értettem. Csak mosolyogtam és boldog voltam.

Ilyen arccal léptem be a szobába, ahol sötétség fogadott, ezért azt hittem, kedves feleségem az élvezetektől fáradtan, biztos édesen alszik. Tévedtem. Az ágynál levő lámpa meggyulladt. Kedvesem ott feküdt a takaró alatt ugyan abban az áttetsző kabátkában, amiben láttam amint kefélteti magát. Továbbra is kedves maradtam, mosolyogtam, de ő ingerülten szólt hozzám.

– Hol voltál idáig? Kihasználtad az alkalmat és lefeküdtél Klárival, ameddig én itt vártam rád. – mondta a magáét.

Nem tudom miért, de hergelte magát, támadott.

– Persze mással dugni, hallgatózni azt tudsz, tiszta fű a tréningruhád, abban henteregtetek mi? – már – már dühöngeni látszott.

Szépen megfordultam odamentem az ágy széléhez, leültem mellé, finoman megfogtam ujjaimmal az áttetsző ágykabátot.

– Milyen könnyen viheti ezt a szél, ha ezt hordod, szép vagy benne, nagyon kívánatos. – mondtam.
– Most mit akarsz, azt hiszed, ha udvarolsz, akkor nem veszem észre, mit csinálsz?
– Nem, dehogy is hiszem, csak azt akartam mondani, hogy a sündisznó egy soha el nem felejthető súrolókefét talált a kertvégi kukoricásban. – felálltam és elindultam a fürdőszoba felé.

Nem néztem vissza, de tudtam nem én fogok magyarázkodni merre jártam az éjjel. Bementem a fürdőszobába, ez a mi hálónkból nyílt, levetkőzetem és elkezdtem a langyos vízben tusolni. Nagyon kellemes bizsergető érzés volt. Nemsokára motoszkálást halottam a fürdőszoba ajtóból. Halkan egy egész más hang szólalt meg.

– Add ide a fehérneműidet, azokat is biztos összekented, most gyorsan kimosom a tréningeddel együtt, reggelre majdnem száraz lesz! Na, szólj már valamit. – könyörgött
– Ohh. Ahhh. sóhajtottam utánozva a női élvezet hangjait. A víz csurgásával és tenyerem mozgatásával cuppogó hangokat kreáltam, majd megszólaltam – Ne izgulj! Csak egy sündisznó. – és már hangosan nevettem.

Kinyúltam a zuhanyozóból és, úgy ahogy volt (azaz abban a ruhában amiben Gábor dugta) berántottam a zuhanyozóba, először tiltakozni akart, nagyon érezhette magát, de felengedet és boldogan ölelt át a víz alatt. Egész testével hozzám simult és örömmel húzta a szájamat a szájához. Csókolt és csókolt majd lesütött szemmel kérdezte.

– Ugye nem haragszol, meg tudsz bocsátani?! – suttogta.
– Persze, hogy meg te kis drága "súrolókefe". – mondtam.
– Te dög. – és újra átölelt csókjaival halmozott el.

Látszott rajta, nagyon boldog, hogy nem vettem a szemére azt a dugást, amit Gáborral az orrom előtt élvezett végig. Kiment a víz alól, megtörölközött felvett egy csipkés bugyit és ott mosta ruhámat előttem miközben én törölköztem. Majdnem egy időben feküdtünk rá az ágyra, nem kellett betakarózni annyira meleg éjszaka volt. Egy darabig feküdtünk egymás mellett csendben, majd szépen elkezdtük elmesélni esti kalandjainkat egymásnak. Az igaz, hogy annyit élveztünk mind ketten ezen a napon, hogy már nem kívántunk újabb ágycsatákat vívni, de azért mindketten finoman kézzel, álomba ringattuk egymást.

---

Másnap, későn, kilenc óra után ébredtünk fel. Boldogan öleltük át egymást, és keltünk fel.

Néhány ruhadarabot kaptunk magunkra, szegény vendégeink még a végén éhen halnak, ha nem adunk nekik enni. Futott Éva a konyhába, de már elkéset, mert Tamás és Judit mindent elkészített és már félig meg is reggeliztek

– Szevasztok, jó reggelt, látom, feltaláltátok magatokat.
– Aha minden megvan, nagyon finom kajákat vásároltatok, már telezabáltuk magunkat Tamással.
– Látom a kávét is megfőztétek.
– Nem, azt nem mi csináltuk, azt még korán reggel Klári készítette, mielőtt elrohantak Gáborral.
– Tessék? – kérdezte Éva tetetett értetlenséggel
– Nem tudom mért csináltak akkora ügyet egy lerobbant autóból. – mondta Tamás – Klári még sírt is!
– Elnézést kértek, amiért ilyen gyorsan el kellett menniük. – mesélte Judit – Azt meg aztán tényleg nem értem, miért mondta nekem suttogva Klári, hogy adjam át neked mindenféleképpen, ő nagyon szeret téged és egyáltalán nem haragszik rád, meg rövidesen fel akar téged hívni telefonon. – aztán Klári kiszaladt Gábor után, aki már – már majdnem itt hagyta őt magyarázták tovább ketten.
– Ó, Gábornak vannak néha hirtelen ötletei, ne törődjetek vele. – vágta ki Éva magát a problémából.

Az utolsó egy – két gondolatváltást már hallottam így egy szót sem fordítottam a témára, hanem rögtön a legkényesebb helyen fogtam meg a vendégeinket.

– Na ti a gyerekmentes éjszakát alvással töltöttétek, nem hallottam az ágyat nyikorogni. – mondtam – csak nem öregedtetek meg?
– Én megöregedni? – kérdezett Tamás vissza – a szoba legkülönbözőbb helyén felallított várat ronggyá lőttem.
– Na ne dicsekedj, ostromra kész állapotban van még minden, amit te szétlőttél. – dobta Judit a labdát vissza.
– Na majd szerzek harcostársakat az ágyúzáshoz, és bevesszük azt az erődöt. – élcelődőt Tamás
– Na te nagy harcos, mit tudsz akkor csinálni ha több várat kell majd bevenned?. – kérdezett Éva vissza kaján mosollyal
– Hát ehhez most nem szólok hozzá, stratégiai okokból inkább telezabálom magam tojással. – mondta Tamás.
– Mindjárt jövök, csak leugrom az autóért az alsó utcára. – és már futottam a kert vége felé.
– El vagyunk átkozva az autókkal? Vagy mi van a kocsijával. – kérdezte Tamás, Évától

Itt aztán hosszasan kezdett a feleségem mesélni az árokba csúszott teherautóról, meg, hogy gyalog jöttünk fel a kukoricásban, ott elestek a sötétben, mindenük földes piszkos lett. Tulajdonképpen kreált egy történetet, ha netán Gáboréktól valamit hallanának, akkor így egy kerek egésszé áll majd össze bennük a kép. Afelől Éva biztos volt, Klári vagy Gábor nem fog dicsekedni az éjszakai kalandjukkal.

Mire befejezték az éjszaka kitárgyalását, én is visszaérkeztem. Nekem már nem tettek fel kérdést, leültem közéjük. Csendben elkezdtünk reggelizni,

Csak úgy, általánosságokról folyt a duma. Lassan megint kialakult egy női és férfi szakasz az asztalnál, aminek az lett a vége, hogy a nők kikergettek minket a konyhából. Leültünk a teraszon elkezdtünk olvasni, időnként megbeszéltük a híreket, amiket az újságok írtak. A felségeink befejezték a konyhamunkát, valószínűleg kibeszéltek minket is meg az esetleges magán problémájukat. Úgy tizenegy óra magasságában hoztak nekünk és maguknak kávét amit megköszöntünk és a tűző napon, volt már vagy 26 fok meleg, izzadtunk. Éva kérdezte meg tőlem.

– Te tegnap előtt rendbe raktad a kerti pancsolót is ugye.
– Persze sőt akkor még a fűtést is beállítottam úgy 28 fok melegre, szerintem most baromi jó lehet a vize.
– András csak nem úszómedencétek van, amit nem láttuk még. – szólt Judit
– Á.. dehogy, ez egy négyszemélyes hatalmas kerti yakuzzi kád, tudod pezseg a víz benne ott ahol az ülőhely van. Ott mentetek el mellette, még Gábor meg is jegyezte hogy itt tároljuk a szemetet a takaró alatt. Akkor nem akartam dicsekedni, hogy mi van a fekete műgumi takaró alatt. – magyaráztam.
– Tamás gyere, leszedjük a takarót, aztán már mehetünk is bele. – invitálta munkára barátomat.

Ő már pattant is, és emlékezetből ment abba az irányba, ahol gondolta a felalított kádat. Majdnem eltalálta a bejáratot csak egy bokorsornyit tévedett, de második kísérletre ott volt benn a húsz négyzetméternyi területen, körben sűrűn thujával volt beültetve nem lehetett belátni oldalról, középen a négyzet alakú méter magas kád lefedve, körben fű és virágok egy méterre az egyik sarokban, szabadban álló zuhany.

– Hu, de ki van találva, szedjük már le a takarót. – szólt Tamás
– Nyugi lassan hajtsuk össze, nehogy szemét hulljon a tiszta vízbe.

Megfogtuk, a sarkánál megfeszítve ketten könnyen leemeltük a takarót, gyorsan összehajtottuk. Kezdtük a ruháinkat ledobálni mire rájöttünk nincs rajtunk fürdőruha.

– Mi a fenének az, anélkül is beülhetsz a vízbe, legalább viszi a víz a farkadat. Én már tapasztaltam az áramló víz jótékony hatását az ember érzékszerveire. – magyaráztam Tamásnak vigyorogva – de mielőtt beugranál, le kell tusolnod, így könnyebben és olcsóbban tudom a forgatott vizet tisztán tartani.

Mind ketten lehúztuk a gatyánkat bementünk a zuhany alá, és mint a gyerekek elkezdtük egymást spriccelni, viháncoltunk, röhögtünk nagyokat a kókadt összehúzódott faszunkon, mert a zuhanyból sima kerti csapvíz folyt, aminek a hőfoka biztos nem volt több 18 foknál. Későbbi terveimben szerepelt egy napkollektor beépítése, de ez még csak ötlet szinten volt megvalósítva. Majd bemásztunk a kádba. Ami Tamást meglepte, hogy milyen mély és milyen nagy, én beindítottam a víz be fúvást azon a két helyen, ahol egymással szemben ültünk. Ártatlanul vártam mi lesz a reakciója. Néhány perc elteltével.

– Te, idefigyelj, nem tudom, hogy hogy csinálod, de egyre keményebben áll a dákóm a víz alatt. Ez félelmetes.
– Aha. amikor én először észrevettem a víz jótékony hatását Éván, nem mondom, meg voltam döbbenve.

Néhány perc múlva megjelentek a nők is kíváncsiskodva, azt látták, hogy minden ruhát ledobáltunk magunkról de a víz habzása és a fénytörés jótékonyan eltakarta férfiasságuk bontakozását. Egymásra kacsintottunk Tamással és mondtuk.

– Na lányok ti nem jöttök be? Kellemes meleg a víz.
– Mindjárt jövünk, átvesszük a fürdőruhát. – mondta Judit.
– Ne csináld, kapj le magadról mindent, irány a zuhany aztán be a vízbe. – szinte parancsolta Éva Juditnak – látott már ez a két fasz meztelen nőt. – hangzott most már kedvesen. – vagy talán szégyenlős vagy? – firtatta a dolgot a feleségem tovább.
– Ugyan menj már. Válaszolta Judit.

Versenyben dobálták le magukról azt a pár ruhadarabot, ami takarta testüket. Természetesen háttal voltak nekünk, így mi most csak a kerek fenekek látványában gyönyörködhettünk. Egy pillanat alatt átszaladtak visongva a hidegvíz sugarán. És mint két szégyenlős tinédzser kezüket punciuk és mellük előtt tartva kettőnk vigyorgása közepette, esetlenül bemásztak az üresen maradt két másik ülőhelyre. Így ahogy ültünk a vízben csak a mellkasunk felső fele látszott ki. A nők, ha rendesen hátra támasztották volna a hátukat, akkor pont a mellbimbók úsztak volna a víz felszínén, ezért inkább mindketten lejjebb csúsztak a széken. Na ezt vártam én, sejtettem, hogy a feleségem nem fog Juditnak mesélni a medence jótékony tulajdonságáról. Én meg eleve már péntek delelőt úgy állítottam a vízsugarakat, hogy tudtam melyik helyre fogok majd, férfit vagy nőt ültetni. Ebbe a csapdába sétált Tamás is bele az előbb, de most már tudta, mi várható a következő percekben és kíváncsian figyelte mikor jelentkeznek majd a tünetek feleségén, Juditon. Kihajoltam a kezelőszervekhez, egy pillantással megértette a feleségem, hogy ne szóljon egy szót se, bekapcsoltam a már megfelelő erősségű sugarakat a női szakaszon is.

Tulajdonképpen itt Judit volt a kísérleti nyúl, mert Éva már többször élvezte ezen sugár jótékony hatását, aminek eredményét igyekeztem mindig a magam javára forgatni.

Egyre erősebb mocorgás volt a válasz, néhány perc elteltével. A két nő fel le csúszkált a fotel ülőlapján, Judit behunyta a szemét, kimérten vette a levegőt.
Természetesen felségem sem akart kimaradni, ő is hasonlóan viselkedett. Mi csendben figyeltünk és természetesen kézben tartottuk azt, ami már kemény volt a gondolattól is. Hang nélkül figyeltük az eseményeket.

– Na milyen az én vibrim Judit? – kérdezte a feleségem.
– Őrületesen jó. – mondta csukott szemmel Judit.

Ekkor Tamással összenéztünk és mindketten rögtön, egy szemvillanásnyi idő alatt eldöntöttük, a másik feleségét fogjuk kényeztetni kezünkkel. Lassan kikerültük egymást és Tamás a feleségem elé, én meg Judit lábához térdeltem. Elkezdtünk kezünkkel felderíteni az ismeretlen mellek görbületeit, másik kezünk beszaladt a finoman széttáruló combok közé. Ekkor nyitották fel a nők a szemüket. Egy pillanatra megállt a levegő, én féltem, hogy minden vágyunk szertefoszlik. De ők ketten egyszerre kapták el fejünket és tapadtak csókcsatában ránk.

Innentől kezdve csak néhány villanás, mint fénykép van előttem, amit láttam Tamás és Éva közös játékából. Nekem most mindennél fontosabb volt, hogy a gyönyörök gyönyörét varázsoljam Judit arcára. Tudtam valahol legbelül, hogy Tamás most itt mellettem, fogja a feleségemet megbaszni a napfényben, de tulajdonképpen úgy éreztem, hogy ezt Éva fogja élvezni és neki okoznak örömet és így Tamás élvezete eltörpült a gondolataimban amellett, amit Éva fog kapni.

Lebuktam a víz alá, Judit szétterpesztette a lábát, a puncia sejtelmes rózsaszínben lüktetett, befúrtam a nyelvemet a pinájába. Nyelvemmel kezdtem el, szószerint baszni a gyönyört adó nyílást. Bírtam egy ideig, de muszáj volt ebből a hullámzó öbölből felemelkednem. Amint levegőt vettem, alá akartam merülni de sikertelen kísérlet volt. Judit egyik kezével a fejemet szájához rántotta vadul csókolózni kezdtünk, másik kezével elkapta a farkamat és finoman mintha saját élvezetére csinálta volna húzogatta a kezét fel – le, mivel a bőrt hol le húzta a makkomról hol rágyűrte az egyre jobban izgatott. Természetesen az eredményt érzékelte kezeivel Judit. Hirtelen fel állt a medencében.

– Nehogy megfulladj nekem a víz alatt! Itt a pinám most készítsd ki! – parancsolta és a szétterpesztett lába közé rántotta fejemet. Nyelvemmel rögtön megtaláltam a borsó nagyságúra megnőtt csiklót amint az a kapucniját levetette. Isteni volt érezni ahogy vonaglik a szájamon pinája. Két kézzel gyúrtam a fenekét ujjaimmal fel alá cikáztam majd köröztem segglukán. Éreztem, hogy remeg, orgazmusa van. Megőrülök a feleségem soha nem engedte, hogy a nedűt ilyenkor kinyaljam belőle. Judit meg nem engedi el a fejemet egyre erősebben nyomta a pináját nyelvemhez, és ajkaimhoz csurgott belőle a kéj nedűje. Nagyon örültem.

Míg ő visszazuhant a vízbe, hogy kipihenje első orgazmusának fáradalmait. Körülnéztem. Mellettem állt Tamás és csukott szemmel cumiztatta a feleségemet. Ugyan dehogy is cumiztatta, Tamáson látszott, inkább lemerülne pihenni az élvezetek között, de a feleségem keze szorosan tartotta a dákót és láthatóan nem akarta kiengedni a szájából a megkaparintott szerszámot. Éva olyan vággyal szívta a megdagadt faszt mintha nem akarta volna többet az életben elengedni.

– Te kíváncsi ne azt nézd, hanem állj fel elém. – parancsolta Judit.

Felálltam és tudtam, mit akar, rögtön a szája felé kormányoztam farkamat. Judit egy könnyed nyelv cirógatás után tövig bekapta faszomat és ahogy lassan húzta ki a szájából irgalmatlan erővel szívta szinte cuppant amikor kicsúszott a szájából.
Láttam, versenyt akar szopni Évával, csak azt nem tudtam, hogy a cél az hogy elélvezzünk vagy, hogy a bőrt cafatokba szopja le rólam. Hörögtem, vinnyogtam rángatóztam és hallottam amint a versenyben résztvevő férfitársam felhördül és szinte egyszerre pumpáltuk hőlgyeineknek a kezeit élvezetünk gyümölcsének nedveivel tele. Leroskadtunk a vízbe, öleltük a boldogságot adó nőket örömünkben.

Finoman simogattuk a megszerzett gyümölcsöket, annak reményében, hogy rövidesen újra a harcmezőre vonulhatunk, és újabb kéjt adó ágyúlövésekkel bevehetjük, vágyaink erődjét.

A két pár, mi négyen, láthatóan elvoltunk foglalva egymás partnerének izgatásával, de valahol a szeműnk sarkából figyeltük, ki, hogyan, melyik testrészét és milyen eredménnyel igazgatja a másiknak. Itt nyelves csókok csattantak szájon, mellen, puncin, faszon. Néhány érintésig a házaspárok simogatták egymást, finoman csókolóztam én is és Tamás is a feleségével. Nem álltam meg.

– Jól esik édes? – súgtam a feleségem fülébe az izgatott kérdésemet.
– Nagyon jó! Már itt van Tamás. – súgta vissza.

Kézét kinyújtotta Tamás felé, és eszeveszett csókolózásba kezdetek, Tamásnak sem kellett több, ujjaival már mélyen bent járt Éva punciában, amivel kéjes nyögésekre a feleségemet.

Nem sokáig kukkolhattam, mert a hátam mögül a lábam között benyúlt Judit keze, tőből elkapta a farkamat, szájával a tarkómat kezdte izgatni. Halkan mondta.

– Gyere már vissza,. mit bámulod őket,. a pinám lüktet várja, hogy a farkadat berakjad.

Na ez nem semmi, megfordultam abban a pillanatban mindketten felálltunk a vízből, Judit a medence szélén levő napozóra feküdt, hanyatt, lábai belógtak a vízbe. Testén a vízcseppeken megtört a déli nap sugara, szemeit lehunyta, fenekét finoman mozgatva várta a közeledésem. Beálltam combjai közé felemeltem a lábait, kiraktam a medence szélére. Ettől a mozdulattól az eddig félig zárt punci ajkak feltárultak, és a napfényében, lángoló piros színben, hívogató lüktetéssel várták remegő farkam érintését. Egy pillanatig gyönyörködtem az előttem fekvő női test látványában, amint Judit a saját melleit simogatta a bimbói körül. Majd egyik kezemmel finoman odanyomtam a víztől és izgalmam nedveitől fénylő makkomat, a faszom előtt még szűz pina bejáratába.

Judit egy pillanatra megremegett, kezeivel felém nyúlt, és hívogató mozdulat kíséretében, mondta.

– Gyere, kérlek,.. gyere,.. tedd már be! – könyörgött.
– Várj még, játszok egy kicsit. – válaszoltam izgatottan.

Elkezdtem a faszommal körbe – körbe dörzsölni a bejáratott, lassan benyomtam a faszom hegyét, de nem buktam át a gáton, csak hagytam, hogy a feszítő érzés ingerelje pináját. Ahogy előre törtem, ugyan avval a ritmussal távoztam az ajkak közül. Ezt ismételtem, jó néhányszor. Miközben ő vonaglott előttem és egyre magasabbra emelte a fenekét. Láthatóan azt akarta elérni, hogy végre magába szoríthasson és érezze a faszom lüktetését a punciában. Sajnos elvesztettem szándékaim felet az irányítást. Nekem is ez a játék egyre élvezetesebbé vált, arról nem is beszélve, hogy az előttem kéjtől hullámzó női test látványa, már önmagában elég lett volna arra, hogy spriccelve törjön elő vágyam a farkamból.

A következő közös mozdulatunknál, berobbantam a kapun, végigszáguldva a barlang minden zugán majd megpihentettem herezacskóimat a gyönyörök kapujának halmain. Testünk összetapadt, ziháltunk, nem mert egyikünk sem mozdulni, éreztük közeleg a vég. Juditnak érezhetően kisebb orgazmusai voltak, amiket nem akartam sem érezni, sem látni. Próbáltam figyelmemet elterelni mindenről, ami a vágyamat fokozhatta volna, éreztem másodperceim vannak hátra és szétlövöm minden készletemet, amit tárolni tudtam eddig magamban.

Lassan mindketten megnyugodtunk, finoman elkezdtünk mozogni egymáson. Nem nagy mozdulatokkal nem gyorsan de vágyaink egyre magasabb szintre emelésével. Judit nem tartotta vissza kéjérzetének hangjait

– Oh. Ahh.. nagyon jó.. ott, ott. most ne mozdulj...

Hallgattam, mit hallgattam, ittam szavait, amik kellemes összehúzódásonként érkeztek meg a farkamba, evvel tovább fokozva Judit élvezetét. Már – már görcsösen szorítottam a farkam tövét, hogy fájdalmat okozzak magamnak. Nem, én nem akarok még elmenni. De Judit már nem bírt magával.

– Gyere belém. szoríts. most. most. basszál, gyerünk, basszál. – parancsolta

Szájával harapott, ahol ért, kezeivel egyre feljebb rántotta magát a dárdámon. Hörögtünk, vonaglottunk, megszűnt minden körülöttünk. Pinája szorított, majd szabadra engedett, és egy ismeretlen erő lukának legmélyére szippantotta lüktető férfiaságomat.

– Á.. áááááá.. jó. óóó.. – sikító üvöltéssel, adta mindnyájunk tudtára, élvez, és nagyon boldog.

Én egy másodpercig éreztem még alattam a kígyózó vonaglását, majd számomra is megszűnt minden. Hatalmas dugattyúmozgást éreztem, a faszom tövéből indulva, ami a makkom nyílásán keresztül nedveim folyamatos kitörésével, lüktető spriccelésével töltötte tele azt a pinát melynek ezt a hatalmas élvezettet köszönhettem.

– Ahh. áááá.. – törtek fel a hangok a torkomból, nem érdekelt ki halja meg.

Egyszerűen senki más nem érdekelt, csak a velem összeforrott nő volt a világon. Csak mi ketten, senki más, és vágyaink beteljesülése. Talán percek is elmúltak, mire elkezdtük egymást az átélt boldogság öröme miatt csókolgatni, becézgetni. Nem mozdultunk, egymásban voltunk szorosan, éreztük nedveink forróságát. Boldogok voltunk pihegtünk, mosolyogva becézgettük egymást, teljesen elfelejtkezve arról, hogy a medence túlpartján, tőlünk nem egészen három méterre, a férje és feleségem okoznak egymásnak hasonló örömeket.

Miután vágyaink megcsitultak becsúsztuk a vízbe, és még boldog szemlélői lehettünk egy hasonlóan boldog kéjcsata utolsó perceinek.

Tamás a hátán feküdt, meredező farkán térdelő terpeszben mozgott feleségem puncia fel – alá, majd időnként, hogy erősebben izgassa magát előre és hátracsúszott Tamás faszán. Élvezetét és izgalmát testének homorítása is jelezte, mikor előre tolta punciát úgy, hogy csiklója erősebb dörzsölési ingert kapott Tamás szemérem dombjától. Háta mindig összeúszódott, fejét hátra húzta, homorítva előre nyomta mellkasát, ahol az általam imádott mellei elődomborodtak és Tamás kezeinek és szemeinek örömére feszülve, remegtek. Tamás ilyenkor mind hét kezével simogatta melleinek bimbóit, melyek az élvezeti izgalmak hatására keményen álltak. Néhány ilyen homorító, csúszkáló mozdulat után, leengedte testét Tamás mellkasára, ott csókokkal és harapdálásokkal izgatták egymást. Tőbb ilyen homorító és mellkasra boruló játék után. Lihegő roham és gyorsabb fel alá mozgásokkal rohamozta Éva a pinájával, Tamás lüktető faszát. Láthatóan számukra is bekövetkezett a vég.

– Nem bírom,.. nem.. bírom tovább.. – majd lihegés – Most lőj belém... a fasz. a faszodat akarom. ooo. mmm.. – sikoly és lihegés,
– Elmegyek. – üvöltött fel Tamás, és egész testében rángatózva spriccelte a vonagló pinát maga felett.

Feleségem, összeesve zuhant Tamás melleire, szinte ájult állapotban volt. De arcán látszott nagyon – nagyon kellemes volt azaz érzés amelyik így elvette az erejét. Tamás csókolgatta, simogatta. Mind ketten ziháltak.

A fentiek legfeljebb két – három percig tartottak, de mi ketten Judittal az oly közelről élveztük mindezt végig, hogy mire ők lecsillapodtak addigra már Judit a vízben rajta ült az újra merevvé vált faszomon, és könnyedén himbáltatta a pináját a dákóm körül.

Néhány perc múlva, sajnos egy hang szólalt meg. Feleségem tért magához először.

– Második menet most nincs, hé! Ki a vízből, mindjárt itt van Zoli a két munkatársnőjével. – kiáltott ránk, természetesen Tamásra is.
– Hu, elfejtettem. – mondtam.
– De kár, már éppen egyre jobban belemelegedtem. – súgta Judit a fülembe.

Elváltunk egymástól, mind a négyen felkaptuk ruháinkat és rohantuk a házba. Egy gyors zuhanyozásra és törölközés után gyorsan felkaptuk ruháinkat.

– Na fiuk most aztán lesz mit csinálnotok. Tele tutyiztátok a medencét, nyomás takarítani. – mondta a feleségem nevetve.
– Tudtam az elején már, hogy a végén, az élvezetek eredményét jól meg fogom szívni. – morogtam látszólagosan, belülről majd szétvetett a boldogság.
– Gyere ide! – hívott kedveskedve a feleségem, és odaszorított magához, – nagyon jó volt nekem is, én is jönnék takarítani, de nekünk ebédet kell csinálnunk Judittal.

Nagyon erősen szájon csókolt, éreztem ezt a csókot még Tamás kapta az átélt élvezetek jutalmaként.

– Tamás, menjél te is segíts Andrásnak. – kiáltott Judit a férjének.

Magukra hagytuk a nőket, van nekik is mit csinálni. Elindultunk az előbbi szerelmi csatározások területére, hogy rendet rakjunk. Sajnos én tudtam, hogy a mai délutánom már munkával fog eltelni. Tamásnak elmagyaráztam, hogy teljesen le kell cserélnünk a vizet, és minden egyes víz befúvót külön – külön fertőtlenítenünk kell.
Természetesen a vízforgató szűrőhomokot is kicseréljük tisztára. Aztán kezdhetjük a medence feltöltését vízzel újra.

– András, ti minden alkalommal, ha így játszotok a vízben, ezt neked végig kell csinálnod? – kérdezte Tamás.
– Ne marháskodj. Ha kettesben vagyunk az izgatáson kívül mást nem csinálunk a vízben. Ha dugni akarunk, akkor nem meglepetésszerűen ugrunk egymásnak, mint ahogy most mi ketten csináltuk velük. – válaszoltam.
– Marha vagyok, hát persze, most mi lerohantuk őket, ráadásul te a feleségemet én meg a te nejedet dugtam. Hát ezt nehéz lett volna megbeszélni előre. – mondta vidáman Tamás.

A munka közben, mind kettőnknek járt az agya. Részben a másik feleségére gondolva, részben a saját felség kielégültségének menetére emlékezve. Időnként viccelődtünk egymással, de vigyáztunk, hogy egyikünk se sértse meg véletlenül a másik férfiasságát, vagy képességeit.

A farkunk mind kettőnknek az átlagosnak megfelelő volt talán egy kicsit nagyobb, úgy 16*4 esetleg ha nagyon meghízott 4, 5 centimétert is elérte a vastagsága. Neki gyönyörű szép makkja volt, amin a bőrt, ha fel – le húzogatták a nők, kellemes volt nézni. Nekem sajnos egy gyerekkori balestből kifolyólag, amit sajnos szüleim nem vettek észre, már idős felnöttként kellett korrigáltatnom műtéti úton. Sajnos már soha nem lehetett olyan szép formájú farkam mint az övé volt, de a működésen és a teljesítőképességemen ez mit sem változtatott. Az viszont igaz, irigy voltam rá, hogy az övé szebb.

Már a víz fele kifolyt a kicsiny medencéből, mikor meghallottuk a szombatra bejelentkezett vendégek megérkeztének jeleit. Hangos ovációval érkezett Zoli a barátnőjével, Icával és a kolléganőjével Edit – el. Mi ketten azonnal ott hagytuk a medencét, hiszen folyik a víz magától is, meg úgyis csak üresen tudjuk fertőtleníteni a befúvókat. Szinte futottunk, hogy meglássuk, na ugyan mit, hát a két új nőt.

Amikor az autóhoz odaértünk feleségeink már ott voltak mi mögöttük voltunk kíváncsi várakozással. Kiket hozott Zoli magával? Mikor kiszállt a két lány a kocsiból elképedtünk. Azt tudtuk, hogy Zoli elvált tavaly, meg azt is tudtuk, hogy korelnök közöttünk. Mi éppen az ötven alatt voltunk, ő már ezt a lécet átugrotta, de hogy két ilyen csoda kislánnyal fog jönni, akik szerintünk nem voltak még harminc évesek sem, hát álmunkba sem gondoltuk volna.

Összenéztünk Tamással, majdnem csurgott a nyál a szájunkból, szemünkkel egymást kérdeztük. Te is azt látod amit én?

– Hé, megkukultatok! – vágott hátba mind kettőnket Zoli – gyerünk, vegyetek már levegőt.

Majd lelkesen folytatta – Figyeljetek lányok, bemutatom nektek a két némát, Ez itt Éva férje András, ő meg Judit férje Tamás, adjatok ennek a két vénembernek egy puszit, hátha magukhoz térnek.

A társaság minden tagja rajtunk kívül hangosan röhögni kezdett, különösen akkor amikor a két lány elénk állt és nem puszit hanem igazi nyelves csókot adtak kettőnknek külön – külön. Egyikünk sem merte átölelni az ép őt csókoló lányt azért a kezünkkel idétlenül hadonásztunk a levegőben. Nagyon komikusak lehettünk.

– Nézd Éva a két hőst, hogy megrémültek a fiatal lányoktól. – mondta Judit hahotázva
– Aha, pedig milyen kemény fiúknak akarják magukat mutatni. – válaszolt Éva.

Zoli közben feleségeinknek adott egy – egy baráti puszit, kezdett kirámolni a kocsiból a holmiaikat. A sátor alkatrészeit rakta le egymás mellé, mikor hirtelen megszólaltam.

– Állj, ne dobálj ki mindent, van egy üres szobánk. – kiáltottam fel.
– De jó, hogy megjött a hangod, kimondottan jól esik hallani. – válaszolta.
– Gyertek, megmutatom a szobátokat, igaz hogy csak két ágy van benn, de szerintem majd a sátorba hozott matracokat fel teríthetitek a szőnyegre, jó kis játszóteret csinálhatsz magatoknak. – mondta a feleségem enyhén elhúzva mosolyra a száját.
– Évikém csak nem irigykedsz rám? – kérdezte Zoli vissza.
– Mindig tudtam, hogy férfi vagy, de hogy ilyen szép lányok legyenek veled, hát.
Valamit tudhatsz, amit nekünk nem árultál még el. – mondta a feleségem halkan.

De a két lány meghallotta azt amit a felségem Zolinak mondott. És kapva kaptak az alkalmon.

– Azt mondtad nekünk, hogy itt mindenki régóta és jól ismer téged, akkor te nem mondtál nekünk igazat. – szólalt meg Edit.
– Editkém, amikor én a feleségemmel itt jártam, mi csak a társaság miatt voltunk itt. Szó sem volt itt semmi etye – pettyéről. – mordult vissza Zoltán.
– Zolikám, ne ijeszd meg a barátnőidet, mi sem vagyunk négyen vasszűzek. – védte meg a lányokat Judit.
– Lányok, akkor még is csak jól mondtam nektek, nagyszerű helyre megyünk ma. Hát akkor itt is vagyunk. – ölelte magához Icát és Editet.

Határozottan látszott a két nőn a megkönnyebbülés, az előbbi hangulat már – már majdnem vált, de a változások előszele már látszott. A két fiatal lány rádobta magát az ágyra és elkezdték vizsgálni a rugózás megfelelőségét. Tamás szemei leragadtak Edit fenekén, mert a szoknya időnként felcsúszott hátul ahogy hason fekve ugrált, és egy gusztusos csipkés mini bugyi szélei látszottak a fiatal feszülő fenék völgy felett. Ezt pillanatok alatt kiszúrta Judit.

– Mi van? Elmentél legelni? – kérdezte.
– Semmi, semmi csak nézelődöm. – válaszolta
– Azt látom. – csapott a férjének fenekére Judit
– Gyerünk kifele, hadd csomagoljanak ki, majd az ebédnél találkozunk. Gyere Tamás takarítsuk a medencét.

A társaság hamar feloszlott mindenki tudta mi a munkája, Judit és Éva tovább folytatta az ebédfőzését, és természetesen beszélgettek a délelőtti eseményekről. Zoltán rámolta az általuk hozott cuccokat és a két lány berendezte a szobát a maguk ízlése szerint, valamint a parkettára lerakták a hozott matracokat ez egy 2*2 méteres franciaágynak felelt meg.

Mi ketten Tamással dolgoztunk a medence mellett, és beszélgettünk az újonnan jött vendégekről. Tamást a mondanivalójából egyértelműen kitűnt, őt nagyon izgatta Edit teste. Egyfolytában csak róla áradozott. Egyszer csak megkérdezte.

– Neked nem tetszenek ezek a fiatal lányok?
– Ismerhetsz már engem elég régen, midig az idősebb nőket kedveltem. Most is ha valakire gondolnék akkor inkább a feleségedre, mint erre a két fiatal fruskára, de ne érts félre. – válaszoltam.
– Jó. Persze. Nagyon jó volt a feleségeddel, de itt van Zolinál két ilyen csaj. Hát nem érted! – magyarázta tovább.
– Dehogynem értelek, de inkább egy estét Judittal, mint kettőt valamelyik most jött lánnyal, értsd meg, nekem ezek a lányok nem jelentenek semmit. Olyanok, mint a sexlapban látható vonzó fiatal csajok. Nekem másra is szükségem van mint friss húsra.

Tamás egy darabig még érvelni akart, de nem tudott meggyőzni igazáról. Szokás szerint elkezdtünk minden egyébről beszélni, de közben haladtunk a munkánkkal is. Sőt mire Éva elkiáltotta magát.

– Kész az ebéd.

Ez úgy délután 2 óra tájban volt, már elkezdtük friss vízzel feltölteni a medencét. Mikor elindultunk a medencétől, akkor merült fel bennem először, istenem itt még ma este lesz egy – két dolog, amit meg kell valahogy oldanom. Nagyon nem szerettem volna arra ébredni, amire ma reggel. Nevezetesen Gáborék hirtelen elvonulására gondoltam.

Zoltán és a lányok már ott ültek az asztal mellett, Éva és Judit éppen a levest rakta az asztalra mikor odaértünk.

– Gyerünk, gyerünk, nem várunk rátok! – parancsolt Éva.
– Azonnal, csak magunkra kapunk egy inget, és máris itt vagyunk! – kiáltottam vissza.
– De, siessetek! – nem hagyta ki Judit sem.
– Jó. – üvöltöttük egyszerre a szobákból vissza.

Nem telt el egy perc sem már ott is ültünk a finom tyúkhúsleves előtt. Mindenki jó étvágyat kívánt, és elkezdtünk enni, természetesen szinte azonnal a szakács képességei kerültek terítékre, annyira ízlett mindnyájunknak. Kiderült, hogy Judit mesterkedte össze a levest már pénteken, és befagyasztva hozta ide hozzánk, még az ínyencnek számító Zoltán is megjegyezte.

– Ha nem árulod el Judit, akkor meg lettem volna róla győződve, hogy még tyúkot is itt vágtátok le delelőt.
– Hát arra nem lett volna időnk. – vállszolt csillogó szemekkel, úgy éreztem egy pillanatra rám nézz.

Zoltán valahogy véletlenül ráérezhetett jobb, ha nem firtatja a délelőtti elfoglaltságunkat, de azért megjegyezte.

– Talán nem találtatok ki a takaró alól vagy csak az ajtó volt befalazva?

A társaság, nevetésben tört ki, és evvel a kérdéses délelőtti munka, Zoli viccével feledésbe merült, Ekkor tűnt fel nekem először, a véletlen pont úgy hozta, Tamás szemben ült Edit – tel. Érdekes milyen gyorsan befalta a levest nem szól semmit, csak néz maga élé hátradőlve a széken.

Izgatott mi lehet vele, finoman hátradűltem az asztal végén és belestem az asztal alá.

Szent ég, nem akartam hinni a szememnek. Tamás a lábával Edit combjai között matatott, simogatta a puncit, mégha csak ez lett volna. Edit szépen nyugodtan kanalazta a levesét a másik kezével meg simogatta Tamás lábszárát. Nem ez megbolondult, ebből botrány lesz, ha Judit ezt észre veszi gondoltam, de nem tudtam semmit tenni. Az asszonyok leszedték az asztalról az első fogás maradványait, hirtelen úgy éreztem most a legjobb lesz, ha besegítek a két nőnek talán így tudok néhány szót váltani a feleségemmel anélkül, hogy Judit meghallaná, mit akarok. Ott lábatlankodtam közöttük a konyhában Judit meg is jegyezte.

– Viszket valamid, hogy itt lábatlankodsz közöttünk.
– Ne matass már, mindent ki tudunk, mi is vinni. – mordult rám a feleségem.

Ebben a pillanatban ment ki a konyhából Judit és már mondtam a mondókámat.

– Figyelj, és most hallgass, Tamás becsavarodott Editbe az asztal alatt simogatják egymást, ez az őrült már majdnem bedugta Edit punciába a lábfejét. Ha ezt észreveszi Judit botrány lesz, csinálj valamit. Találj ki valamit az isten szerelmére. – könyörögtem – én meg próbálok valamennyire olyan helyzeteket teremteni, hogy ne derüljön ki. De kérlek vigyázz Juditra. – mondtam kétségbeesve.
– Hú ha, de jó, hogy szóltál. – mondta, majd hangosan rámkiáltott, mert meglátta Judit alakját az ajtóban – tünnyél már el te őrült konyhamalac!

Nem törtem a fejemet, mért mondta nekem ezeket a szavakat, de tudtam, hogy most már ketten fogunk küzdeni kedvenc házaspárunkért.

Az asztalnál már kezdték a második fogást osztani, a férfiak természetesen az asztalnál ülő két ifjú hölgy kegyeiért harcoltak. Leültem figyeltem az eseményeket és észrevettem, hogy Zoli felől nem fenyeget veszély. Zoltán egyre jobban kedveskedett Icának és csak udvarias bókokat mondott Editnek. Ezt fél sikernek könyveltem el, így csak Judit figyelmét kell majd folyamatosan elterelni az eseményekről, ezt meg csak meg fogjuk oldani ketten a feleségemmel.

Az asztalnál már mindenki a második fogásnál tartott, kellemes hangulatú beszélgetés alakult ki. Sőt nagyon jól esett, nem alakultak ki beszélgető párosok, hanem egy véletlenül közös témába keveredtünk, ami valamilyen formában mindenkit érdekelt. Ez a divatfotózás, és filmkészítés volt. Itt aztán ki lehettet tárgyalni ki milyen ruhát, fehérneműt, látott hol. Szeretné-e felvenni vagy sem, kinek mi áll jól, kit mikor ki fényképezett le és azon a képen ő csinosnak vagy rondának tartja-e magát.

Itt még sexfotókat is szoba lehetett hozni a fehérnemű divattal kapcsolatban. Volt mikor Tamás és Éva vitát folytattak Judit által viselt fehérnemű csipkéjéről és a döntőbíró Ica volt. Tamás megjegyezte, hogy Icának fehérneműben különösen jó az ízlése. Én is magyaráztam, hogy igen nagyon szeretem a minnél szexszisebb alsóruházatot, nagyon széppé tudja tenni egy nő alakját, ha itt – ott a szeszis csipkék takarják a testét még szeretkezés közben is. Minden férfi egy pillanat alatt egyetértett velem, még a nők egy része is, csak a feleségemnek és Editnek voltak fenntartásai az ilyen szeretkezésekkel kapcsolatban.

Beszélgetünk a praktikusan viselhető könnyű nyári ruhákról amit szinte egy pillanat alatt le lehet dobni nem kell gombolgatni és csatokat kapcsolgatni. Itt eszembe jutott az este Klári által egy pillanat alatt ledobott ruha előnye, de nem tudtam elfelejteni feleségem áttetsző ágykabátját, sem ahogy lebeget meztelen testén. És még ö mondja nem jó a szex fehérneműben, na csak legyünk kettesben majd rákérdezek erre.

Vita befejezése után. Elkezdtek elszállingózni a vendégeink a két lány felment átöltözni fürdőruhába, mert napozni akartak. Tamás elment a grillezőhőz avval, hogy előkészít mindent estére. Judit felment a szobájukba, hogy ebéd után a hűvösben pihen egy kicsit, vagy talán alszik is egyet. Zoltán fogta magát, és azt mondta, leugrik a haverjához, aki szintén itt szokott a hétvégi házában pihenni. A haverja ad neki házi szüretelésű az jó lesz estére a grillpartin.

Így ketten maradtunk a feleségemmel az asztalnál, elkezdtünk beszélgetni az általam a konyhában felvetett problémáról.

– Amikor a sültburgonyát kihoztam egy pillanatra lehajoltam az asztal előtt, majdnem lenyeltem a nyelvemet, Edit a kezével elhúzta a puncia elől a bugyit, azaz örült kan meg a lábujjával csiklandozta a csaj csiklóját. – mondta szinte felháborodottan.
– Ezt magyaráztam neked a konyhában. Igazán, ősszintén kérlek, ne haragudj meg rám, de annyira jó volt vele délelőtt, olyan boldog volt, és hálás nekem. Meg úgy vettem észre neked sem esett rosszul az, amikor már csak szeretgettük egymást. Nem akarom, hogy kellemetlen és rossz emlékkel menjen el tőlünk. – magyarázkodtam, kérlelve.
– Ne izgulj, én már most tudom, biztos nem lesz baj. – megsimogatta az arcomat – sőt, szerintem még nagyon sokáig boldog lesz Judit. De te ne csinálj ügyet belőle. Gyere, segíts elmosogatni!

Azonnal könnyebbnek találtam az életet, már nem is érdekelt az egész ügy, ha Éva valamit tud, akkor biztos tudja nincs itt semmi baj. Behordtuk a mosatlant, rendbe tettem az asztalt és a környékét, segítetem a törölgetésnél. Mind ketten az ablakon keresztül láttuk, amikor a két ifjú hölgy szinte semmi fürdőruhában elvonulnak napozni, rá pár percre Tamás barátunk igyekezett a lányok után fürdőruhában. Biztos sürgős napozhatnékja támadt a lányok között. Persze én sem vagyok teljesen szent, mert megjegyeztem Évának mikor a lányok az ablak előtt mentek.

– Hát igen. Ilyen álló csöcseid voltak neked is, még tizenöt évvel ezelőtt.
– Mi bajod van velük. Ma a Tamás haverod, majd letépte mind a két cicimet, úgy markolászta élvezetében!
– Nekem bajom? Ha csak rád nézek, feláll a dákóm, nekem egyszerűen az olyan nők tetszenek mint te és Judit.
– A végén még kiderül, hogy anyakomplexusod van! Talán, azért mert szopogatni kívánod mindig. – nézet rám Éva.
– Neked meg milyen komplexusod van, ahogy elnéztelek ma, nem csak az anyatejszopásban vagy fergetegesen jó! – vágtam vissza vigyorogva.
– Te, letépem a töködet!. Gyere ide, csókolj meg! – kérlelt.

Már ugrottam is oda, kezeimmel magamhoz rántottam, és hosszú szerelmes csókban forrtunk össze. Sokáig ölelkeztünk, csak néztünk egymás szemébe, mind ketten könnyesek lettünk.

– Gyere, menjünk ki, nézzük meg jól érzik-e magukat a vendégeink, – mondta Éva.

Mint két szerelmes gyerek, kéz a kézben mentünk a kertben végig a napfürdőző hármashoz. A fák közötti tisztáson feküdtek egész messze egymástól, a két lány hanyatt fekve, melltartó nélkül, széttett lábakkal élvezték a nap melegét. Ica mutogatott, legyünk csendbe néhány lépéssel közelebb mentük akkor láttuk, hogy Tamás hasonfekve a lányok combjai felé fordult fejjel, halkan horkolt. Éva intett a lányoknak, hogy maradjanak, mi elindultunk a kert végében levő padhoz, ahol az éjszaka egy részét Gábor Évával töltötte. Ennek most semmi jelentősége nincs csak szerintem így könnyebb megérteni, milyen messze mentük el a többiektől, szerettünk volna egy kicsit magunkban lenni.

Egy takarót mikor kijöttünk a házból az előszobában, magamhoz vettem, eredetileg avval acéllal, hogy mi is ott maradunk a lányoknál, de így még kellemesebb volt. Leterítettük a takarót egy árnyékosabb helyen és mindketten hanyatt dőltünk rajta. Néztük a felhőket felettünk a kék égen, ahogy alakjukat változtatva elúsztak a kis tisztásunk felett. Nagyon meleg, késő délután volt. Nem szóltunk egymáshoz csak simogattuk egymás kezét, szép csendesen elaludtunk. Nem is emlékeztünk rá mikor!

Édes délutáni álmunkból jóval hat óra után egy mély férfihang ébresztett fel minket.

– Hé. ti hétalvók, ha én nem kereslek benneteket, akkor itt alusszátok végig az éjszakát is! Mindenki abban a hiszemben volt, hogy elmentetek itthonról. – dörmögőt Zoltán, Ica lógott a nyakában, már teljesen felöltözve – nagyon finom félszáraz hoztam, pont olyat, amit szeretsz András.

– Akkor majd kérek. – mondtam kábán.
– Nekem is! – szólalt meg Éva, dörzsölgetve a szemét.

Felkászálódtunk, nem éppen fiatalos tempóban, rögtön meg is kaptuk a magunkét.

– Na ti vének, ti is csak aludni, meg inni tudtok! – morgott, közben Ica csókolgatta a nyakát Zoltánnak – Te meg bírd ki sötétedésig, majd murizunk, ha az öregek elaludtak. – élcelődött velünk.

A takarót feldobtam a hátamra, elindultunk a ház felé, a terasz asztalnál ült Judit, Tamás és Edit, beszélgettek, nagyon jó hangulatban voltak. Magam részéről tovább sem értettem azt a dolgot, de a feleségem, mosogatáskor mondott szavai még mindig a fülembe csengtek. Az agyam azért dolgozott, mert értelmezni akartam azt, hogy "nekem ez még jó lesz"! Mi a fene jó van nekem abban, ha a barátom egy fiatal lánnyal kefél a házamban, a felesége mellett? Hiába már az édesapám is mondta nekem, mikor még élt, "Időnként fiam, az eszed helyett a seggedet használod"
..
Szegény papa, talán most is igazad van.

– Zoltán! Hol az a bor meg akarom kóstolni. – kunyeráltam.
– Itt van a hűtőbe. – mondta Ica, és már nyitotta a szekrény ajtót, kapta ki belőle a borral töltött üveget.
– Ide vele. – szólt Zoltán – majd én töltök a háziaknak.
– Várj, hozok poharakat, igyon mindenki egy keveset most vacsora előtt. – így Éva.

És már a kezében voltak a decis boros poharak, egymásután adogatta nekem, én meg raktam a tálcára.

– Menjünk ki, és az asztalnál majd töltesz. – modtam.

Evvel fordultunk is ki a konyhából az előszobán keresztül ki a teraszra libasorban, én elől a poharakkal utánam a két nő, sor végén Zoltán, aki bohóckodott az üveggel, mint aki már . A kintiek nagy ovációval fogadtak bennünket. "Heten, mint a gonoszok" – szaladt át az agyamon. Mért pont erre gondoltam, az teljesen értelmetlen volt, hiszen az asztaltársaság minden tagja jóba volt azokkal akikkel most éppen készül. Sőt, nagyon is jóban vannak itt néhányan, és már módosítottam magamban a fenti gondolatot, "Heten, mint a malacok". Meg voltam elégedve az ötletemmel, mosolyra szaladt a szám. Tamás ezt észrevette.

– Nézzétek, András még nem ivott egy kortyot sem, de már vigyorog!
– Dehogy is, vigyorgok! Örülök, hogy ilyen kellemes vidám társasággal tölthetem az estét.
– Akkor igyunk a lányok szépségére. – kapta fel a poharat Zoltán.
– Egészségünkre. – mondtuk mi hatan.

Kortyolgattunk, csevegtünk, mindenféle komoly téma is felmerült. Volt, aki szódával itta a , senki nem vedelt, nagyon visszafogottan viselkedtünk mindnyájan. Hát pont ez az, ami feltűnt nekem. Innentől kezdve, kényelmesen elhelyezkedtem a székemben, hátradőltem. Néztem a körülöttem lévő arcokat. Számba vettem mindenkit.

Itt vannak sorban, Judit és Tamás, férj – feleség, még ifjúkorunkból ismerjük egymást, Zoli aki már majdnem nagypapa lett, szóval ez egy zűrös ügy nagy veszekedések voltak náluk, vége az lett, hogy harmincévi házasság után elvált. Most éli vidám életét, és ahogy tudom Ica már, egy fél éve nála lakik. Editről, Ica barátnőjéről nem sokat tudok, de valamikor tavasszal, amikor Zoltánnal beszéltem telefonon, úgy mellékesen megjegyezte, – te, eltudod képzelni milyen az, amikor két nő szeret egy ágyban téged? – Akkor arra gondoltam, játssza nekem a szerencsés agglegényt, de így most az asztalnál ülve velük együtt. Hát.. Lehet, hogy irigy vagyok.

Aztán, itt vagyunk mi ketten, Éva és én. Boldog házasságban élünk szintén több évtizede, fiunk már megnősült saját családja van, így mi egymáséi vagyunk teljesen. Ahogy én érzem azok is voltunk mindig, de ha esetleg tévednék és Éva még is egyszer – kétszer máshol szaggatott a tiltott gyümölcsből, ekkor is ennek tapasztalatai alapján, szerintem még kellemesebb lett a házas életünk.

De itt az asztalnál, az élet keverte a kártyalapokat. Csak gyorsan megjegyzem, ahogy én kiléptem közülük, hogy hátradőltem a székemben. A hetes felbomlott, és három, kettes alakzatba rendeződött. Zoltán Icát cirógatta, néhány puszit váltottak, Tamás rendíthetetlenül udvarolt Editnek, ami úgy látszik nyílt szívet talált. Feleségem és Judit, meg valószínűleg egyre érdekesebb dolgokat beszélhettek meg, mert volt úgy, hogy az enyhe arcpírban fürdött a két nő, majd könnyed kacajban törtek fel.

Kezdet alkonyodni, jó idő volt, de a mai alkony nem meleget hanem hűvösebb levegőt hozott ide a hegyoldalra mint a tegnapi. Egy picit megborzongtam, felálltam.

– Mindjárt jövök. szóltam

Bementem a szobánkba, ahol magamra kaptam egy vékony vászon tréning alsót és felsőt. Nevetségesen hangzik, de jól éreztem magam benne, mert fiatalosabbnak gondoltam magamat. Nem mintha zavarna a korom, de úgy látszik hiú vagyok, és még is csak szeretnék fiatalabbnak látszani. Vagy talán a két ifjú hölgy miatt akarok most hirtelen megfiatalodni? Mielőtt felöltöztem volna beugrottam a fürdőszobába, zuhany, gyors borotválás alul – felül. Igen alul is borotválom magamat, csak a farkam feletti részen hagyom meg a szemérem szőrzetet, a zacskót, lábam közt, valamint a farkamat tövig. Teljesen simára borotválom. Nagyon kellemes érzés, szeretkezés közben.

Itt jegyzem meg, hogy Évának is csak egy kis háromszögminta van meghagyva a szőrzetből a puncija felett. Ezeknek a puha szőrmentes területeknek az előnye egy 69 – es csata esetén élvezhető a legjobban. A nyelvel történő izgatás és a cumi is sokkal kellemesebb. Nekem még terveim voltak éjszakára és szerettem volna ha Éva nem avval foglalkozik, hogy szúr, hanem az élvezetekre tud koncentrálni.

Na futás ki mert még a végén azt fogják gondolni lefeküdtem aludni. Ahogy leültem a székre, már jött is a reklamáció.

– Érted akartunk menni Judittal hátha segítségre szorulsz! Talán nem találtad a kijáratott. – mondta a feleségem.
– Nem dehogy, is! Csak rendbe szedtem magamat.

Éva odahajolt az arcomhoz és egy könnyed puszit adott rá.

– De jó illatod van, mire készülsz? – súgta a fülembe. Majd hangosan – Gyere Judit mi is felkapunk valamit magunkra.
– Jövök már! – mondta Judit és vidáman eltűntek ketten az előszoba ajtóban.

Tamás és Edit nem voltak már az asztalnál, kíváncsian Zoltánhoz fordultam.

– Figyelj már! Editék hol vannak?
– Nem tudom. Hallottam az előbb, úgy fél füllel, hogy Judittal beszéltek, hogy menjenek el sétálni vacsora előtt, de Juditnak nem volt kedve mászkálni. Így aztán, még ő beszélte rá Tamást, hogy vigye csak el Editet a kilátóhoz onnan szép igazán a lemenő nap fényében a völgy.
– És ti, mért nem mentettek?
– Minek? Láttam már naplementét! Nekem itt van Ica, Edit meg felnőtt, nem kell a kezét fognom. – válaszolta, félreérthetetlen hangsúllyal.
– Gyere Zolikám, menjünk fel, kapjunk magunkra valamit a vacsorához. – hívta Ica Zoltánt.
– Jövök édes, alig várom, hogy felöltöztethesselek. De azért fordítva jobban szeretem volna csinálni. – élcelődött.
– Gyere, gyere, hosszú még az éjszaka belefér még az is. – szólt a válasz, már az ajtóból vissza.

Egyedül maradtam, ittam néhány korty . Felálltam és a grillezőhőz indultam. Be kell ezt is gyújtani valakinek. Elő kell melegíteni a tűzteret ahhoz, hogy a faszenet amikor rárakom akkor az szép egyenletes parázzsá alakuljon a hús sütéshez. Bedobtam néhány összegyűrt papírt kevés fenyő alágyújtóst, raktam rá. Egy egész picit belocsoltam grillgyújtó, folyadékkal. Egy kis gyufa láng, már ropogott is a kis tűz. A hangulatom rögtön jobb lett. Ezt már máskor is megfigyeltem, a tűz lángja mindig kellemes érzéseket ébresztett bennem, persze ilyen és a hasonló gondoltam. Múlt az idő, egyedül éreztem magam, Éváék már több mint félórája bementek. Hova tűnt ez a két nő? Elindultam, vissza a házhoz a konyhában égett a villany beléptem, sehol senki. Megfordultam abban a pillanatban lépett ki a szobánk ajtaján Judit. Jött a konyhába.

– Hol az ördögbe voltatok eddig? – kérdeztem – És Éva?
– Nyugi, nem maradtál le semmiről. Felkap még magára valamit és mindjárt itt lesz!
– Nem tudom, hogy lehet ilyen lassan egy tréningruhát felvenni? – dohogtam.
– Nem mindegy, hogy az hogy áll egy nőn. Ti férfiak mindent elkapkodtok. – így Judit.

A végszóra érkezett meg a feleségem, nem értette, miért morgunk egymásra Judittal.

– Mi van a kapkodással? – kérdezte
– Á. Semmi! Csak a férjecskéd türelmetlenkedett, hogy hol vagyunk. Biztos félt kinn a sötétben egyedül.
– Tamásék még nem jöttek vissza? – kérdezte a nejem.
– Ne viccelj, messze van a kilátó, sétálnak, meg a naplemente. – és Judit kacsintott Évának.
– Nem félek egyedül a sötétben, a grillben meg égnek a lángok. A faszenet viszem ki!
– mondtam dühösen.

Nem azért voltam dühös, mert élcelődnek rajtam. Hanem már megint én vagyok a leghülyébb a társaságban. Ennek a nőnek a férje kinn – udvarol? – ha éppen nem dug valahol az erdőben egy bitang jó nőt, akivel még ő küldte a férjét csavarogni az éjszakába. Tetejébe még ő vigasztalja az én feleségemet, hogy ne izguljon.
Na azt hiszem velem valami neveltetési zavar van. Én biztos nem lennék nyugodt, ha feleségem egy felajzott 30 éves bikával légyottra menne.

Éppen időben értem a tűzhöz, rászórtam a magammal vitt faszenet és az mindjárt lángra kapott. Nagyszerű, evvel már nem kell tennem semmit sem. Leültem a székre ebben a pillanatban szinte egyszerre érkezett meg társaságunk minden tagja.

Ica és Zoli a kerítés felől, a bejárat felől jöttek Edit, háta mögött Tamás, valami nagy ágat cipelve, a ház felől Judit és Éva hozta az előkésztett, felfűzött húsokat finoman bepácolva. Egy nagy speciális grill tepsiben volt az egész. Mindenki egyből éhes volt és avval kezdett el foglalkozni mikor lesz már kész.

– Az éhes falka itt van! De az nem jut senkinek az eszébe, hogy inni is kéne. – morgott Zoli – Na majd hozom én a cuccot, amit a teraszon hagytatok.
– Jövök, segítek neked. – ment Tamás, Zoltán után.
– Milyen segítő kész lett a férjem. – mondta vidáman Judit – Edit gyorsan háziasságra tudtad nevelni a kandúromat.
– Igen, igen. – szaladt piros színbe Edit arca, amit a parázs pirosló fénye, jótékonyan eltakart.
– András gyere már ide hozzám, segíts egy kicsit. – hívott magához Judit.
– Parancsolj, mit szeretnél? – ugrottam Judit mellé.
– Semmi. – súgta halkan a fülembe – olyan jó ha itt vagy mellettem.
– Bocs, nem akarlak megbántani, nagyon jó volt veled délelőtt, de tudod az csak egyszer lehettet közöttünk. – súgtam vissza, közben figyeltem a feleségemet, ahogy a tűz felől minket néz.
– Maradj itt nyugodtan, én tudom, hogy Éva mennyire szeret téged. – intett Évának jöjjön oda – Csókold meg már a férjedet, itt remeg mellettem, mint egy kisfiú, talán fél valamitől. – kacsintott Évára.
– Gyere te vitéz, add a szájad had látom tudod-e még hogy kell csinálni. – zrikált Éva

Ekkor érkeztek meg a fiúk az . Nem bírták csókolózásunkat szó nélkül hagyni.

– Lányok ezt jól nézzétek meg, a technikai kivitelezést majd lehet pontozni. – adta mindenki alá a lovat Tamás.
– A művészi hatást meg, nem érdemes, úgy harapdálták már egymást. – nyomta a dumát Zoltán.
– Gyere ide te medve. – szólt Ica Tamáshoz – hogy tudsz harapni, szeretném megérezni.
– Töltök mindenkinek, aztán abba haraptok, amibe akartok. – replikázott vissza Zoltán.

Judit dolgozott a tűznél, forgatta a húsokat, a két vándorunk Edit és Tamás kerülgették az asztalt. Mindenki látta ezek ketten már megtalálták korábban, hogy hol és hogyan kell harapni. Zoltánt nem igen érdekelte mit csinál Edit. Judit meg egyszerűen úgy viselkedett mintha nem látna és hallana. Társaságúnk korgó gyomorral várta a húsok megsülését, melynek illata egyre éhesebbé tett minket. Kellemes szélcsendes éjszakában parázs fénye mellett ültük körül az asztalt mikor megsült a hús. Hirtelen elcsendesedett mindenki, és más nem érdekelte csak, minél jobbat és finomabbat enni. Valamennyien tele tömtük a hasunkat, locsoltuk magunkba kortyonként a Zoltán által hozott . Talán azért mert a társaság többsége néhány évvel idősebb volt a kisebbségnél, kialakult egy emlékmesélő "verseny" aminek minden története szinte azonos stílusban kezdődött. – Tudod akkor amikor – és forogtak a történetek az asztal körül, csak a két ifjú hölgy nem vette ki részét a mesemondásból, időnként belekérdeztek dolgokba, kedvesen mosolyogtak. Egyszóval, kiváló hallgatóságnak bizonyultak mindketten.

Igazából nem tudom miért, de állandóan figyeltem Tamás gyerekes játékait, amint kedveskedik feleségének, de mihelyt lehetősége adódik, azonnal, ahol érte ott simogatta Edit testrészeit. Nem csupán az illendőség kedvéért, de felálltam, hogy öntsek néhány üres pohárba. Mikor Tamás és Edit széke közé próbáltam belépni, meg akadtam valamiben. Csak egy pillanatra néztem le, magam elé a combomra. Edit keze volt aminek ütköztem, a kéz mélyen eltűnt Tamás nadrágjában. Az arcom se rándult, könnyedén behajoltam és töltöttem Edit és Tamás poharaiba. Edit megpróbálta elkapni egy szemvillanásnyi időre a tekintettemet.
Mosolygós, kérlelő szemek néztek rám. Azonnal, megértettem ő tudja, hogy láttam, amit láttam. Visszakacsintottam. Arcán a megnyugvás nyomait vettem észre. Töltöttem a többieknek is. Majd visszamentem a helyemre. Még beszélgettünk egy darabig, de éjfél előtt elkezdtünk mocorogni.
Feleségem és én felálltunk kezdtünk szedelőzködni.

– Maradjatok csak nyugodtan, mi elmegyünk lefeküdni, hosszú volt a mai nap. – mondta Éva.
– Jó! Mi még elmegyünk a lányokkal egyet sétálni. – szólt Zoltán.
– Nekem fáj a fejem, lehet, hogy többet ittam a kelleténél, elmegyek aludni. – búcsúzott Judit – Tamás, menj nyugodtan velük, én már majdnem alszom. Betalálok a házba, Éváékkal.
– Feküdj csak le! Aludjál nyugodtan, majd valamikor jövünk. – nyugtatgatta feleségét Tamás.
– Szerbusztok lányok, fiúk. – mentem szunyókálni mondtam, és néztem Edit arcát.

Nem tudta palástolni az örömét, látszott rajta, – megfogtam a faszt, amelyik ma meg fog dugni. Csak már menjetek.

Valamivel hamarabb értünk a Judit szobájának az ajtaja elé, ő utánunk jött néhány lépéssel, mert Tamással váltottak még egy jóéjt, puszit. Udvariasan kinyitottam Juditnak az ajtót, néhány búcsúzó szót váltottunk, ő belépett a szobába. Kicsit bizonytalanul körülnézett majd megfordult, és határozottan kérdezte

– András, ugye nem akarsz még aludni?
– Eszem ágában sincs! – válaszoltam, és nejemre kacsintottam.
– Szeretnék bejönni még hozzátok egy kicsit, jó? – kérlelt.
– Gyere csak, nagyon örülök, hogy jössz! – mondtam, minden hátsó gondolt nélkül.

Itt már nem bírta a feleségem tovább.

– Nem megmondtam neked már, délután, hogy sikerülni fog. A férjedet leráztuk, én meg tudom, mennyire oda van érted András. Nyomás be hozzánk!

Judit már a mi ajtónkat nyitotta, Éva meg a kezemnél fogva rángatott a szoba fele.

– Gyere te, mert sóbálvány lesz belőled. Ti férfiak, mindig azt gondoljátok, át tudtok minket verni. Jobb, ha vigyázol, mert úgy jársz, mint Tamás, aki most azt hiszi milyen jó neki. – mondta a feleségem.
– Azt nem is sejti, hogy milyen jó lesz neked. – szólt Judit, és ketten tuszkoltak a szoba belsejébe.

Azonnal bezárták az ajtót, egyszerre ugrottak nekem két oldalról, simogattak, becézgettek, csókolgattak. Mit mondjak, elég gyorsan tudtam, mi fog következni.

– Aranyosak vagytok. imádlak mindkettőtöket. Ti nem tudjátok milyen délutánom volt ma. Állandóan azt figyeltem, nehogy Judit rosszul érezze magát Tamás dughatnékja miatt.
– Láttam, hogy igyekszel te kis aranyos. – mondta Judit.

Magához húzott, ledöntött az ágyra és vadul kezdte csókolni a szám, nyelveink minden részét bekalandozták szájunknak, csak nyeltünk és nyeltünk. Kezem, minden részét bekalandozta Judit testének. Micsoda jó nő. Délelőtt a vízben csodás élvezetekben volt részem, de hogy megint a cicién lóghattam, és pinácskáját izgathattam ez a mennyország volt már

– Judit, ne edd meg, hagyj nekem belőle! – ugrasztott minket szét a feleségem.
– Gyere ide hozzánk. Öleld át ezt az aranyos embert, boldog lehetsz, hogy a tiéd. – mondta sóhajtva Judit.
– Te, drága olyan kedves voltál egész nap! Csókolj meg! – szólt a feleségem.

Baloldalamra feküdt, és finoman fordította a fejem magafelé, vágyakozva nyíltak ajkai, és tapadt a számra talán jobban, mint eddig bár mikor. Csókoltuk egymást, nyakon, fül mellett, szerettem volna lejjebb is menni, de még mindnyájan fel voltunk öltőzve. Éva elkezdett engem lassan vetkőztetni, Judit becsukta az ablakokat még a sötétítő függönyt is behúzta. Visszajött az ágyhoz, és lekapta a tornacipőt a lábamról, majd lassan kezdte a nadrágot lehúzni rólam. Feleségem a felső testemet, a barátnője az alsó testemet vetkőztette. Ha valahol, a ruhától megszabadítottak, ott megjelenő bőrfelületet, azonnal csókjaikkal borították el. Nagyon élveztem, de rajtuk is látszott a játék öröme. Egyszercsak az utolsó darab, az alsónadrágom került sorra, itt a megfelelően meredező dombot simogatták felváltva, és egy – egy puszit adtak egymásnak, majd
– Ezt, ne vegyük le! Akkor, ha csak tudjuk, mi van ott, más, mintha látnánk, hogy hogy meredezik. Így neki is érdekesebb lesz! – mondta Judit,

De azért rábukott a domborulatra és csak viccesen úgy tett, mintha le akarná harapni.

– Na, na. Vizet prédikálsz, és iszol, gyerünk csak onnan. – húzta le Juditot rólam a feleségem – most bemutatjuk neked, milyenek azok a fehérneműk, amiről mai nap folyamán annyit vitatkoztunk.
– Itt akkor vetkőző shoo – t fogok látni? – kérdezetem, és hanyatt felcsúsztam az ágytámláig. Ha lesz mit nézni, akkor azt kényelmesen láthassam.
– Valami olyasmi, de a végén szeretnénk, ha te is beszállnál a live – shoo – ba! – magyarázta a várható eseményeket, Judit.
– Csináljátok már! Egyre izgatottabb vagyok. – kunyeráltam, a még talpig tréningruhába levő nőknek.
– Akkor jól figyelj! – mondta Éva.

A két nő elkezdte lehúzni a zipzárt a tréningfelsőn, ekkor már látszott, olyan izgató csipke költeményekbe vannak melleik burkolva amilyeneket én még nem láttam. Lerúgták lábukról a tornacipőt, meglepődtem, hogy nylon harisnya van rajtuk. Már éreztem, itt és most, nem egy hármas dugásról van szó, ez egy jutalomjáték, amit én nyertem.

Levették magukról a nadrágot, de amikor lehajoltak és tekintettem a két feszülő sejtelmesen fényes csipkés bugyi a fenékvájatba becsípett már nem bírtam nyugton nézni. Elkezdtem férfiasságomat simogatni az alsó nadrágon keresztül. Ahogy felém fordultak látszott arcukon a megelégedés, amint kezem finom mozdulatait észrevették a dudorodó alsómon. Még nagyobb lelkesedéssel dobták le a felső részt.

Szemeim majd kiguvadtak, amint a két nő, mint a legelegánsabb pornólap oldaláról lelépett, varázslatosan erős vágyat keltő fehérneműbe bújt démonként forgolódott előttem, hogy minnél jobban megtekinthessem bájaik csomagolását. Judit egy kékes szürke, feleségem egy mélybordó szex együttest vett fel.

Judit csipkés egyrészes félkosaras (mellei bimbóit, nem takarta a melltartó rész) csípőjén érdekesen, izgatóan csipkés, harisnyatartóval kombinált szett volt. Természetesen, egy hozzá színben majdnem azonos harisnya, mely a combfeslő részen a tartóval volt össze kapcsolva. A vágyak kapuját egy, két oldalon nyitható, tanga formájú csipkés bugyi próbálta látszólagosan eltakarni, mert a szabás nemhogy takarta volna a punci széleinek vonalát, hanem inkább azt erősítette.

Feleségemen, Éván, az egyéniségének és hajszínének megfelelő, fent már említett mélybordó csipkés melltartó, mely a mellet nem csak felemelte, de nagyon szép formájú felső halmokat is még izgatóbbá tette. A punciát egy csipkéből készült francia szabású, de igencsak speciálisan kialakított bugyi fedte, a lábain színében harmonizáló sima félfényes harisnya mely a combja felső tíz centijén csipkés, úgynevezett, comb fix betéttel készült. A harisnyájának csipkés széle alig volt néhány centire a puncit takaró csipkekölteménytől.

Mire felfogtam, mit látok, addigra mind kettőjük lábfejét egy – egy magas sarkú papucs fedte. Ezzel a lábvonala még kihívóbban kecsesnek tűnt, valamint testtartásuk is erotikusabba vált.

Ahogy lassú forgással hajlongásokkal bemutatták nekem öltözetüket, Judit szétkapcsolta bugyijának oldalsó csatjait és a lehulló tanga alól evvel a mozdulattal felszabadította szemeim előtt puncia bejáratának halmait, egyre izgatottabban markolásztam a faszomat a nadrágban. Vártam mikor látom meg azt a bejáratott, amelyet ma délelőtt megismertem már, de eddig még takart volt a szemem előtt.

Éva oda lépet az ágy végéhez. Talán, hogy jobban lássam, mit csinál. Szembe állt velem, enyhe terpeszbe rakta lábait. Már ez a mozdulat is elég volt ahhoz, hogy magamhoz nyúljak, de ekkor benyúlt a lábai közé, és kiderült, a bugyi középen speciálisan van illesztve, egy mozdulattal pinájának két dombja mellé emelte szét a csipkét. Fényképen láttam már ilyen célirányosan készített fehérneműt, de hogy ezt élőben a feleségemen lássam, nem reméltem, és egyáltalán, mért reméltem volna.

A két álom, elkezdet mellém felkúszni az ágyra, lassan csókolgatva haladtak a lábszáramon, combon, egyre feljebb közelítettek a nadrágomban ágaskodó farkam felé. Minden kímélet nélkül lerántották rólam utolsó ruhadarabomat, boldogan dobták a szoba sarkába. Kacagva egyszerre vettették magukat a férfiasságom felé szájukkal. Nem sokáig várakoztak, szemvillanás alatt eldöntötték a feleségemé az első szopás lehetősége, Judit a zacskómat kényeztette, nem tartott sokáig, mert szépen váltogatták a felállást. Így Judit egy percen belül megkaparintotta a faszomat és munkába állíthatta száját, amivel már délelőtt is igen gyors eredményt ért el. Nagyon jó volt, de nekem csak a gyönyörű testek látványa jutott. Természetesen a faszomon dolgozó ajkak élvezetett okoztak nekem, de én is szerettem volni a kívánatos testek kígyózó mozgását elősegíteni.

– Várjatok, megfordulok! A kezeim nagyon hiányolnak valamit. – kérleltem őket.

Elengedtek, gyorsan átfordultam, ők széttárták combjaikat. Így mind két oldalamon, egy – egy vágytól nedvező kehely várakozott ujjaimra, míg ők a farkamon élvezkednek addig én finoman kényeztethetem punciikat és meredező csiklóikat. Számomra még sokkal izgatóbb volt így a szeretkezés, hogy nem teljesen meztelen nők voltak mellettem, hanem kimondottan erotikusizgalmat okoztak a vonagló női testek csipkébe öltőztetve. Nem sokáig bírtam magam visszatartani, egy ideig csak sóhajtoztam, de a végtelenségig én sem bírom a farkamon a nedves nyelvek játékát.

– Ne.. még. aaah. most szívjad. erőseben.. nem bírom.. – hörögtem, dobáltam magam.

A nyertes, lehet, hogy előre így intézte feleségem, Judit lett. Már nem volt a farkamban semmi se, még mindig nem engedte, tartotta a szájában, és élvezte az élvezetem utórángásait.

Elterültem közöttük, szaporán vettem a levegőt. Jóleső fáradtság tette nehézzé testemet. Ők feltérdeltek és levették a fehérneműiket magukról. Most már mind hárman teljesen meztelenek voltunk. Továbbra is abban a helyzetben feküdtünk, mint mikor a farkamon szorgoskodtak. Láttam, ahogy a két nő összenéz, már tudtam, jön valami, ami megint meglepetést fog okozni nekem.

Judit is és Éva is a párnája alá nyúlt, mikor újra láttam a kezüket, mindegyikük egy – egy méretes mű farkat szorongatott. Azt, amelyik a feleségem kezében volt azt már láttam, amikor meglestük a nőket. Annak méretei megfeleltek mindenben egy normál átlagos férfi lába között meredező faszénak, de a Judit kezében levő dorong már meghaladta a fasz fogalmát. Volt vagy huszonöt centi hosszú, a kapcsoló és elemtartó fedél nélkül. A szépen megformált makkja úgy őt – hat centi átmérőjű lehetett.

Nem, azt nem tudom elképzelni, hogy az a pina amely délelőtt az én kis normálméretű dákómnak azokat a rángatózva tapadó, szívó érzéseket adták, abba ezt az oszlopot bele lehessen tenni. De ha már bemutató, akkor figyeljünk. Előkerült az ágy mellől egy kis tubus, amiből zselészerű anyagot nyomtak mindkét dákóra. Már ennek szétkenésekor csintalanul mosolyogtak egymásra. Bekapcsolták a vibrátorokat. Halk finom zümmögő hangot lehetett hallani. Saját belső érzékeikre hagyatkozva beállították a kívánt rezgés sebességét, és szétterpesztett nedves punciukra helyezve, elkezdték izgatni magukat.

Nem tudtam melyik oldalra, nézzek. Feleségem, tudom egyedül még nem csinálta magának, tehát ő ismerkedik a technikával. Ezért érdekelt, mikor, hol, és milyen érzésekkel fog saját izgatására reagálni. Természetesen az is izgatott, hogy valóban lenyeli-e a puncia a vibrátort tövig. Azt tudtam, hogy megfelelő helyzet felvétele esetén én is tudom a makkommal izgatni puciának hátfalát, de mégis milyen nagy farok, tud benne eltűnni?

Juditon látszott a magabiztosság, ő tudta, hogyan tudja leggyorsabban csiklóját ingerelni, hogy a kisajkai a kéjtől szinte maguktól széthúzódtak, a barlang bejárata szabaddá vált, a hatalmas makk körözött, csúszkált a puncinedveken. Mellettem hangok, mindkét oldalról.

– Ohh. Ahh.. – sóhajtások.

Nem akartam még megzavarni őket, bár éreztem a lábam között már némi feszültséget. Éva időnként, már be – be nyomta a makkot az időnkén át is csúszott a lukon, de utána mindig visszahúzta és izgatta a csiklóját tovább. Judit, nem is kézzel, hanem egy gyors csípőmozdulattal átnyomta pinájának kapuját a makkon, ott mintha pihent volna egy pillanatra, könnyed forgató csuklómozdulattal haladt folyamatosan egyre mélyebbre, úgy jó tizenöt centit nyelt el, mikor határozott ki – be mozdulatokkal, elkezdte a vibrivel baszni magát. Eddigre már Éva is lejutott élvezeti vágyainak második lépcsőjéhez. Ö is egyenletes mozdulatokkal baszta a pináját.

Már nem tudtam magammal mit kezdeni, egyre szűkebb lett a bőr a meredező faszom körül. Bolond vagyok, élvezem amint két nő vibrivel maszturbál előttem, mit előttem, – Nekem. Csak nekem, nekem akarják adni élvezetüket, nem titokban rejtve sóhajtoznak. Nekem adják a hangokat, melyek már a kisebb orgazmusaiknak velejárói. Markolászom a farkam. A két dorong szorgalmasan halad lefelé, feneketlen kutakká vállnak, a vágy gerjesztő barlangok lábaik között. Nézem, nem hiszem el, vibrik végét három ujjal szorítják és egy – egy mélyebb lökésüknél a kisajkaik hozzáérnek ujjaikhoz. Nem értem, izgulok, és izgat, – Feleségemnek akkor, igaz, felvolt húzva a lába és szinte a combjain feküdtem mikor fájdalmas arccal rámszólt – ne olyan erősen fáj, ne basszál ilyen vadul légy kíméletesebb. – Hol van, az én szerszámom ezekhez a szerkezetekhez képest? Nem, nem birok tovább várni, én akarom a két nőt dugni, ezekkel a faszokkal!

Feltérdelek közéjük, eltolom kezeiket, Én fogom meg őket, jobb kéz, bal kéz, ki – be, fel – le, lábak rugdalóznak kezek simogatnak, sikolyok szálnak, nem lehet ezt bírni. Arcok kéjben torzultak, csillogószemek, lesütött szempillák alatt, érzem, néznek, de nem látnak, ők csak élveznek. Orgazmus rohamok szaladnak a testükön át, Hangosan kiáltok.

– Nem bírom,.. baszni akarok,. a pinátokba akarok bújni. – kiáltok kétségbeesetten.

Egy kéz magához ránt, zuhanok az alattam fekvő testre, egy másik kéz markol ahogya vergődő faszomat nedves melegbe irányítja, nagyon jó, mért nem voltam már itt előbb, igen, igen, nekem ez kell. Nem látok semmit, két comb átöleli derekam, egy asszonyi öl lüktetése dörzsöli a faszom tövét. Fülembe cseng egy ismert, kéjtől remegő hang.

– Gyere. most. mozogj.. Basszál. mee. eg...

Hörgők, csapkodok, dobálom magam,. combok nem engednek. szorítom az imádott testet magamhoz..

Sötétség. eltűnik a világ, csend. boldog csend. Csak ott belül valahol remeg. Igen én adtam és ő adott, mindent, amit csak adhatott. Sírok, érzem, a feleségem nagyon boldog.

Kicsúszom, már nem éppen férfias farkammal, kéjem, boldogságom biztos barlangjából. Ekkor veszem észre, Judit itt fekszik mellettünk, liheg, kapkodja a levegőt.

Mindketten, feleségem és én hozzá bújunk, simogatjuk, csókolgatjuk, hálásak vagyunk, neki köszönhetjük azt, amit ilyen tomboló kéjjel eddig nem tudtunk egymásnak nyújtani. Valami olyan orgazmust, melynek katalizátora Judit volt. Neki köszönhetjük a gyönyörök – gyönyörét.

Ő is boldog, ő is élvezett, csak máskép, ő a mi élvezetünk örömét kapta fénylő csodának.

Buta vagyok, szeretnék férfi lenni újra. Nem, nem megy, most már nem fog kemény lenni. Ő nem is kívánja, én, ostoba férfi azt hiszem, csak egy valódi fasz okozhat egy nőnek kielégülést. De nem, most belátom, ő itt volt, velünk volt, ő részese annak a boldogságnak, amit mi ketten okoztunk egymásnak Évával, és neki ez most, mindennél több volt.

Két oldalról mellette fekszünk. Szemei lehunyva, simogatjuk, becézgetjük, nem akarjuk elveszíteni a hármunk között vibráló, bizsergetően kellemes bágyasztó érzést. Csókolgatom ajkait, nem, nem is csók ez csak finom érintés. Finoman simogatom hasát mellét, néha összeér a kezűnk Éva kezével. Ö szintén simogatja barátnőjét. Egészen szorosan melléfekszik, átöleli karjával, lábával. Fekszünk, szuszogunk a csendben. Múlnak a pecek.. Halk egyenletes légzéssel veszi a levegőt feleségem... Ő már alszik,. és talán álmában újra átéli mindazt, ami oly boldoggá tette, az éjszaka.

Judit lassan kicsúszik az őt ölelő női karok közül. Egymás mellet állúnk, nézzük a másik arcát. Judit még szebb, még nőiesebben vonzóbb, mint bármikor. Elmerülök szemeinek csillogó hullámaiban. Érzem ő is, én is mondani akarunk valamit a másiknak. Nem tudunk szavakat találni. Egyre jobban szégyelljük érzéseinket magunk és a másik előtt. Egymásféle kinyújtott kezünkkel átkaroljuk a másikat, szorosan összefonódik testünk. Testünk összetapad, a bőrünkön keresztül akarunk még egyszer a másikba bújni. Hosszasan ölelkezünk..

– Drága. lefekszem aludni, nagyon késő van.

Hallom meg a halk hangot. Elengedem. Nem nézz rám, magára kapja a tréningruhát kézbefogja cipőjét. S, már az ajtónál van. Meztelenül utána lépek.

– Maradj! Ne gyere, jó így téged látni. Tudom, fogunk még találkozni. – suttogja.

Az ajtó csendben becsukódik mögötte. Hajnali két óra, szomszéd szobából hallatszik amint az ágy megzörren, lefeküdt ő is.

Meleg van a szobában, veríték és szerelmi csata illata lebeg a levegőben. Feleségemet lágyan betakarom. Alszik, arcán lágyan kisimult a bőr. Olyanok a lágy vonásai, mint lány korában, mikor megismertem. Boldogan nézem, ahogy előttem fekszik és pihen. Köszönöm.

Odamegyek az ablakhoz. Elhúzom a függönyöket, kitárom az ablakokat. Friss éjszakai szellő lengedez be az ablakon. Fekete égbolton ezernyi csillag fénylik. Azt mondják "minden meg van írva a csillagokban", de hol? Hol kellene azt tovább olvasnom, szeretném látni a jövőt, vagy talán jobb, ha olyan meglepetéseket hoz, mint a mai éjszaka?

---

Grillezőben a faszénparázs lassan ellobban, a két pár egyedül maradt, jól érzik magukat. Zoltán és Ica már – már egymásba bújtak, de Zoltán látja, zavarban van a másik barátnője.

– Editkém, mutasd meg ennek a vén kéjencnek, mit tudsz. Ha már egész nap beléd akart bújni. – mondta Zoli, Editnek
– Komolyan gondolod? – kérdi Edit
– Mi az hogy! Ez egy izgalmas négyes is lehet, ha Tamás erkölcseit nem zavarja. -
így Zoltán
– Még, hogy zavar? Gyerünk, mert szétrobbanok Editke nélkül. – magához húzta Editet,

Össze fonódva harapdálták egymás száját. Csókolták egymást, szenvedélyesen. Tamás pompás fasza teljes díszben meredezett a nadrágjában, Edit ezt dolgozta kezeivel. Tamás közben intenzíven munkálkodott Edit bugyijában.

– Hé, a végén még itt állva fogtok felrobbanni. – szólt Ica – A kocsiban vannak matracok azokat ide ledobjuk a tűz mellé. Meleg az éjszaka, lehet hancúrozni, akár meztelenül is.
– Megyek, hozzuk ide. – mondta Tamás

Zoltán és Tamás elmentek kivenni az autóból a két szivacsot, jó nagyok voltak. A két darabból egy négy négyzetméteres küzdőteret raktak le a Grillteraszra. Egy darabig igazgatták, hogy mennyire legyen a falnál, vagy mennyire legyen a tűz közelében. De a végén csak megegyeztek, jó úgy ahogy elsőször lerakták. Néhány kisebb fát dobtak a kihunyó félben levő faszénparázsra. Ettől a lángok új erőre kaptak, és fényükkel lobogva világították meg a játékteret. Tamás és Zoltán ekkor vette észre, hogy Edit és Ica csak a ruhájuk felső részét hagyták magukon, azaz már a bugyit is levették. Sőt finoman simogatták azon részüket, amelyet a fiuk a leghamarabb szerettek volna bevenni.

– Odanézz Tamás, mi vár ránk ott! – mutatott a puncikra Zoltán
– Kapd le te is a gatyát magadról. – mondata Tamás

Már húzta is le magáról a tréning alsót és az alsó nadrágját, fasza nem volt még merev de látszott rajta, a felemelkedés stádiumában van éppen. Zoltán egy mozdulattal levettet magáról mindent és már hanyatt feküdt Ica előtt. Edit és Tamás egymás testrészeivel voltak elfoglalva és térdelő helyzetben fordultak a másik felé. Tamás, hogy ujjával könnyebben hozzáférjen Edit punciához, finoman kézfejével nyomta szét a combokat. Editke segített, a combjait szép lassan terpesztette. Tamás felemelkedő farkának makkját, Edit kézbenfogva lágyan punciajkaihoz dörzsölgette.

– Várjatok még, játszunk egyet. – javasolta Ica.
– Mit akarsz? – lihegte Tamás, és lassított a rohamon
– Fiúk feküdjetek hanyatt, mi meg izgatunk titeket, de dugni nem szabad! Amelyik hamarabb elsül az a vesztes. Aki tovább bírja az mind két nőt megkapja, egy menetre.
– Nem rossz ajánlat. – állapították meg a közösen

Akkor kezdjük. Tamás lefeküdt hanyatt, Zoltán mellé a másik matracra. A két lány a férfiak lába közé térdelt vagy félig hasalt, és elkezdődött a farok szopó verseny. Edit titokban remélte az övé lesz Tamás farka a punciában, ezért igyekezett látszólag élvezetett okozni Tamásnak, de ugyanakkor arra vigyázott nehogy túl jól essen a faroknak a szopás és ezért elsüljön. Ica pont fordítva tett.

Már amikor a versenyt kitalálta, arra gondolt jó lenne egy ismeretlen farkat meglovagolni, és ha már a lehetőség itt van mellette, akkor mért ne próbálhatná meg.
Ezért nyelvének minden tudását igénybe véve, rohangált Zoltán makkján. Csapkodott a kis nyelvecske hol fenn, hol lenn. Bekapta a zacskót, szopogatta finoman a tojásokat, másik kézzel finoman ujjaival ingerelte a bőrét hátrahúzva tartott makkot. Ha csak tehette, éreztette Zoltánnal mennyire be van indulva. Ami igaz is volt, pinája egyre nedvesebb lett. Azt látta az előbb, hogy Tamás farka kisseb valamivel Zoltánénál, de az még nem volt a puncijában. Ő be akarta dugni pinájának mélyére, érezni akarta, hogy mozog benne az ismeretlen férfi fasza.

Nem a férfi kellett neki. Zoltán, mint férfi, jobban tetszett, őt szerette, hanem az ismeretlen farok, izgatta gondolatait. Egyre nedvesebb lett a pinája, ahogy arra gondolt, "csak vigyázzon Edit, nehogy Tamás elsüljön". Leste barátnője száját, amit az vándorolt Tamás faszán fel – le, egyre izgatottabb lett. Még jobban szívta, simogatta azt a kedvenc farkat, amit már egy féléve magáénak tartott. Ismerte annak minden rezdülését és most ki akarta használni ennek az ismeretnek az előnyét.

Oldalt pillantva vette észre Edit trükkjét, még pedig azt, hogy a figyelmetlen szemlélő csak azt láthatta, Edit őrületesen mindent belead, hogy a farok amit a szájában tart minnél hamarabb édes tartalmát, teljes erejével a szopó szájacskájába lövellje. De Ica meglátta azokat a finom harapó mozdulatokat, amit Edit a fogaival a Tamás kéjérzetének csillapítására alkalmazott.

Most már Ő is tudta, barátnőjével szinte azonosat gondoltak, csak valószínűleg Edit Tamás faszán szeretne csúszkálni a puncijával ezért tesz így, nem azért, hogy ő csússzon rá az ismeretlen dákóra. Mindegy a második menet akkor is az enyém lesz. Ez a gondolat új erőt adott és még vadabbul és érzékiebben szopta Zoltán faszát.

A két nő annak ellenére, hogy nem beszéltek össze, eredményesen küzdött. Mert alig öt perc alatt Zoltán mindenféle csillapító gondolata, és figyelem elterelő hadművelete ellenére

– Nem,. még nem. akarom... szívjad. m. ost.. -

Rettenetes erővel spriccelt, lőtt Ica szájába. Ica nem nyitotta ki a száját csak nyelte és szívta. Zoltán két kézzel szorította, húzta fejét a rángások közben tüzelő farkára.
Ica ajkai már – már Zoltán zacskóját érintették, de Ő nem engedett, a csatát elvesztették, de ő még is csak nyert.

Mikor, Edit meglátta, hogy Zoltán dobálja magát, finoman kicsúsztatta a szájából Tamás dorongját és pihenőt adott neki. Reménykedve, hogy néhány perc elteltével úgyis a puncikájába fogja szorongatni azt. Simogatta egy kézzel Tamás szeméremdombját, másik kezével a még mindig térdelő helyzetben levő Ica segge felől annak punciába csúsztatta könnyedén három ujját. Ica megremegett, annyira várta már, hogy egy farok legyen a lába között, hogy barátnőjének ujjai, ahogy ki és be mozdultak néhányszor az izgalmi képzelgésektől lucskos pinájába, teste elkezdett reszketni. Szájával elengedte az idáig még szopott faszt. Arcát Zoltán szeméremdombjára helyezte, és néhány pillanat múlva

– Ohhh. ohhh.. aaaaa.. ááááááááááá. – remegve elélvezett,

Jó volt így is, de akkor is akarom másképp, futott át a gondolatai között, és zihálva elterült kinyújtott lábakkal Zoltán teste mellett.

Edit nem várt tovább, ránézett Tamásra. Összemosolyogtak. Tudták így az első dugás, csak az övék. Edit a Tamás combjai felett átrakta lábát térdelőterpeszben, elkezdte pináját rácsúsztatni Tamás égnek álló farkára egyik kezével a dorongot rányitotta, másik kezének ujjaival ajkait nyitotta szét. És igyekezett minnél lassabban rácsúszni a meredt farokra. Minden millimétert élvezni akart, amit Tamás fasza a pinája falán csak elért. A makk átbukott a bejárton, rászorult a szárra most már dupla az élvezet. Érezi bent a farkat ahogy dörzsöli hüvelyét, végig méhének kúpjáig, kint viszont a puncikapú csúszik végig Tamás faszának szárán. Nagyon jó, finom feszes, ahogy halad egyre lejjebb. Jó lenne, ha nem érne véget, csak jönne, jönne és feszítene idebent. Punciának ajkai elérik Tamás szemérem dombját. Megpihen rajta, érzi, ott bent mozog valami, valami finom, ami nagyon jó, bizsergető érzést áraszt.

Elkezdi azt a mozdulatot visszafelé, amit az előbb befejezett, egészen kiereszti magából, nézi a tűz lángjainak fényénél ahogy punciából kibukik a fényes nedves makk. Boldognak érzi magát, megszerezte, és most az ő játéka. Egy párszor megismétli az előző mozdulatsort de vigyázz, hogy a farok már ne csússzon ki a selymes feszítő melegből. De nem bírja a lassú ütemet, többet akar a lüktetés odalent. Ezért egyre gyorsabban mozog, most már bassza magát. Igen ezt akarta. A férfinek szemei alatta zárva vannak, egyre mélyebben veszi a levegőt. Kezei a hegyes cicijén játszanak. Mi az hogy játszanak, cibálják, dédelgetik, simogatják.
Tamás ujjai hegyével melléneknek gombjait morzsolgatja. Puncia is, melle is izgatott. Érzi a szájába kell kapnia Tamás nyelvét, csókolni akarja a férfi száját.

Ráfekszik, a most imádott férfira, magához húzza a fejét. Elmerül az ajkak között. Segge táncot jár a lüktető faszon. Fel – le, előre – hátra, csak ezt ismételgeti újra és újra. Baromi jó fasz, – fut át a gondolatán – a hüvelyében hozzáér méhénak ajkaihoz.

– Oh.. Ahh – ez csodálatos.

Még erősebben ráfeszül, húzza magához a férfit, még csókolja, de érzi, lüktet valami benn, és lüktetve szívja méhe magába a neki feszülő makkot. Érzi a ritkán jövő nagy orgazmus eljövetelét, méhének nedvei vegyülnek punciának váladékával, most jön az az érzés olyan mintha , de tudja mi lesz
– Ahhh... hő.. hőőőőő... ááááá.. – üvölt bele az éjszakába

Méhének szája rászorul Tamás meredt szerszámára, a fasz elkezd spiccelni, nem is spriccel, folyik, pumpál. Most már ketten, hörögnek, forognak, dobálják egymást alsótestük egybeolvad. Körmük kontrolálatlanul a másik vállába vág. Élveznek percekig, nem tudják hol vannak, egymáson fekve pihegve pihenik ki örömük fáradságát. Fekszenek, ketten simogatják őket. Milyen jó egymás karjában lenni, és még valakiktől szeretve lenni.

Edit és Tamás aléltan fekszenek egymás mellett. Zoltán és Ica viszont egyre izgatottabbá vált a két test orgazmusának látványától. Ők ketten végignézték a tűz fényénél, a négy ölelkező comb, közt a pina és fasz, orgazmusérti küzdelmét. A látványtól lettek egyre izgatottabbak. Tudják, most a jutalomjáték jönne, Icának Tamással, de ki az, aki azt meg akarja várni.

Ica pinája az izgalomtól túlfűtött, Zoltán fasza az eget veri, és erekciós nedvektől fényes. Ica hanyatt fekszik

– Verd belém a faszodat, gyere, basszál meg gyorsan! – rántja magára Zoltánt

Nem kell mégegyszer mondani, a farok már a barlang hátsó felét veri, nyomja. Küzdenek az élvezetek egymással. Ica kezeivel az ütemet diktálja Zoltán csípőjének. Nem engedi hosszan mozogni csak a csiklóját izgattatja a farok dörzsölő mozgásával, el akar élvezni minnél hamarabb. Ő is át akarja élni mind azt, amit a barátnőjéről feltételezz. Nagyon jó Zoltán farka, isteni finom. Több mint fél éve lovagol már rajta, ha kellett volna neki, találhatott volna fiatalabb fiút magának, de neki ez kell, ez az, ami őt kitölti, ez az, amin mindig hatalmasat élvez.
Tudja most is olyan lesz, mint máskor. Mindegy milyen a hangulata, ez a dorong az övé, és ez az őrületes élvezetek mennyországába hajszolja élvezetét fel.

Tamás lassan feléled. Látja Zoltánt amint az Ica szétvetett combjai között, homorítva csípőmozgásokkal bassza hol finoman, hol lágyan, Ica szeméremdobja alatt kitárulkozó kéjbarlangot. Ahogy Zoltán csúsztatja dorongját a csillogó punciba, úgy emeli Ica a seggét Zoltán öle felé. Látni, hogy minél gyorsabban szeretné ha a kút mélyén a makk finoman dörzsölne egyet és utána a játék egy újabb lendülettel folytatódjon ki – be.

Ica arca kéjtől még szebbé válik. Tamás nézi, majd lassan megközelíti szájával Ica ajkait. Finoman akarja megérinteni ajkaival a remegő szájacskát. Ahogy a két bőrfelület összeér Ica teljes erejével ráharap. Kezeivel az eddig gyúrt melleit elengedi, és a fölé hajoló fejet húzza magához. Vadul csókolódznak. Puncia lüktet dolgoznak benne, jó ahogy dörzsöl. Most kint izgatják pinája kapuját egy vastag fasszal. Igen, a csiklóján fut a makk végig, és eltűnik a puncijában.

– Ohh. ohh... – nagyon jól mozog

Tovább csókolják egymást Tamással. A szájak a finom érintés és a vad harapások teljes színjátékát felvonultatják. Icában átszalad egy gondolat, lent jó nagy farok munkálkodik, akkor mért nem kaphatnám meg Tamás farkát itt fent

– Add a számba a faszodat! – kérlelte szinte parancsolóan

Tamás egy utolsó finom csókot lehelt ajkaira, kezével elengedte Ica hegyes csöcseit, amit idáig boldogan morzsolgatott. Átrakta Ica felett a lábait, szinte ráült a mellekre és könnyed mozdulattal Ica szájába vezette meredező dorongját. Az ajkak egy pillanat alatt összecsukódtak a makkon, majd a picinyke finom nyelvecske elkezdte azt izgatni. A dorong reszketett, Tamás mozogni akart. Ica feje egyszer kétszer rácsúszott a farkára szinte jelezve. Basszál meg itt, evvel a merev fasszal a szájamban. Több se kellett Tamásnak, lassú baszó mozdulatokat tett Ica összezárt szájában. A kis nyelvecske egyre jobban izgatta feszülő makkját.

Edit rövid ideig nézte a hármast, majd feltérdelt Zoltánhoz és elkezdet vele csókolózni. Egyik kezével magához szorította a férfit úgy, hogy annak alsóteste továbbra is könnyedén baszhatta Ica rugdalózó combjai között remegő puncit.
Szájával rátapadt Zoltán szájára és nyelvét mélyen benyomta abba. A másik kezével, először finoman, majd ahogy egyre magasabb izgalmi állapotba került, simogatta, utána dugta ujjaival, vonagló punciát. Combjain a meleg nedvesség csorgott alá. Mind a négyen élveztek.

Tamás nem soká bírta Ica szájának szívását, ahogy baszta az ajkakat közben látta ahogy ujjaival a saját pinájában elmerül, meredt csiklója fehéren világított az éjszakába. Szerette volna bekapni, olyan jó lett volna pedig nyelvével körözni a kis meredező dombon. Látta amint Ica pinája vonaglik Zoltán farkán amit az teljes lendülettel bassza azt. Minden érzékszerve az erotikára volt ráhangolódva. Dorongja Ica szájában egyre jobban lüktet, és ő egyre kevésbé tudja önmagát visszatartani. Ica nyelve a farka hegyét simogatja ezt az élvezetett már nem tudja visszafogni. Dorongja rándul egyet, még keményebb lesz evvel kivágódik Ica szájából

– Őőőő.. áá.. – hörögve élvez

A faszának nedve Ica homloka felett spriccelt az éjszaka homályába. A farok fel – le leng, ahogy a lüktetés a maradék nedveket préseli ki magából. Néhány csepp Ica arcára hull. Majd miután a rángások elmúlnak, Ica bekapja a farkat és a még bennmaradt néhány cseppet kiszívja. De szinte befejezni sem tudja szájával, amit néhány másodperce még oly nagyon kívánt. Lüktető forró lángok érkeznek idegpályáin, az agya felé. Zoltán hörögve vinnyogva pumpálja punciát teli meleg folyadékkal. Ezt már neki is sok, a pinája rongya van baszva Zoltán dorongjával, ömlenek combján nedvei mikor a forró lüktetés beindul, érzi be fog . Igen ezt várta most, jön az ami nem orgazmus, ez a felett van. Szemei kitágulnak, szinte levegőt sem tud venni, alul görcsbeszorul a teste, de ez nem fájdalom ez meghatározhatatlanul jó. Hirtelen feloldódik minden, szájából artikulálatlan hangok törnek elő, kezei markolnak, szorítanak, amit találnak. Lábfeje remeg, görcsösen a levegőt rúgja, dereka és csípője hullámzik. A roham elcsitul. Érzi a meleg, még mindig terjedelmes farkat pinája szorításában. A kéjt okozó férfi, ott fekszik mellein szinte mozdulatlanul. Ica kezeivel megmarkolja Zoltán fenekét, húzza maga felé, nehogy a másik esetleg elvegye tőle azt, ami olyan jó volt, és még most is jó neki.

Edit ott van mellette, szintén liheg, ő is néhány kisebb orgazmuson esett át, míg ujjai dolgoztak barlangjában és látta a másik három örömét. Pihegnek, lebegnek élvezetük hullámainak utórezgéseiben. A hold fénye világítja meg testüket. A szétfolyó testnedvek és az izzadság, mint megannyi harmatcsepp csillog bürükön.

Zoltán lefordul Icáról, átöleli Edit testét. Magához húzza, csókolgatja. Ica, Tamáshoz bújik, míg Tamás lágyan simogatja a hátát, Ica szájához emeli Tamás száját és hosszú csókban forrnak össze. Külön – külön mind a két pár összebújik, ölelik símogtják egymást. Olyanok mintha már régóta ismernék partnerüket.

Tamás keze egyre lejjebb téved, felderíteni akarja azokat a terülteket, melyek előtte még ismeretlenek. Ica érzi, a férfi mellette még kívánja a punciát. Tudja neki most nem éppen volna rá szüksége, de egy órával ezelőtt már nagyon szerette volna, ha ennek a férfinak a farka izgatta volna azt a barlangot amit Zoltán éppen telenyomott geciével. Kezeivel lenyúl Tamás farka felé, érzi nem is olyan nagyon ment össze. Talán ha csak úgy ráülve izgatná a férfit, az látna a punciát és a melleit, lehet, hogy feltűzné a farkára őt?

Abban a pillanatban, már át is vetette a lábát Tamás ágyéka felett, kezével pinájába irányította a félig lankadt farkat. Ahogy így elhelyezkedett, az a rengeteg nedű, amit Zoltán élvezetének maradványa volt az ő nedveivel összekeveredve, lassú forró folyamként ölelték át Tamás farkát és csurgott zacskóján tovább. Ica érezte, a meleg okozta változásokat, emelkedett a fasz, szép lassan a meleg punciban. Tudta, most már nyert ügye van. Innentől kezdve, lehet már mozogni a farok csak nagyobb lesz, nem fog kicsúszni a szétbaszott pinából amibe most majd egy ököl is belefért úgy ki volt tágulva. Lassan egyre lejjebb ereszkedett, míg nem érezte a feneke halmain Tamás zacskóját. Könnyedén megpihent élvezte a pinájában keményedő és emelkedő farok lassú mozgását. Majd ahogy ráült, úgy szépen lecsúszott pinájával a már magasan álló farok makkjáról is.

Lenézett a kábaközé, élvezettel mustrálta a fényes makk feszülő bőrét. Jobbkezével benyúlt, a kábaközt meredező faszt finoman megsimogatta, mintha beszélni akart volna vele. Halkan mondta

– Most mutasd meg mit tudsz, ha már így meredezel.

Tamás nem tudta levenni a szemét a farka felett széttárult nedvektől csorgó pinától.
Ő már szeretett volna minnél hamarabb abba a meleg, és vágyakat korbácsoló nedves barlangba visszabújni. Ezért elkezdte csípőjét egyre feljebb emelni, hogy a farka minnél hamarabb bejusson oda, ahonnan kijött. Ica érezte ezeket a mozgásokat és punciát csak annyira engedte le, hogy a dorong csak az ajkakat dörzsölje. Néhányszor ráereszkedett de csak úgy, hogy a makk tágítsa a bejáratott de ne tudjon becsúszni a barlangba. Mindkettőjűk vágyát ezek a mozdulatok egyre magasabb szintre emelték. Szeműket bezárták. Sóhajtoztak. De a végletekig nem tudta Ica húzni ezt a játékot. Egy mozdulatánál már nem bírt megállni, és szinte rárobbant a farokra

– Ahhhh. Jó. – mondta

Ezután, már nem engedte a punciából ki, amit megszerzett. Igaz Tamás mind két kezével fogta Ica seggét, és a legkisebb emelkedő mozdulat esetén, húzta vissza a puncit a farka tövéig le. Ica ráborult Tamás mellére, és a jól ismert előre hátra mozdulatokkal dörzsölte csiklóját a farok tövéhez. Időnként szájúk megkereste egymást, és forró nyelves harpdálással adták tudtára a másiknak, milyen jó az az érzés amit a másik okoz. Annak ellenére, hogy mindketten nem egész félórával ezelőtt ronggyá kefélték magukat, és akkor szinte mozdulni sem tudtak. Most mind ketten valószínűleg az ismeretlen partner miatt, az őrjítő vágyak mezején száguldoztak.

– Nagyon jó a puncid. – lihegte Tamás
– Igen. A faszodat.. akarom. ott bent...
– A tiedé. szétnyomlak.. Mindjárt.
– Ahhh.. Nagyon jó.

Egyre kevésbé voltak az akaratuk urai, mozgásúkat már csak a vágy vezérelte. Nem volt már a partner ott. ott már csak a kéjérzett uralkodott.

– Ohh. oooo. most.. most... menj bele.. – kiáltott fel Ica

Tamás még jobban megmarkolta Ica fenekét és magára húzta, közben felemelte a csípőjét. Ica háta íjként megfeszült, fejét hátrakapta, szemei már nem láttak. Tamás teste elkezdett hullámzani, és teljesen egyszerre

– Őőőő,,,,,. aaaaa.. haa.. – artikulálatlan kiáltással élvezték egymás testét.

Majdnem egy percig hullámzott a két test, a fejüket dobálták, hörögtek, a végén mindkettőjükön a kéj remegése futott végig. Ica aléltan bukott Tamás mellére, ahol mozdulatlanul elterült, csak az apró lihegő levegővételűk hallatszott perceken keresztül. Mikor Ica a kábulatból csillogó szemekkel felébredt, megfogta könnyedén két kézzel Tamás fejét, és hosszan csókolódzott vele.

– Nagyon köszönöm. – suttogta a fülébe – Nem gondoltam volna, hogy ekkorát fogok még ma élvezni..
– Drága vagy, és csodálatosan kedves. – súgta Tamás Icának.

Lecsúszott a már lankadt farokról, Tamás hasán végig csurgott az összekeveredet élvezeti nedű, miközben melléfeküdt. Egymást simogatták, boldog kielégültség érzésével.

Zoltán oda csúszott Ica mellé, megsimogatta az arcát. Könnyedén megcsókolta, hogy ne törje meg azt a varázst, aminek részese volt, ezért egészen halkan mondta Icának

– Gyönyörű voltál. El sem tudtod képzelni, hogy milyen jó volt téged látni, ahogy élveztél... Köszönöm.

Ica átölelte Zoltán nyakát, boldog, könnyes szemekkel nézett rá. Lágyan csókolóztak. Ezek az őröm és a szeretett csókjai voltak.

– Nagyon szeretlek Zoli. – mondta Ica

Most már ők feküdtek egymás karjaiban és láthatóan mindketten boldogak voltak. Edit és Tamás nézték a mellettük fekvő párt, és azon járt a gondolatuk, milyen jó lehet azoknak, akik nem féltékenyek, hanem egymás örömének is így tudnak örülni.

Már jócskán elmúlt hajnali két óra, kezdett a levegő lehűlni, bár még így is 20 fok felett volt. Elkezdtek szedelőzködni, mert azért nem volna rossz még az ágyban aludni is egyet, mielőtt hajnalodik. A két nő előrement, Tamás és Zoltán bedobták a kocsiba a matracokat. Eloltották a tüzet, néhány szót váltottak még, majd bementek a házba mindenki a saját szobájába lefeküdni. Mire a szobaajtók becsukódtak mögöttük, az ég alja már derengeni kezdett.

Kintről az előszobából neszek hangja szűrődik, ajtók csukódnak. Elmúlt három óra, veszem tudomásul. A fal túloldaláról, halk zörej, már jól ismert hang, ezt akkor hallani a szobánkban mikor valaki odaát az ágyra fekszik.

Nem tudok aludni. Sétálok az ablak előtt, nézem felettünk a csillagokat, az ég alján
halvány kékség, hajnalodik. Visszasétálok az ágyhoz. Lefekszem a feleségem mellé, magamra húzom a takarót, oldalt fordulok, nézem a mélyen alvó nőt. Szememet kicsit lehunyom, jó pihenni. Mi is történt ma, képek lebegnek a szemem előtt. Lassan homályba borul minden...

De világos van! A takaróm, nem, nem engedem, mit akarnak... hangok...

– Te, drága! Ébredj már fel, elmúlt kilenc óra. Reggeli az asztalon. – hallom feleségem hangját
– Ühm, – dörgölöm a szememet
– Ébredj, édes, mindenki vár már rád – szólt újra.

Kikászálódok a takaró alól, meztelen vagyok, feleségem incselkedik velem, utánam kap. Beugrok a zuhany alá, már törölközöm. Ing, nadrág, futok ki a házból, vagy álmosan vánszorgok. Nem tudom, de a társaság nagy ovációval fogad. Kapom a magamét. Mindenkinek véleménye van, mért vagyok álmos, de senki nem találja el.

Leülök az asztalhoz, a többiek előrébb vannak, ők már vettek, és esznek. Vidám a társaság. Akkor nincs gond, kapcsol az agyam, már felébredtem. Szemben velem, Tamás ül a feleségével, Judittal, vidámak. Viccelődnek a többiekkel. Nagyon jó a hangulat.

– Ne haragudjatok, ránk. Nagyon fáradt voltam az este. Ezért feküdtük le olyan korán. – mondom.
– Semmi gond, mondja Judit én is azonnal utánatok mentem, de mire a szobámhoz értem ti már eltüntettek. Én már éjfél után aludtam. – mondta Judit.
– Zoltán meddig voltatok el sétálni. – kérdeztem.
– Hamar haza érkeztünk – válaszolt Tamás gyorsan – én már fél egy után ágyba voltam.
– Igen, valahogy az idő tájt jöttünk haza. – bólogatott helyeslően Zoltán.

Judit szemeivel megkereste azt a pillanatot, amikor az én szemembe nézhetett.
Megértettem az üzenetet. Feleségem megszorította a kezem. Hangtalan jelek repkednek körülöttünk. Csak mi hárman tudjuk, mi volt az éjszaka, nekik négyüknek meg. Had legyen titok, hogy mi viszont, mindent tudunk.

– Kér még valaki enni, vagy leszedhetem az asztalt. – kérdezte Éva.
– Várj Évi, majd mi leszedjük és elmosogatunk. – pattant fel az asztal mellől Ica és Edit.
– Köszönöm.
– Az ebédet meg én főzöm meg a két lánnyal. – mondta Zoltán, ellenkezést nem tűrő hangon – mégpedig szabad tűzön bográcsban!
– Akkor én délelőtt be sem megyek a konyhába, a hűtőbe megtaláltok mindent, amit már előre elkészítettem Ha kell valami, akkor vagy megkeresitek vagy szóltok és odaadom. – mondta Éva.
– Lányok tizenegykor a konyhában találkozunk, addig szabadfoglalkozás. Megmutatjuk ennek a bandának, hogy kell innyenceknek kaját készíteni. – lelkesedett Zoltán.

Az asztaltársaság feloszlott, Zoltán utána ment a lányoknak a konyhába, én és a feleségem elkezdtünk a kertinövényeinkkel foglalkozni. Tamás és Judit átkarolták egymást, a kert végé felé mentek beszélgetve.

Éva virágaival, és a fenyőkkel foglalkozott. Én néhány növényt locsoltam meg, mielőtt a délelőtti nap erősebben kezdene tűzni. Bokrokat igazgattam, elkezdtem gereblyézni, nem is tudom miért, talán segíteni akartam a feleségemnek. Tulajdonképpen a gereblyét utálom a legjobban, a kerti munkában. Na, de semmi nem kényszerit, akkor hagyom babba, amikor akarom, és ha kedvem támad, akkor valami mással folytatom a kert szebbé tételét.

Eszembe jutott ki kell porszívózni a mini medencét, nem volt letakarva. Biztos, hogy a szél fújt bele leveleket, meg a bogarak is belemásztak. Rendbe kell tennem azt is. Ha ma is olyan meleg lesz, mint tegnap volt, biztos lesz látogatója a medencének. Én biztos fognak ma még pancsolni. Egyszerűen nem tudok meglenni a mini medence nélkül. Volt már, hogy alig volt húsz fok meleg, nyakig bent voltam a 28 fokos vízben. Nem lehetett ki sem kergetni belőle. Előkapom a porszívót, dolgozok vele egy darabig, rájövök el van tömődve valahol a szűrőnél, nagyon kicsi a szívó erő, lassan szedi ki az apró szemetet a medence aljáról. Látogatóim érkeznek, Tamás és Judit sétál oda hozzám..

– Te jó ég, már megint ezt kell matatnod? – kérdi Tamás
– Őregem, ha neked is lesz ilyen pancsolód, akkor rájössz majd, ez mindig ad neked munkát, ha azt akarod, hogy tiszta legyen. – válaszolom.
– Hát akkor inkább, otthon a fürdőkádban, de én nem fogom állandóan matatni. – morog Tamás.
– Azért tegnap elég ügyesen matattál benne, ahogy visszaemlékszem, vagy kérdezzem meg Évát? – vágja oldalba Judit, Tamást.
– Az más, ritkák azok a napok, melyek olyan szépek mint a tegnapi, volt! – válaszolt.
– Ebben teljesen igazad van. – válaszol Judit, de érzem engem néz.

Elmerülök a munkámban, morgok még valami kedveset nekik, ők sétálnak a kertben tovább. Mire elkészültem a takarítással elmúlt 11 óra. Visszasétáltam a házhoz, bementem a konyhába, ahol Zoltán, Edit és Ica már előkészítette a főzéshez a szükséges anyagokat. Amikor megláttak éppen csak nem kergettek ki, a konyhából. Zoli hergelte a lányokat, azok meg nagy élvezettel lökdöstek kifelé. Már majdnem hiába magyaráztam, egyszerűen nem akartak meghallani.

– Nem szeretek főzni, utálom a konyhai munkát. akarok inni! – kiabáltam őket túl.
– Mondhattad volna hamarabb! – és a jégről kivett két dobozt – Kapd el! – dobta felém.

Lányok úgy ugrottak félre. Ha egy kicsit lassabbak, akkor Icát éppen hátba találta volna az egyik doboz. De így azért sikerült Editnek és nekem közös erővel a földre esésüket megakadályozni.

– Köszi! Ügyes kezed van, gondolom mások is tudják. – disznólkodtam.
– Aha! – enyhén elpirult Edit.
– Mars kifele, most nincs semmi sex, dolgozunk. – kergetett Zoltán ki a konyhából.
– Ki sex – el itt bent? – jött a két asszony, Tamás társaságában az előszoba felől.
– Tudtam, hogy ez lesz! Mindnyájan itt fogtok töketlenkedni a konyhában. Kap mindenki még , de aztán kifelé! Majd ha a bográcsban már fő a kaja, ott nembánom bámészkodhattok.
– Jól van, megyünk már. – válaszolta Éva.

Távoztunk a , és az udvariassági látogatást is letudtuk evvel, Zoltán így nem mondhatja, hogy mi nem is akartunk segíteni. Pedig ez így van, senki nem akart segíteni, nagyon jól esett, különösen az asszonyoknak, hogy nem kell a délelőttjüket a konyhában tölteni.

Megint a terasz asztal lett elfoglalva. Kellemes jó hideg volt a , szomjasak voltunk ezért az asszonyok is, viszonylag gyorsan leöntöttek egy egész dobozzal. Az igaz, hogy Tamással mi már addigra a második doboz feneke felé jártunk. Nők elkezdtek beszélni arról, hol, és mikor látták és vették volna meg azt a ruhát amit valahol valakin láttak. Itt lett elegünk, a közvetlen társas együttlétből az asztalnál. Eszünkbe jutott a Tv – ben az Rtl most adja egyenesben a spanyol ralit. Mindketten szerettük a versenyautókat, valamikor ifjú korunkban, párban akartunk ralizni. Ebből is csak a kívánság realizálódott. A nappaliban leültünk a Tv – elé és egymásnak magyaráztuk, hogy mit látunk a képernyőn. Mind a ketten egyszerre beszéltünk, olyanok voltunk mint a gyerekek. Gyorsan telt az idő. Nem vettük észre, hogy Zoltán megy kifele a konyhából a tűzrakó helyhez.

– Azt a mindenit, hát azért a tüzet meggyújthattátok volna. – kiabált odakintről Zoltán
– Ne haragudj. – jövök már.
– De gyorsan, mert nekem már csak főznöm kell, de tűz nélkül nyersen fogjátok ezt megzabálni. – dohogott Zoltán.
– Itt a gyújtós, meg a gyufa. A kamrában találtam. – mondta Tamás.

Már raktam gúlába a tűztérben a fát, természetesen papírt legalulra, majd gyújtóst és a legvégén néhány vastagabb fát amit előtte baltával maghasítottam. Egy pillanat múlva ropogott a fa, lángok nyaldosták a vastagabb darabokat.

– Konyhafőnök! Te következel. – mondtam.
– Nagyon jó lesz így! A többit, majd már én intézem! – válaszolta.

Egyre melegebb lett a tűz körül, Edit és Ica csak ácsorogtak, nézték, hogy hogy kell a bográcsban az ételt megkavarni kanál nélkül.

– Nagyon meleg van Zoli! Süt a nap, te meg itt állsz a tűz mellett. Hogy bírod, te nem izzadsz? – kérdezte Ica.
– Bírom és kész. De ha akartok, akkor menjetek és lubickoljatok egyet a vízben. Éva majd megmutatja, hol van a kismedence. – mondta Zoltán a két lánynak.
– Köszí Zolikám. – adott egy cuppanós csókot Zoltánnak Ica – már megyünk is a vízbe!
– Csak nem hancúrozni mentek? – kérdezte Zoltán
– Nélküled? – kérdezte csiklandós hangsúllyal Edit – Mit gondolsz te rólunk?
– Ha az lesz amit én gondolok, akkor legszívesebben itt hagynám az ebédet, de azt nem tehetem meg az éhenkórászokkal. – vágta vissza Zoltán Editnek.
– Évi mutassd meg, hol van az a yakuzzi kád? – szólt Ica a feleségemnek.
– Majd én megmutatom. – ajánlotta segítségét Tamás.
– Tudod kinek és mit mutogatsz te! – kiáltotta Zoltán – Majd a füstnek, hogy merre szálljon. Azt mutogathatod.

Mindenki nagy derültsége közepette, Tamás. Éva meg elment Edittel és Icával a medencéhez. Bekapcsolta nekik a vízsugarakat. Szólt nekik, hogy először zuhanyozzanak le, igaz hogy az hideg víz, de utána a medencében már igen kellemes lesz a melegben.

Lányok levették magukról azt a néhány darab ruhát, ami még a testüket takarta és indultak a zuhany alá. Feleségem nézte, a fiatal testeken feszülő bőrt. Hallgatta Ica és Edit játékát a zuhany alól, belül bizsergés fogta el. Jobb, ha most elmegy innen, ezek ketten akarnak maradni. Visszasétált Judithoz. Ők az asztalnál, mi férfiak a tűznél beszélgettünk. Nem olyan messze tőlünk hancúrozott Edit és Ica. Jól és tisztán kivehettük a hangokból, ez több mint pancsolás, valószínűleg csiklandozhatják egymást, akkorákat visítottak és nevettek. Voltak időnként percek mikor síri csend volt.
Mi férfiak ugyan, arról beszélgettünk, hogy ki hogyan készítené el azt az ételt, amit most Zoltán főz, de mindhárman a fülünket hegyeztük, ugyan mit csinálhat Edit és Ica a vízben.

– Már elég régen elmentek a lányok, én már többször láttam otthon ezt a műsort, ha akarjátok, menjetek, nézzétek meg! Én maradok a tűznél! – mondta Zoltán ránk kacsintva.
– Köszí. Rendes vagy. – mondtam Zolinak, már menni akartam Tamással.
– Hó – hó. Nem ám egyedül! – rántott vissza minket Zoltán – Éva, Judit, gyertek ide!

Két asszony, egyébként is már rég meg akarta nézni Zoltán főzési technikáját, azonnal jöttek és mondták.

– Na végre hogy minket is ide engedsz, Te "szakács" mutasd mit tudsz! – adott a feleségem egy puszit Zoltán homlokára.
– Most nem az én tudományomat fogjátok megnézni. Menjetek el mind a négyen a medencéhez! Csak figyeljetek öregek! Ott lesz mit tanulni. – mondta Zoltán – Én már láttam otthon egy – két előadást. – futott mosolyra a szája.

Egymásra néztünk négyen, látszott, hogy nem csak a fiukat érdekli a dolog. Vártunk mintha valami jelnek kéne jönni, mikor indulhatunk már.

– Gyertek, mit állunk itt, hátha tényleg érdekes. – sürgetett Judit minket.

Szinte lopakodva indultunk a medence irányába.

– Ne csináljátok már. Menjetek nyugodtan. Nem fogjátok őket megzavarni. – kiáltott utánunk Zoltán.

Befordultunk a sövény mellett, ahogy beléptűnk a medence tisztásra. Tátva maradt a szánk. Tudtuk, hogy nem két csendben fürdőző nőt fogunk találni a vízben, de erre azért azonnal nem voltunk felkészülve.

Ica szétvetett lábakkal állt a comb középig érő vízben, szemben velünk. Nap fényében szikrázott vörös haja, testén mindenhol csillogó vízcseppek fénylettek. Edit előtte térdelt, az arca bele volt fúrva mélyen, Ica ágyékába. Fejével hol fel, hol lefele mozdult. Két kezével szorította Ica fenekét magához. Hullámzott a víz testük mozgásától. Láttuk, hogy Ica kinyitotta a szemét és érzékelte, hogy mi őket nézzük, de ez testtartásán nem látszott meg. Sőt, kezeivel megfogta Edit fejét és egyre gyorsabb ütemben húzta, majd tolta el a fejet, a puncijától.

Azt mi nem láttuk, hogy Edit miként izgatja Ica pináját de sejtettük, hogy a nyelve valószínűleg mélyen hatol a vágyakozó nyílásba. Egy darabig néztük őket. Én elkezdtem a feleségem mögé bújni. Szorosan a háta mögé álltam. Tamás szintén követte mozgásomat és Judit mögé állt. Nem akartuk a lányokat feszéjezni avval, hogy bámuljuk őket férfiak, így ha hátranézett volna Edit, akkor először a két nőt látta volna meg. Az mégis csak más, mintha két meredező farkat szorongató, féfit talált volna a háta mögött.

Ica egyre mélyebben vette a levegőt, sóhajtásai már – már kiáltások voltak, mikor egy határozott mozdulattal eltolta magától Editet. Felállította maga elé, és elkezdtek csókolózni. Érzelmesen vadul, lágyan izgatóan valahogy egész másképp mint ahogy egy férfi és egy nő teszi. A két állva összefonódott nő látványa nagyon izgató volt.

Farkam egyre erősebben nyomkodta feleségem fenekét. Asszonyom időnként megremegett, evvel elárulta, benne is felkeltődött az érdeklődés a lányok produkciója iránt. Judit jobb keze a háta mögött járt már, és a legfontosabb műveleteket már átvette Tamástól. Tamás felszabadult kezeivel Judit melleit cirógatta. De mindnyájan Edit és Ica mozgását figyeltük.

A két lány, ránk nézett. Felismerték rajtunk, a testi vágy jeleit. Összenéztek, és vidáman a felénk közelebb levő medence partjára szerelt napozó ágyhoz indultak a vízben. Itt Edit hanyatt dőlt, lábait térdben felhúzta és enyhén terpesztett előttünk. A nálunk húsz évvel fiatalabb test, nedves barlangjának látványa, villámcsapásként érte nemi vágyainkat. Arról nem is beszélve, hogy Ica a nemzetközileg ismert 69 – es pózban helyezkedett el Edit felett. Mind ez, majd egy karnyújtási távolságra előttem.

Feleségem és én, ahogy álltunk, mi Edit pináját és Ica kézmunkáját tekinthettük meg közelről. Tamásék inkább Edit nyelvének képességeit ismerték meg, amint az kéjesrángásokat csikart ki a felette terpeszben fekvő Ica pinájának nyalásával, annak tulajdonosából. Mesterei voltak egymás élvezetének fokozásában és irányításában. Nyögdécseltek. Nyalogatták egymás punciát, lent mélyen benyúlt Ica Edit punciába.
Látható volt régóta kényeztetik itt egymást a vízben, mert Edit pinácskája hatalmas barlanggá vált Ica ujjai alatt. Ica nyelvével, a kisgyerek ujjnyi méretűre dagadt csiklót szopogatta. Egy pillanatra egymásra néztünk Évával

– Amióta élek én még nem láttam ekkora csiklót. – súgta, izgatottan a fülembe Éva
– Még újságban sem láttam. – válaszoltam – De jó lenne, megszopogatni!
– Csak maradj mellettem, simogasd csak az enyémet. – fenekéhez húzta a farkamat és megszorította.

A két lány, sóhajtozott, mikor melyik okozott éppen a másiknak nagyobb élvezetett. Ica, közvetlenül a szemünk előtt, először két ujját mozgatta a síkos punciba. Edit puncikája egyre pirosabb és vérrel telitettebbé vált, kicsit fickándozott a seggével. Ica néha a másik kezének középső ujját megmerítette Edit csurgó nedveiben, és finom köröző mozdulatokkal izgatta egyre erőteljesebben a segg gyűrűsizmait. Egy pár ilyen nedvesítő művelet után az ujjával mélyen benyúlt a már kéjesen vonagló seggnyílásba. Jobb kezének már összes ujja Editke punciát baszta, de még csak, egyenletes mozgásokkal tágítva azt, egyre nagyobbra. Mindketten lihegtek, Ica arcán átfutó rángások és finom sikolyok, melyek a torkából törtek elő akaratlanul. Arra mutattak, Editnek is van a szexuális tárházában olyan nyelv és ujjgyakorlat, amely a barátnőjét a mennyországba repíti a kéjek vonatán.

Ica, orgazmusa után, újra teljes lendülettel folytatta Editke punciának támadását.

– Elképzelhetetlen nagyra kitágította már a puncit, nézd! – szólt Éva – ilyen vastag fasz nincs is!
– Odanézz! – szóltam meglepődve

Ebben a pillanatban, mozdította kezét Ica, Editke derekát felfelé lökte Ica kezének irányába. Ekkor Ica keze eltűnt Edit punciában, csuklóján feszült a pina záróizma. Olyan volt a látvány mint egy hatalmas élő vibrátor, baszna egy kéjelgő pinát. Valóban Ica elkezdte kezét finoman a pinában mozgatni, mintha baszna vele, csak az öklét nem emelte ki, az volt a hatalmas fasz makkja. Nem kellett ezt a mozdulatot sokáig csinálnia. Edit, egy fél percen belül, elkezdett a lábaival rugdalni a kezével szorítani a barátnője seggét, fejét hátravetette. Segge hullámzott fel és alá
– Ahhhhh.. ahhhhhhhh... – sikító, nem, nem sikító, hanem gurgulázó hörgések szakadtak fel torkából. Majd egy percen keresztül. Reszketett és rázkódott. Óriási orgazmusa volt.

– Ekkorát te még nem élveztél a farkamon. – súgtam a feleségemnek
– Ez nagyon jó lehetett neki. Ha én egyszer ekkorát élvezhetnék. – válaszolta – A makkod már tiszta forró nyálka, nehogy telelőd a gatyádat, tartalékolj a puncimra! – mondta izgatottan

Mellettünk álló házaspár, sem bírhatta, minden jel arra mutatott, nagyon ügyes titkolt kézjátékkal sikerült csendben kielégíteniük egymást. Láthatóan alig álltak a lábukon. Judit és Tamás szeme is csukva volt.

Egy darabig még figyeltük a két lány játékát, de egyiküknek sem volt már fergeteges orgazmusa. Kicsi élvezetek sokaságát zúdították egymás vágyának beteljesülésére. Nyelvek simogattak, alul, belül, kint, és bent.

Remegtem az izgalomtól, feleségemre támaszkodtam. Néztem az élő shoo műsort. Tőlem egy jó méterre a szemem előtt vonaglott egy fiatal pina ágaskodó csiklója, amint azt egy szintén fiatal, kéjben izzó nő, nyelvével izgatja. Ica szájának nedvei vegyültek Edit vonagló orgazmusai által lövelt, puncinedvekkel. Egyre erősebben remegtem, szerettem volna tettleges résztvevője lenni e küzdelemnek. Szájamban éreztem az izét puncijának, de nem, nem zavarhatom meg őket. Ráadásul, eleget kell tennem feleségem kérésének, az ö punciát kell majd tele spriccelnem.

Most egy kicsit Juditra néztem, láttam arcát, szemeit, de tudtam nem engem lát. A feleségemet nézi. Éva fejtartása is arra utalt, látta, amit látott, de már egy magasabb szférában jár, keresi a partnert, aki talán megéreztetné vele, milyen azaz érzés valóban, amit most csak szemei kaphattak.

Már nagyon feszélyezetten és éreztük magunkat, ezért szép lassan kihátráltunk. Nem akartuk őket tovább valódi élvezeteiktől megfosztani. Mind a négyen szexuálisan erős izgalmi állapotban voltunk, mire visszatértünk szakácsunkhoz.

– Ahogy elnézlek benneteket, most nem tudjátok, hogy mire vagytok éhesek. – vigyorgott Zoltán – Nagyon sajnállak titeket, de én csak a pörkölttel tudok nektek szolgálni. Ha egyebek az igényeitek, oldjátok meg magatok. – hangosan hahotázott.
– Zoltán? Te tudtad ezt? – kérdezte Éva.
– Ó! Ismerem én a kis nyuszikáim minden rezdülését. Hetente egy bemutatót minimum kapok otthon, természetes, van, amikor bevesznek engem is a buliba. – kacsintott vissza a feleségemre.
– Jó neked, te vén kéjenc. – vágta rá Judit.
– De még milyen jó neki! – szólaltam meg.
– Csak nehogy sajnáltasd magad! – korholt a feleségem most már egészen vidáman.
– Ha kifújtátok magatokat, azt hiszem, lehet hamarosan teríteni – szólt Zoltán, és jelentősen biccentett abba az irányba, ahonnan olyan hangokat lehetett hallani amiről tudtuk, hogy a két fiatal nő pillanatnyilag azt sem tudja, hol van.

Félig voltunk készen a terítéssel, amikor Edit és Ica anyaszült meztelenül kezükben a ledobott ruháikkal jöttek felénk, hogy bemenjenek a házba, és tiszta ruhát vegyenek magukra az ebédhez. Férfiak mind a hárman, élveztük a meztelen nedves testek látványát.

– Meg vagytok elégedve? – kérdezte csábosan Ica.
– Ha arra gondolsz, hogy le vagyunk-e fárasztva. Hát igen! – válaszoltam, és csak néztem a meredező hegyes ciciket, s amint elfordulnak, kemény seggeket a hosszú combok felett.

Azt tudtam, az étvágyam megjött, de éreztem ezekbe a remekbe formált testekbe az én bicskám, már beletörne. Ezek nem hagynának, piheni, élvezkedni. Ezek a cicik követelnek, a seggek parancsolnak, de azt, hogy a köztük levő lyukat én meg tudnám-e járni, hát, talán egyszer ha sikerülne, de többet elképzelhetetlennek tartok.

– Az étvágygerjesztőt megkaptátok, lehet tovább teríteni. – kiáltott Judit, Tamásnak és nekem.
– Mindjárt folytatom, csak ráhangolódok a tányérformára, ezek után a dombok után. – vágtam vissza
– Nekem mindegy, hol jár az eszetek! De ne remegjen a kezetek! – szólt Éva.
– Ha délután elmegyek velük, te is valami szépre fogsz emlékezni. Te hétalvó. – kiáltotta Zoltán – Mindjárt kész vagyok. Ülhettek az asztal mellé, hozom a zabálni valót!
– Asszonyok a hűtőből hozzatok valami hideg italt, azoknak akik vezetni fognak, valami menteset! – kiabált a konyha felé Tamás.
– Itt van már minden, hozom! – mondta Éva – van itt üdítő, és .
– Akkor én azt kérek, legalább a látvány olyan lesz mintha innék, bár az íze az pocsék. – mondta Zoltán.
– Akkor nekem is azt öntsél Éva! – mondta Tamás – Köszönöm.

Mind a heten ott voltunk az asztalnál, hatan ültünk a helyünkön, Zoltán meg járt körbe a bográcssal és tartotta, míg mindenki szedett magának. Lerakta a háta mögött, a terasz mellé, a fűre a bográcsot. Leült ő is, és elkezdett enni.

Nagyon finom volt, amit Zoltán kotyvasztott (istenien tud főzni). Lányok mondták, hogy otthon is rendszeresen, ha jókat akarnak enni, mindig ráveszik Zoltánt a főzőcskézésre. Nagyon finoman tud húsételeket készíteni, minnél bonyolultabb, annál finomabb, amit főz. Biztos, hogy jól főz mert én nagyon válogatós vagyok. Azt amit most eszem, azt magamtól soha nem rendeltem volna étteremben, pedig ez ami a tányéromon van nagyon finom. A beszélgetésből azt tűnt ki, mindenki meg van elégedve az ebéddel. Csak a sofőrök morogtak az italuk miatt, mert az nem nyerte el a tetszésüket.

Ebéd után néhány perccel, megitta mindenki a délutáni kávéját. Még megpróbáltunk a feleségemmel a társaságba egy kis lelket verni. Sajnos vendégeinken látszott, hogy néhány óra múlva, el kell menniük haza. Még kifeküdtünk a napra napozni, voltak akik egy kicsit a vízbe is bementek, de az igazi hangulat már nem tért vissza.

Valamikor fél négy körül hívták Icát telefonon, sajnos haza kellett mennie a szüleihez, valami váratlan probléma merült fel. Így aztán Zoltán és természetesen Edit is elkezdett csomagolni. Néhány perc múlva már a kocsiba rakták be a holmiijaikat. Ott álltunk és szomorkodtunk, hogy a vidámságot, amit tegnap hoztak, talán most elviszik magukkal.

Judit és Tamás is sokáig néztek a távolodó autó után, mindkettőjüknek az elmúlt nap élményei jutottak az eszébe, de mindketten másért integettek.

Visszamentünk a virágos kertbe, ahol utoljára napoztunk, kifeküdtünk a délutáni napfénybe. Fürdőruhában süttettük magunkat megpróbáltunk, kártyázni. Valahogy a kezdeti lendület még meg volt, mint fiatalkorunkban, hogy aki veszít az ledob magáról egy ruha darabot, de valahogy, nem volt ehhez sem már megfelelő a hangulat.

– Talán ha tegnap kezdjük el játszani ezt a játékot, akkor sikeresebb lett volna. – mondta Tamás,

Ő volt, aki rögtön az első játékban veszített, és most ott feküdt meztelenül a pokrócon. Látszott rajta nem érdekelné már az sem, ha Éva ott ülne meztelenül előtte. Így aztán, ezt is abbahagytuk. Dumáltunk még egy kicsit. Mikor újra szólt a telefon. Gábor volt a vonalban, és bocsánatunkért esedezett, amiért tegnap elrohantak Klárival. Klári külön beszélt mindegyikünkkel, nem tudom, hogy a többieknek mit mondott, de nekem nagyon hálás volt,

– Köszönöm neked azt a kedvességet, hogy este értem jöttél.
– Nem tesz semmit, nagyon szívesen tettem.
– Akkor mégegyszer, nagyon köszönöm neked. – itt elhallgatott, majd folytatta -
Mondtam Gábornak, hogy mért ivott, akkor ő is jöhetett volna értem, vagy mért nem jött veled. Erre elkezdet nekem mindenféle fejfájásról beszélni, hát, ha ennyire fájt a feje, akkor én megbocsátok neki.
– Igen, igen, amikor elindultam, láttam, hogy fogja a fejét! Másnap, amikor már nem voltatok itt, Éva elmesélte nekem Gábor fejfájását. Én meg meséltem Évának a sündisznókról, amit a kukoricásban láttunk veled.
– Ó, akkor nincs semmi baj. Már azt hittem, hogy Éva haragszik, hogy a te ruhád is sáros lett a sündisznók miatt. De gondolom súrolókefével ki tudta venni a foltokat a nadrágodból?! – nem várta ki a választ, és folytatta – Gábor is, a ruhám miatt volt haragos. De remélem most, hogy beszéltünk veled, meg fog nyugodni. Szerbusztok. Lehet, hogy két hét múlva kimegyünk meglátogatni titeket.
– Szevasztok, üdvözlöm és gyertek nyugodtan, csak szóljatok ide előtte telefonon.

Leraktam a telefont, ránéztem a feleségemre, és magabiztosan mondtam

– Klári elmagyarázta Gábornak, nem olyan nagy baj van az autóval, mint azt gondolja, és Gábor most már megnyugodott, és hisz neki.
– Na végre, már féltem veszekedni fognak. – mondta a feleségem, és rámkacsintott.
– Hát amilyen feldúltan beszélt tegnap Gábor, meg még megjegyzést is tett rád, ahhoz képest elég jól megnyugodott. Modtam én már akkor neki, – minek csinálsz akkora ügyet a nejed kocsijából! – mesélte Tamás.

Judit úgylátszik figyelmesebben, nézte az elmúlt két nap eseményeit. Próbált detektív ösztöneivel gondolatban utána járni a dolgoknak. Valószínűleg eredményesen, mert először belenézett Éva szemeibe, aki állta egy ideig nézését, de később arca enyhén elpirult. Majd rámnézett kérdő szemekkel, nem tudtam komoly maradni és a szám mosolyra húzódott. Bólintott egyet, majd mondta.

– Nem éppen jó ha az autó elromlik, de úgy látszik ez most mégsem volt olyan nagy baj. – nézett a szemembe Judit.
– Hát nem.. – nyeltem egyet – De én mindig készségesen segítek, de te ismersz engem! – válaszoltam, kisfiús mosollyal az arcomon.

Itt hárman néztünk egymásra, csak Tamás foglalatoskodott a takarók összehajtogatásával. Kezdtük a házba behurcolni a felesleges tárgyakat és holmikat, amiket az elmúlt két napi vendégsereglet széthagyott a kertben. Helyére raktunk a házban mindent.

Tamás és Judit bementek szobájukba összeszedték a csomagjaikat, átvették a fürdőruhájukat. Átvedlettek civilbe, mikor kijöttek a hálószobából nem lehetett rájuk ismerni, az Úr és a Hölgye, olyan elegánsak voltak.

– Milyen csinos vagy Judit, ilyen elegánsan, kívánatosabb vagy, mint amikor fürdőruhában mászkáltál közöttünk. – jegyeztem meg.
– Már megint udvarolsz. – szólt Éva.
– Nem baj nekem jól esik. – mondta Judit.
– Én meg büszke vagyok a feleségemre, hogy te irigykedsz. – mondta Tamás

Mentek a kocsi felé, így a búcsúzkodás után, mikor mindenki eltávozik más hétvégeken tulajdonképpen örülünk, hogy újra napokat tölthetünk csöndes magányunkban. De most Éva és én, mást éreztünk, valakinek a hiányát. Ott voltunk a kocsinál, Tamás dobálta a cuccokat a csomagtartóba, rajta is látszott nem szívesen megy haza. Hirtelen megfordult és Judit – ra nézett

– Jutka, tudod nekem pénteken el kell utaznom Svédországba, és csak csütörtökön jövök haza.
– Tényleg, a múlthéten voltam a repülőjegyedért. Teljesen megfeledkeztem róla.
– De felvitte az isten a dolgodat, itt vagy két napot és még csak nem is dicsekedtél vele. – mondtam tulajdonképpen mogorván.
– Ne haragudj, de olyan jól éreztük magunkat, nem jutott a munka az eszembe. – mondta Tamás – Judit! Ha Éva és Tamás beleegyezik, akkor még mielőtt a reptérre kimennék, elhozhatnálak hozzájuk. A gyerekek a mamánál vannak még két hétig.
– De jó lenne!.. Éva! Ugye nem zavarok, ha esetleg itt tudok maradni szerdáig? – kérdezte nagyon bizonytalan hangon Judit.
– Nem hiszem, hogy engem zavarnál. Andrást meg majd ketten helyre rakjuk, ha akadékoskodni mer! – válaszolta feleségem látható örömmel.
– Azt hiszem nekem itt nem lehet már, véleményem! Tamás, jó utat, ha esetleg nem találkoznánk pénteken. Nekem be kell ugranom a városba akkor, de gyere nyugodtan, Évi biztos itt lesz.

Mindenki boldog volt, mosolyogva integettünk a kapun kiforduló kocsi után. Elindultunk vissza a házhoz, magunk elé néztünk, de nem fáradság volt az arcunkon, hanem egy gyerek várakozó kíváncsisága, amikor a Mikulás bácsit várja télen.

Leültünk egymással szemben, még nagyon fent volt a nap, délután 17 óra volt, most kezdett enyhülni a nyári meleg. Nap sütötte feleségem arcát, apró finom mosoly hullámok jelentek meg rajta. Tudtam, van valami, amit végig gondolt, és ennek a nyomán jelentek meg azok a kis gödröcskék ajkai mellett.

– Mire gondoltál az előbb? Láttam rajtad szinte a gondolataidat, csak az értelmét nem tudtam megfejteni. – mondtam.
– Tudod akkor, amikor te szóltál szombaton nekem, Tamás etyepetyéjéről. Utána én beszélgettem Judittal itt a konyhában. Ő nem vette akkor még észre, mit csinál a férje nálunk. De megköszönte nekem, hogy te milyen rendes vagy, hogy nem akarod azt, hogy neki ez fájjon. Majd elmondta, hogy már három éve tudja, hogy Tamás a cégük marketing igazgatónőjével, aki úgy 30 és 40 között van, ahol csak lehet, ott kefél.

Mi akkor beszéltük meg és készítettük elő, azt, mi neked meglepetést okozott szombat éjszaka. Természetesen hosszan beszélgettünk arról, hogy nekem mi a véleményem az ilyen sex – ről, meg te nehogy valamit kibeszéljél. Azon kívül Judit attól félt, hogy nehogy az ismeretlen jobban vonzzon téged, mint a régi, és ezért esetleg én majd megharagszom. Ha hiszed, ha nem, de már ott megbeszéltük, hogy te először engem fogsz megdugni, de ha te elfáradnál, az nem baj, mert legközelebb majd ő lesz az első.
– Mondtam neki, hogy másnap el fognak utazni, mire ő azt mondta. – Hamarabb fog Tamás engem magától idehozni, mint te azt gondolnád! – Akkor nem firtattam a kérdést. De itt a búcsúzkodásnál elhangzott első mondatokból tudtam, valóban újra hárman leszünk megint együtt.

Felállt, odabujt mellém, fejemh ez dörzsölte a melleit. Lehajolt és hosszan szájoncsókolt. A testén remegés futott végig. Először megszólalni sem tudtam utána meg nem mertem.

– Őrülsz neki? – kérdezte.

Csak a fejemmel és a szememmel válaszoltam, – igen!

Este van besötétedett, újra tüzet raktam. Serceg a fa, kis gőzfelhők törnek fel belőle. Elhozok két széket a teraszról, lerakom a tűz közelébe. Nem meleg miatt, avval a mai este sincs gond. Szél se lendül, füst is lassan emelkedik fel, elterül a völgy felett, gomolyog. Felségem két hideg dobozos hoz, egyiket odaadja.

– Ugye te is kérsz?
– Köszönöm.

Leülünk a tűz mellé, néha iszunk egy kortyot, nem szólunk semmit, csak nézzük a lángokat. A nagyobb fák most kezdenek el, égni. Mindig magasabbra tőrnek a szikrák, mint megannyi csillag hullik vissza az alkonyat után nedves fűre. Hol egymásra nézzünk, hol a tüzet figyeljük. A felszálló szikrák között, megjelennek a csillagok az égen. Néhány óra múlva, mikor a hold feljön az égre, biztos szép holdfényes lesz a táj. Csillagok ragyognak, egy kicsinyke felhő sem takarja az eget.

Nézem a még lobogó lángokat, gondolataimban az elmúlt napok eseményeit vetítem a játszó fénysugarakra. Ami történt az fellobbanás volt – e, mint mikor a tűz még kezdi megkaparintani a fát, de még nem ég teljes lánggal, vagy mint féktelen tűz hosszan melegíteni és égetni fog és mi akarjuk majd a tüzet táplálni. Esetleg olyan lesz ezután minden, mint ezek a lángok, lassan izzó parázsból fekete forró hamuvá, másnapra kihűlt emlékké válnak.

Feleségem vállára hajtottam fejemet, lágy női kezek értek arcomhoz, éreztem, meg simogat.

FIN