A doktornő álma

A hivatalos rendelés este hat óráig tartott. Fél hatkor már csak egyetlen beteg üldögélt a váróban, egy másik pedig éppen akkor jött ki a rendelőből, amikor én helyet foglaltam a hófehérre mázolt, műbőrrel bevont kanapén.
Csak félig kidugott fejjel szólította a következő beteget a feltűnően szép arcú fiatal doktornő, majd ismét becsukódott a párnázott ajtó.

Most már egyedül maradtam a különös hangulatú, szolidan berendezett, gyógyszer illatokkal telített levegőjű váróban. Újságok halmaza hevert a csöppnyi asztalkán, hogy a várakozók kellőképpen lefoglalhassák gondolataikat. Beleástam hát magam a kupacba és egymásután szedegettem a szebbnél-szebb lapokat, miközben a fúró éles süvítő hangjával próbálkoztam megbarátkozni, ami csak halkan szűrődött ki a rendelő ajtaján, de az én idegeimnek így is éppen elegendő volt.
Csupán a címoldaluk alapján ítéltem meg az újságokat, hogy melyikből olvasgatnék szívesen, ha éppen lenne rá módom. De nem volt, mert mire a halom aljára értem, már nyílt az ajtó, jött ki az előző beteg és most engem szólított a kedves női hang.

Beléptem hát a párnázott fehér ajtón. A szemközti falon hangos ketyegéssel adta tudtunkra a míves ingaóra, hogy perceken belül lejár a rendelési idő.
Lehet, hogy azért, lehet, hogy másért, de mikor egem előkészített az asszisztens, nyomban kapta a doktornőtől az engedélyt, hogy ha úgy gondolja, elmehet haza, mert a rajtam levő műveleteket segítség nélkül is el tudja végezni.
A jól szituált asszisztens hölgy már vette is a holmiját és nyomban indult haza.

Valóban nem sok teendő volt velem, csupán egyetlen fogam rakoncátlankodott hetek óta. Most kiderült, hogy egy apró lyuk mindennek az oka, azt kellett kezelni, amit nyomban el is kezdtek a jól ápolt finom kis kezecskék.

Egy gyors helyi érzéstelenítés után már a saját számból hallhattam a nem éppen kellemesen süvítő fúró hangját és éreztem a fogam pörkölődött bűzét.
Folyvást beszélgetett, kérdezgetett a doktornő, ami miatt az volt az érzésem, hogy nagyon kezdő lehet a szakmában és így akarta elterelni a figyelmemet.

Kissé kényelmetlenül kezdtem érezni magam, mert a szám kipöckölve, nekem meg válaszolni kellett volna, de csak a szememmel, meg a kezének szorításával adtam a válaszokat, ami többnyire igenből, vagy nemből állt.