Brumi Mackóvárosban

I. fejezet
Amelyben elmondom, hogy milyen mézet szeretek. De azt nektek kell kitalálnotok, hogy került-e a nyakamba lánc...

Amikor felberregett az ajtózár és beléptem a lépcsőházba, mindkét térdem vészesen elkezdett remegni. Egy öregasszony a könyökével vette át tőlem a kilincset, alig ért hozzá, s úgy éreztem, azért, mert pontosan tudja, miért jövök. Szerintem órákig tarthatott, mire felvánszorogtam a második emeleti körfolyosóra, ahol kikerestem a lakásajtót és becsengettem. Ez sem lehetett több néhány másodpercnél, de az összes lakó tekintetét éreztem a hátamban. "Na, itt van még egy. " Igazuk lehetett: tényleg ott voltam.

Alig néhány hete adtam postára a levelet, s nemcsak azt nem sejtettem, hogy valaha is leközlik a "Szexálmok" rovatban, de még abban a bizonyos álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyien reagálnak majd rá. Persze, leírtam, hogy 19 éves vagyok és éppen katona... Sok borítékot kaptam, némelyikben levél is volt. A televert óvszereket egyből dobtam a kukába. Azért ennyire perverz nem vagyok. Ám mit vártam, ha egyszer jeligének is azt választottam, hogy "Slave".

Mindenesetre itt most két kedves, negyvenes, jól öltözött, disztingvált úriember üdvözöl otthonában: határozott kézszorítások, bizonytalan puszik. A nevüket tudom a leveleikből, de hogy melyik melyik? Beljebb tessékelnek, az asztalon Unicum, pezsgő, száraz vörösbor, ásványvíz és ropi. Még Pesten is alig jártam eddig, nemhogy ilyen lakásban. Hatalmas belterek, egzotikus bútorok, füstölők, tompa fények minden sarokból. A szemben lévő tévéképernyőn pucér srácok állnak, katonásan. Egy orvosnak öltözött szakállas fogdossa elejüket sorra. Az én sorozásom sajnos nem így zajlott...

Gyomrom gombócban. Iszunk néhány kortyot, váltunk néhány szót. Mentegetőzöm, s kikéredzkedek a fürdőbe, mert fogalmam sincs, ilyenkor mit is kéne csinálni. Egyikük kikísér, törülközőt, köntöst nyújt át, megmutatja, mit hol találok, s diszkréten kivonul. Most, a szándékosan hideg zuhany alatt újra végiggondolom: biztosan így akarom elveszíteni a szüzességem? Sehonnan sem jön határozott válasz.

Ismét elveszítem az időérzékem, de egyszer csak ott állok előttük egy szál fürdőköpenyben.