Tavasz Hangja

Kellemes meleg, kora tavaszi nap volt. Véletlen ajándék volt ez, mert éppen egyikünknek sem volt semmi dolga. Már tegnap este elhatároztuk, hogy kimegyünk a kis tóparti házunkba. Készültünk erre az alkalomra régóta.
Mivel a lakásunk lehetőségei igencsak behatároltak voltak a szomszédok miatt, ezért nagyon szerettünk volna már kicsit "magányosan" együtt lenni. Normális munkanap volt és még a szabadságolások is messze voltak, úgyhogy jó esélyünk volt rá, hogy az egész tóparton csak kettesben leszünk. Tegnap egész délután ezt a "kirándulást" tervezgettük. Én is nagyon vártam már, hogy elindulhassunk, de láttam Rajtad is, hogy izgatott örömmel készülsz. Az elmúlt együtt töltött 8 hónapban bizony a "kis fekete táska" tartalma annyira felszaporodott, hogy komoly kapacitásnövelésre volt szükség egy méretes sporttáska alakjában.
Nagyon izgatott voltál. Nem is emlékszem rá, hogy az együtt töltött hónapokban egyszer is előbb ébredtél volna nálam, de ma megint sikerült meglepned. Az első éjszakánk óta is mindig szorosan hozzám bújva aludtál, de ma ahelyett, hogy ébredésem után nézhettem volna békés szuszogásod, arra nyitottam ki a szemem, hogy a buksid a takaró alatt fel – le mozog a farkamon...

– Jó reggelt! – mondtam mosolyogva. – Nem bírsz magaddal, Kicsim?
– mmmm – mmm – motyogtad "lefoglalt" száddal, de a fejed apró mozdulataiból arra következtettem, hogy helyt adsz előbbi felismerésemnek.
– Csak mondom, hogy amit most elhasználsz, az nem marad meg a kirándulásra – mondtam nevetve.

Ez hatott! Kidugtad a fejecskéd a takaró alól és láttam Rajtad, hogy nagyon nem szívesen mondasz le "áldozatodról"...

– Akkor mikor indulunk mááár??? – nyávogtad türelmetlenül.

Pár perc múlva már a garázsban voltunk. A csomagtartó annyira tele volt (főleg a Te holmijaiddal), mintha legalább is egy több hónapos sarkköri túrára indultunk volna. De meg sem próbáltalak már lebeszélni a pakolásnál. Amióta összeköltöztünk, az azelőtt félig üres szekrényem annyira zsúfolttá vált, hogy vennem kellett egy másikat is, ami kb. 2 hétig enyhítette csak a helyhiányt, aztán megtelt az előzőhöz hasonlóan. (Hiába! Igazi NŐ vagy csupa nagybetűvel!!! ) A "kellékes táska" a hátsó ülésen kapott helyet, hátha szükség lesz rá útközben...