Forró nappalok és még forróbb éjek 3. rész

Egyedül feküdtem az ágyban mikor felriadtam. A redőny résein beszűrődő fényekből nyilvánvaló volt: odakinn már hétágra süt a nap. Kicsit füleltem a konyha felöli zajokra, majd álmosan kikászálódtam az ágyból és anyaszült meztelenül kiléptem a szobából.
– Áááá, a hétalvó! – üdvözölt széles mosollyal – már komolyan aggódtam, – nézett rám kacéran – hogy teljesen kifacsartalak, – szemét lesütve elhallgatott egy kicsit – de látom, nem kellett volna – motyogta végül maga elé.
– Hány óra van? – kérdeztem álmos szemeimet törölgetve.
– Nem soká' tíz. – válaszolta és a megterített asztalra tette a gőzölgő rántottát.
– Jövök mindjárt! – mondtam és a WC felé indultam, hogy egy kiadós csillapíthassam az erekciómat.
Alaposan megmostam az arcom és már teljesen felfrissülve kikandikáltam a fürdőszoba ajtón.
– Zavarna, ha így maradnék? – kérdeztem, mert ő egy pongyolában serénykedett az asztal körül.
– Cseppet sem. Sőt! Épp mondani akartam... – válaszolt miközben kávéinkat kitöltötte – Én is csak úgy megszokásból kaptam ezt magamra – tette hozzá még végül.
– Nem kellett volna... – dörmögtem magam elé, ahogy mögé léptem és átkaroltam – Úgyis csak útban lesz – súgtam a fülébe, mikor fejét hátravetve a vállamra fektette.
Kezeimet a köntös öve alá csúsztatva eloldottam a kötést, hogy tenyerem hasának selymes bőrét érintve az ölébe kalandozhasson.
– Arra gondoltam – leheltem a fülébe, mert tudatni akartam vele nagyon rég volt már, hogy a kielégüléstől aléltan álomba szenderültünk, de nem folytathattam tovább. Hirtelen megfordult lazán ölelő karjaimban és hozzám simult.
– Én is arra gondoltam – kezdte kéjesen sóhajtva – de lehet, hogy nem is arra, – nézett a szemembe buja vágyaktól csillogó tekintettel és csípőjét megriszálta – hanem inkább erre – mondta, mind erőteljesebben hozzádörzsölve szőrös szeméremdombját a merevedő faszomnak.
– De előbb ehetnénk – váltott – majd lezuhanyoznánk... – hallgatott el sejtelmesen.
– Hát nem hinném, hogy jó ötlet volna – válaszoltam és oldalt pillantva már nyúltam is egy székért. Elhúztam az asztaltól, hogy leülve, itt, most, azonnal magamévá tehessem, mert másra nem vágytam jobban csak arra: ölének tüzes rejtekében legyek. Lehuppantam és lógó kezeit fogva magam elé irányítottam, hogy átlépve a combjaimon, kis terpeszbe állva, mihamarébb mereven ágaskodó faszomra ereszkedhessen.
– Ó, te jó ég! – sóhajtotta és érzéki lassúsággal előre tolta a csípőjét, hogy szinte a méhéig magába fogadjon – Mekkora barom lettem volna, ha ezt kihagyom... – folytatta kicsit hátramozdítva altestét, valamelyest kiengedve farkamat forró és síkos barlangjából.
– Hát még én... – vágtam a szavába – ... ha elszalasztalak... – és áttettem kezeimet a csípőjéről a fenekére, hogy jó erősen belémarkolva segíteni tudjam mozgását.
Lihegve táncolt robbanni készülő farkamon. Hol a testén lifegő selyem, hol ringó keblei cirógatták a bőrömet. Elengedtem az erősen markolt fenekét és derekánál köntöse alá bújtattam mindkét kezem, hogy a vállai felé mozgatva lefejthessem róla a fölöslegessé vált ruhadarabot. Ő az addig nyakamat ölelő kezeit egy pillanatra leeresztette és hagyta, hogy az a földre hulljon. Jobb kezemmel a fenekét, a ballal a hátát szorítottam, erősen magamhoz húzva. Ő újra átölelt és belekezdtünk végső, vad vágtánkba.
– Gyereeeee! – sikoltott fel váratlanul és már-már szenvedő hangon, mikor hüvelyének ritmikusan összeránduló izmai követelőzve várták kilövellő ondóm első forró adagját.
Hosszan zihálva ölelkeztünk és csak percekkel később ocsúdtunk fel a kielégülés révületéből.
– Maradj még – öleltem magamhoz. Készült felállni, de túl sokáig már nem tarthattam vissza, mert lankadt faszom kicsusszant belőle.
– Húúúúh, ez gyors volt – mondta elégedetten, ahogy lehajolt a köntöséért. Feltette az egyik szék támlájára majd így szólt:
– De most már tényleg ehetnénk! – ült le az asztalhoz és egy tányért tolt felém, mikor én is közelebb csúsztam székestül.
Fesztelenül beszélgetve reggeliztünk. Minden olyan természetes és magától értetődő volt mindkettőnk számára, mintha eddigi életünk minden napjának, minden percében ezt tettük volna, noha alig van mégcsak pár órája annak, hogy először szerelmeskedni kezdtünk.
Amikor só kellett, felpattant és a legcsekélyebb mértékben sem zavartatva magát előttem, elment a konyhába érte. Vagy amikor megkért, hogy vágjak még néhány szelet kenyeret, illetve később, hogy melegítsem meg az időközben elhűlt kávéinkat, nekem sem jelentett problémát a meztelenségem.
Megbeszéltük, ha tudunk, barackot szedünk és lekvárt főzünk, de ha mégsem futná rá az időnkből, hát az sem jelenthet katasztrófát.
Közösen még leszedtük az asztalt. Én mosogattam, amíg ő a fürdőszobában volt, mert megegyeztünk abban, leginkább élettani okokból egy kis időre nem árt, ha békén hagynánk egymást. Hisz volt időnk bőven még másnap reggelig számtalanszor egymásnak esni.

Egy lenge, spagettipántos ruhában jelent meg újra. Bár nem látszott át, de biztosra vettem semmit sem vett fel alá.

– Én végeztem – mondta vidáman.

– Jó, akkor én is megyek – és elindultam a fürdőszoba felé, hogy minden ügyes-bajos dolgomat én is elvégezzem és frissítő zuhanyt vegyek.
Egy tiszta törölköző, a kimosott shortom, polóm és fürdőnadrágom kikészítve ott voltak a mosógépen. Miután végeztem úgy döntöttem: nem szeretném túl öltözni, így mindössze csak a rövidnadrágomat kaptam magamra.
Kimentünk a kertbe. Kivittünk két kosarat meg a létrát és elkezdtük szedni a barackot. Ő a földről szedte, amit elért, én pedig a létráról.
– Baj van! – hajolt a fülemhez, amikor lemásztam egy teli kosárral percekkel később – Minden porcikám kíván... – csendesedett el egy pillanatra, majd folytatta – Tedd le! Gyere, menjünk be egy kicsit! – és már indult is a ház felé.
Olyan sietős léptekkel kellett követnem, hogy le sem tudtam tenni a kosarat.
– Ezt hova tegyem? – szóltam utána a kamrákhoz érve.
Megállt, felém fordult és gyorsan kinyitotta az egyik ajtót.
– Tedd be ide! – mondta – Ezt meg ide kéne! – lépett mögém, amikor felegyenesedtem és a combjaim közt előre nyúlva megmarkolta a jelentőségteljes dudort a nadrágom elején.
– Kérlek – válaszoltam felé fordulva miután kihúzta kezét a lábaim közül és kipattintottam a nadrágom gombját, hogy a zippzárt meglazítva már csússzon is le a bokámhoz.
– Jaj, nekem! – kiáltott fel tanácstalan hangon – Nem is tudom mit tegyek – továbbra is érezhető volt a bizonytalansága – Leszopjalak? – nyelt egy nagyot – Vagy hagyjam, hogy jól megbasszál? – kérdezte költőiességet mellőzve.
Sokáig nem habozott. Mert amikor megfogtam a ruhája alját, hogy levegyem róla, felnyújtott karokkal leguggolt előttem, így volt a segítségemre, majd erősen a fenekembe markolva máris forró ajkai közé vette mereven ágaskodó faszomat. Melleit a combomnak nyomva izgató, ritmikus fejmozgásba kezdett.
Nyelvének minden érintése meg-megremegtette a lábam. A halk cuppanások és sóhajainak izgató nesze egyre csak fokozták a testemben elhatalmasodó . Pontosan tudtam, hogy pillanatokon belül hatalmasat élvezek, de szerettem volna ha ő is velem együtt tudna szárnyalni a gyönyör szédítő magaslatai felé. Kicsit lehajoltam hát, próbáltam volna felemelni, de testbeszédével értésemre adta: most nem menekülök, amíg szájába nem fecskendezem kirobbanni készülő magom minden cseppjét. Testem megfeszült és farkamból lüktetve lövellt szájába az ondóm, amit eszement alapossággal tett pillanatok alatt láthatatlanná. Még egész testemben remegtem, mikor felállt és ujjainak pajzán mozdulával szájasarkából nyelvére irányította a menekülni próbáló spermiumjaimat.

– Remélem neked is jól esett – kérdezte és gecimtől kissé ragacsos száját számra tapasztva megcsókolt – Én most azt hiszem elleszek egy ideig..., – nyomott egy újabb csókot az ajkamra és szenvedélyes csókcsatába kezdtünk.

– Sajnos nem hagyhatom – lihegtem a fülébe elkapva ajkamat az ajkáról és combommal szőrös ölének feszítettem tenyeremet, miközben a bokámnál lifegő rövidnadrágomat is lerúgtam magamról.

– Ha nem, hát nem... – sóhajtotta kéjesen és kicsit nagyobb terpeszbe állt, hogy ujjbegyeim szabadon kalandozhassanak bejárva puncijának minden szegletét. Majd újra vadul csókolózni kezdtünk. Nagyajkainak nedves hasadékában siklott végig középső ujjam és hüvelye bejáratához érve kicsit behajlítva, máris forró barlangjának izgalmi váladékaitól selymes titkait tapinthattam. Erősen átkarolta a nyakam. Már-már úgy tett, mintha attól félne bármelyik pillanatban abba hagyom vágyai felkorbácsolását. De tudta ő azt pontosan, most rajta a sor, neki kell hamarosan, remegő lábakkal, zihálva elszenvedni azt az édes , amit percekkel korábban nekem okozott. Hüvelykujjammal csiklóját masszíroztam, aprókat körözve, miközben a középsőt gyengéden ki – s bejárattam egyre lucskosabbá váló vaginájában. Lélegzetvételei egyre szabálytalanabbá váltak, majd teste hirtelen megfeszült és akaratlanul rángatózva, hangosan élvezni kezdett. Nem hagyhattam számára gyors megnyugvást, mert keménnyé vált faszom követelőzve ágaskodott, hogy minél gyorsabban átvehesse középső ujjam szerepét.
Erősen megragadtam a fenekét és felemeltem, hogy némi akrobatikus ügyeskedést követően beléhatolhassak. Kicsit felnyikkant, ahogy hüvelyének izomgyűrűit szétfeszítő farkamat teljesen magába fogadta és lábait derekamon erősen összekulcsolta. Mindkettőnk számára komoly erőkifejtést igénylő vonaglásba kezdtünk, de pillanatokkal később artikulálatlan hangokat hallatva, szinte egyszerre élveztünk el. A megfeszített izmok hirtelen elernyedtek a kielégüléstől, végtagjaink engedtek görcsös szorításukból így egymást támogatva, levegő után kapkodva kellett összeölelkeznünk, míg vártuk testünk lecsillapodását.
– Bár tudom, hogy most van a legmelegebb, – kezdte – de ki feküdhetnénk a napra, mert kicsit elgyengültem. Pihennem kéne. – nézett vissza rám, csillogó szemekkel és kezét hátranyújtva invitált ki az udvarra a napozóhelyünk felé.