Sziasztok

Sziasztok!
A nevem Erika. Ez a történet nem kitalált – legalábbis az eleje. Hogy miért írtam meg? Nem tudom. De lehet, hogy szerettem volna, ha magára ismer akiről szól. Szeretek játszani. Ez nem csak abban nyilvánul meg amit itt el fogok követni. Imádom az online játékokat. Legfőképpen azokat, amikben beszélgetni, chatelni is lehet – és kell is, ha az ember jól akar játszani.
Természetesen azt is élvezem, ha a partnereim (játékostársaim) "ragadnak" rám, amint megtudják, hogy tényleg csajból vagyok. Mondjuk némelyiknek csak akkor esik le ez, ha megadom a facebookom. Onnantól kezdve viszont fogadhatom az elképedésüket, mert a legtöbben nem hiszik el, hogy én ÉN vagyok. Párszor leellenőriztem magam, úgyhogy bizton állíthatom, még élek. 172 cm magas, 48 kg, barna vállig érő haj, zöldeskék szemek, telt ajkak, szabályos fejforma párosul 20 évemhez. Ez utóbbit sokszor kétségbe vonják képen és életben is, ami néha jó, néha akadály. Főleg, ha valamelyik ismerősöm kérésére dohány – vagy -tartalmú árut vásárolok. Esetleg Bailey-s't. Ez az egyetlen ital – az üccsiken és capuccinón kívül – amit néha hajlandó vagyok lenyelni kedvem fokozása érdekében.
Persze a játékokhoz ennek semmi köze, inkább a hangulatomnak. Pár éve elkezdtem egy olyan online játékot, amit azóta is szeretek. Kicsit háborús, kicsit chatelős és néha kereskedni sem árt benne. Így hát hangulatomtól függően játszhatok egyedül vagy akár puszilkodhatok a férjemmel. :$ Persze a FÉRJ "megszerzése" számomra nem volt épp könnyű feladat. Lévén kissé igényes vagyok és nagyon válogatós. A kor nem nagyon számított – volna – de azért ne legyen otromba és tudjon – no meg akarjon is – udvarolni és puszilkodni is néha. Imádom ha puszilnak, akár karakteren keresztül is. Ebből azt hiszem kiderül, hogy ez egy karakterépítő játék. Ebben eleinte nem nagyon találtam a helyem és páromat sem akivel élvezetes lett volna a játék. Páran ugyan jöttek akiknek megfeleltem és nekem is megfeleltek volna talán, de egyik jött, másik ment... Úgyhogy a végén mindig magamra maradtam. Voltak persze barátaim, de velük egyből tisztáztuk, hogy csak barát és sose fogunk talizni, szóval semmi több. Velük segítettük egymást és ma is segítjük, néha játékban és – bár szabálytalan azt hiszem – némelyeknek ismerem a jelszavát és páran ismerik enyéim is. Ám sose zavartuk egymást.