Forró nappalok és még forróbb éjek 2. rész

– Te meg mit művelsz? – támaszkodtam fel könyökömre első álmomból felriadva miközben bárgyún nézhettem magam elé a sötétben.
– Itt árválkodott szegénykém... – kapta fel a fejét egy pillanatra, már amennyire ki tudtam venni – ... gondoltam eljátszadoznék vele egy kicsit... – és csúsztatta is forró, nedves ajkai közé mereven ágaskodó farkamat.
– Hány óra van? – kérdeztem jó nagyot ásítva és nyújtózkodva, amikor felültem.
– Kettő, – válaszolt – legfeljebb fél három lehet – mondta alig érthetően, teliszájjal, mert az ölemben a fejét rendületlenül le – s felmozgatta.
Előre hajoltam és ahogy térdelt a lábaim között, két oldalt a derekától a csípője felé haladva masszírozni, simogatni próbáltam.
– Ez így nem ér – hajoltam a füléhez, mert szerettem volna magamhoz ragadni az irányítást.
– Hadd csináljam én is – noszogattam tovább, de szinte figyelemre sem méltatott. Ezért két kézzel kénytelen voltam megfogni a fejét, hogy felemeljem és homlokunkat összeérintve modhassam:
– Én is szeretnéééém – nyújtottam el nyomatékosítva.
– Csurom geci vagyok még – emelte át térdelve az egyik lábát a combomon, hogy kis terpeszben a tenyerével megtörölhesse punciját.
– Na és? – határozottan megfogtam a csuklóját és arcomhoz húztam, hogy lenyaljam a megtapadt cseppjeinket.
– Feküdj le! – próbáltam oldalra dönteni – Majd mindjárt tisztára nyallak... – de lelkes ajánlkozásomnak ellenállt.
– Ne máááár! – kérleltem tovább sikertelenül.
Játékos bírkózásunk közben ajkunk egyszer csak összeforrt. Csókolózva húztam fel egyik majd másik lábamat, hogy térdelve összeölelkezhessünk. Gyengéden átkarolva fektettem le az ágyra, feszülten ügyelve arra, hogy szánknál eggyé vált testünk még véletlenül se távoldohasson el.
Újra izzott a levegő köröttünk. Ölébe csusszanó kezemmel erőteljesen belémarkoltam, majd hirtlen magasba emeltem.
– Pfúúúj, micsoda lucsok – vetettem oda és utálkozónak tetsző mozdulattal a hasára kentem. Újra belé markoltam és fújolva arcomhoz húztam a kezem majd nagy nyelvcsapásokkal lenyaldostam közös nedveinket.
– Na jó! – ragadta meg a nyakam, hogy szájához húzzon és hevesen csókolni kezdett. Majd hirtelen a vállaimba markolt és a hátamra hegerített.
– Csak, hogy ne mond – kezdte – még a nyakadon se voltam... – és hirtelen mozdulatokkal az arcomra ült, így nedves szemérem szőrzete már az államhoz ért.