Egy éjszakai kiruccanás

Jocóval igazi jó barátok voltunk már másodikos középiskolás korunktól. Akkor kerültünk egy osztályba. Eltelt pár év azóta, de a kölcsönös szimpátia nem változott. Jól éreztük magunkat a másik társaságában, ezért igyekeztünk is minél több időt együtt tölteni. Érettségink utáni nyáron sem volt ez másként.

Egyik este Budapestre mentünk meghallgatni egy koncertet. Utána szerettük volna elkerülni a nagy tömeget, ezért egy későbbi vonatot céloztunk meg, és addig beugrottunk egy McDonaldsba. Rendeltünk és ettünk, miközben dumáltunk erről – arról, akárcsak a többi korunkbeli srác. Jocó azt ajánlotta, hogy látogassuk meg mindketten a mellékhelyiséget, még mielőtt az állomásra mennénk.

Jó ötletnek tartottam, és amíg Jocó még a sült krumpliját majszolta, én el is mentem a mosdóba. A 6 fülkéből 5 üres volt, kiválasztottam a foglalttól legtávolibbat. Alig egy perc telhetett el, hallottam Jocót bejönni, és hallottam amint a közvetlen mellettem lévő fülkéhez sétál. A következő pillanatban azonban teljes megdöbbenésemre Jocó fütyköse jelent meg a két fülke közötti falba vágott lyukon keresztül. Egyúttal megismertem a suttogó hangját is: "Maradj csendben, a barátom itt van egy távolabbi fülkében! " Amikor fiatalabbak voltunk, akkor előfordult, hogy egymás előtt vertük ki a farkunkat, de az csupán egy tipikus tinis szórakozás volt, amin sok gyerek átesik középiskolás korában. Elmúlt már az az idő – gondoltam –, és ez valahogy különben is más volt. Most Jocó fütyköse egyenesen az arcom előtt meredt, és egyértelműen azt akarta, hogy kapjam be. Akkoriban már tökéletesen tisztában voltam beállítottságommal, hogy biszexuális vagyok, de sosem merült még fel bennem, hogy ilyesmit valójában megtegyek egy másik fickónak. Zavartan leheltem egy csókot a meredező fütykös fényes makkjára. Ugyanekkor ráébredtem, hogy Jocónak milyen kis aranyos pöcke van, még merev állapotában is alig haladta meg a 10 cm – t, viszont a lyukon keresztül azt is észrevettem, hogy a zacskója igencsak nagy és lelógó.