Éva - Első alkalom

Éva íróasztala az enyémmel szemben volt a sarokban és csak annyi volt a különbség közöttük, hogy amíg az övén munka után minden el volt pakolva, addig az enyémen állandóan költői rendetlenségben hevertek szanaszét az iratok.
Kolléganőm már közel a negyvenhez érdekes külsejű hölgy volt.
Lezser öltözködési stílusa már a slamposság határait feszegette.
Többnyire zárt hosszú és bő, egybe szabott zsákruha féleségeket hordott.
Néha szoknya – blúz együttest is viselt, de a szoknya is bő és annyira hosszú volt, hogy soha sem mutattak többet alsó lábszárának felénél és kényelmes lapos sarkú vagy edző cipőkben járt.
Blúzait – ingeit mindig kívül hordta és néhány számmal nagyobb méretű pulcsikból, kardigánokból is kimeríthetetlen készletekkel rendelkezett.
Sötétbarna haja se se túl hosszú, se túl rövid nem volt és a Fodrász KTSZ – ek tipikusan dauerolt, frizurájában pompázott.
A felületes szemlélő a hétköznapokba beleszürkült tisztes háziasszonyt láthatott benne, aki azért egyenes tartással próbált szembe nézni az élet kihívásaival.
Aki esetleg felfigyelt Marina Vlady finom szépségét idéző arcára vagy feltűnt neki karcsú bokája, ápolt puha keze, hosszú érzékeny ujjai, szépen karbantartott de lakkozatlan körmei, sima bőre és nem utolsó sorban a bő felsőrész alatt domborodó melleinek kellemes méretei, elgondolkozhatott azon hogy miért is takarja el alakját ezekkel a förtelmes szabású göncökkel.
Talán azért, mert nem is olyan szép az alakja, esetleg csúnyán el van hízva, vagy valamilyen testi hibáját takargatja?
Kedvenc színe a barna volt és annak minden árnyalatát alkalmazta is öltözékében.
A szeme is barna volt, de amikor közelről belenéztem, akkor aranyló kis pontocskák parázslottak fel benne, pupillái kitágultak és tekintetéből titokzatosság és izgalmasan édes ígéret sugárzódott felém.
Szeme sarkaiban a szarkalábak finom rajzolatai alig látszottak még és nem használt semmiféle arc és ajak festést, igaz ezekre nem is volt valójában szüksége és szépen ívelt ajkai mindig kedves mosolyt sugároztak.
Megnyerő természetére a kedvesség, vidámság és kiegyensúlyozottság volt a jellemző.
Nem az a feltűnő szépség volt tehát, aki után forgolódnak a férfiak, de közelről olyan rendkívüli vonzerőt sugárzott, hogy egyre jobban a hatása alá kerültem, amit nem tudok csak egyszerűen a kedves, barátságos természetével magyarázni.