Szeansz

Az állomáson találkozunk, mint mindig most is elém jössz. Hatalmas ölelés, puszik, majd kedvesen elveszed a táskám. Türelmesen hallgatod csacsogásom. Olyan jó újra együtt lenni, mesélni, hogy mi történt velem, mit érzek. Jókat csevegünk, hamar hazaérünk. Rögtön magadhoz húzol, átölelsz, s hosszan megcsókolsz, majd elküldesz fürdeni.
A fürdőben nagy kád meleg víz vár. A tetején rózsaszirmok lebegtek. Gyorsan beugrottam a kellemesen forró vízbe. A kád szélén egy borítékot fedeztem fel. Subomnak. Ez állt rajta. Izgatott lettem. Azonnal feltéptem s olvasni kezdtem:
"Kedves subom!
Remélem jól esik a fürdő. Szeretném, ha frissen, üdén térdelné majd mellém. A ruhádat a mosógép tetejére készítettem. Ha megtörölköztél, öltözz fel! Gyere be a szobába és állj meg a székem előtt széles terpeszben, a kezed a tarkódon legyen!
Ölel Urad"
Rögtön a mosógépre néztem miket készítettél ki nekem, de nem láttam semmit, mert a törölközőm gondosan eltakarta. Csalódottan álltam neki a mosakodásnak. Kivételesen kétszer mostam át magam bő tusfürdővel, hogy jó illatom legyen. A borotválkozást is tökéletesítettem. Szóval igazán kitettem magamért. Végre felemelhettem a törölközőmet. Az első, amit megismertem az a bilincsek voltak. Mind a négy darab. Egy gyönyörű fekete csipkés francia bugyi, a fekete áttetsző felsőm, kis kockás mini szoknyám, illetve a magas sarkú bokakötős cipőm. Gyorsan felöltöztem, de nem mertem kimenni. Ültem a wc tetején és rettegtem, mi fog történni.
Ekkor léptél be. Rád pillantottam kétségbeesetten, s vártam mi fog történni. Leguggoltál elém, megsimogattad az arcom. Miközben felálltál kaptam egy puszit is a homlokomra. Majd megfogtad a kezem és óvatosan elkezdtél kifelé húzni. Nem volt más lehetőségem, szó nélkül követtelek. A széked előtt elengedtél, s elfoglaltad a helyed a kényelmes foteledben. Erőt vettem magamon, hatalmas terpeszbe álltam, a kezemet a tarkómon összekulcsoltam. Csendben figyeltél, percekig nem szóltál hozzám. Borzasztó kellemetlen volt, izegtem-mozogtam, nem tudtam mit csinálni.
– Nem tudsz 5 percig nyugton maradni, ugye?
– Nem igazán, Uram! – mosolyodtam el.
– Akkor most gyakorolni fogjuk a mozdulatlanságot, a türelmet. Térdelj le szépen, kezeddel elől megtámaszkodhatsz.
A két mellem közé nyúlva egy mozdulattal kikötötted a felsőm szimmetrikus kis masniját, s gyengéden lesimogattad rólam. A szoknyámat szépen, gondosan a hátamra hajtottad. A csipkés bugyim a combom közepén kötött ki.