A Tanyavilág 1. rész

14 éves fővárosi család egyedüli fiaként nagyon el voltam kényeztetve. Apámnak jól menő építőipari vállalkozása volt, anyu divattervező volt így sosem kellett nélkülöznöm semmit, és nem is kellett tennem semmit annak érdekében, hogy mindig legyen pénzem. Így utólag visszagondolva szüleim a pénzzel akarták kárpótolni, hogy nem foglalkoztak velem. Viszont mindig jó tanuló voltam, igyekeztem megfelelni az otthoni elvárásoknak. 14 éves koromig nem is tudtam igazán mi az, hogy munka, mi az, hogy keményen kell dolgozni a napi betevőért. Abban az évben fejeztem be az általános iskolát és az év vége felé volt egy iskolai felhívás, hogy aki szeretne, túlélő táborba jelentkezhet, de közel volt a határidő. Mivel szüleim nem igen voltak otthon, nem tudtam időben megbeszélni velük a , így lecsúsztam erről a lehetőségről. De bíztattak, hogy majd lesz még erre lehetőségem. A bizonyítvány kiosztása után szüleim megleptek valamivel. Gondoltam megint kapok valami PC játékot, vagy egy újabb felesleges drága dolgot, hogy elfoglaljam magam és békén hagyjam őket a nyáron. Aznap este elmentünk közösen vacsorázni és akkor apám elmondta, hogy mit terveltek ki: – Gergő, gondolkodtunk anyáddal ezen a túlélő táboron meg más alternatív lehetőségen, és arra jutottunk, ha már keményen szeretnél szerepelni, elmehetnél vidékre az unokatestvérem családjához kikapcsolódni, segíteni a háztáji munkákban meg hasonlók! Fürkésző szemekkel néztek rám, várva reakciómat, de nem azt kapták, amit szerettek volna, mert nekem aztán semmi kedvem nem volt tanyasi tehénpásztoroknál tölteni a nyaramat, miközben a főváros strandjain legeltethetném a szemem nagymellű bikinis csajokon. Kicsit kikeltem magamból, de apám hirtelen haragja sodort vissza a valóságba, hiszen ő is vidéki származású, kemény munkával küzdötte fel magát oda ahol van és nem engedte, hogy szapuljam a vidéki embereket. Így beszélgetésünk végére is ő tette a pontot:
– Már megbeszéltem Pistával, jövő héten hétfőn indulsz a 6 órakor induló vonattal, és a pusztaszömörcsei vonatállomáson fog téged várni.
Eléggé elrontotta a hangulatomat, és belegondolni is rossz volt, hogy nem lesz a nyáron se strand, se csajok, de még a pornó oldalakra való nyugodt, hosszantartó maszturbálás sem, hiszen a puszta közepén nemhogy internet, de szerintem még számítógép sincs.