Élvezet zsarolással - az unokatesómmal

Ott álltam az ágyam mellett reszketve.
A hideg futkosott a hátamon. Miki, az unokatestvérem berángatott a szobámba miután észrevette, hogy hajnalban – amikor eléggé piásan hazatértem-, véletlenül összetapostam a telefonját. Fogalmam sem volt, hogy történt, nem emlékeztem semmire. Kiderült, hogy nem a húgom volt, így csak én jöhettem számításba.
Azt hittem agyon fog verni.
De nem nyúlt hozzám egy ujjal sem. A fekete bőrborítású, kedvenc karosszékemben ült, nézve velem, kegyetlenül és kitartóan.
Bántani akart, büntetni.
Huszonkét éves egyetemista, a város egyik legmenőbb fiújának számító alak. Magas, legalább száznyolcvan centi. A haja szőke, a szeme borzasztóan kék, az arca pedig helyes. Az a fajta macsó típus, akinek a jelenlétében összesúgnak a lányok, viháncolnak, és egymással versenyezve dobálják a hajukat.
Szóval nagymenő.
– Akkor nem tudod kifizetni a harminc rúgót, ugye öcskös?
– Nem, most nem, de keresek munkát és...
– Persze, én meg majd megvárom! Vedd le az inged! – hangzott az utasítás.
– Szemét alak vagy! – feleltem dacosan, miközben el sem tudtam képzelni, mit akar tőlem, hogy akar .
– A te hibád, hogy összetörött a mobil telefonom vagy nem? – kérdezte.
– Az enyém, de nem volt szándékos!
– Ugyan, ne nevettess! Talán nem kellett volna az engedélyem nélkül elmenned, csavarogni, és az éjszakába! A szüleid engem bíztak meg azzal, hogy felügyeljek rád és a húgodra, te pedig az első este megszöktél, szó nélkül elmentél. Pedig elengedtelek volna!

De te mit csináltál? Még kárt is okoztál nekem, az elmentett, fontos telefonszámokról nem is beszélve! Csak azt tudnám, hogy a fenébe került a polcról, a földre a lábad elé?
– Nem, nem akartam, tényleg.
– Hát ti meg mit csináltok? – nyitotta be a szobám ajtaját Laura a tizennégy éves testvérem.
– Semmit – nézett rá szigorúan Miki – menj most el, ne zavarj minket!
– Á, jól van, de ugye nem vered meg? – kérdezte Mikit miközben felváltva nézegetett minket.
– Nem, megnyugodhatsz! – vigyorodott el a fiú. – Egy ujjal sem fogok hozzányúlni! Nyugodtan vonszold el az édes kis popódat és dobj össze egy remek ebédet. Félóra múlva mi is jövünk.
Laura olyan mosolyt villantott Mikire, hogy én még olyan szépen ragyogni a barna szemeit sosem láttam, persze neki is tetszett a nagymenő...
Amikor magunkra maradtunk, folyamatosan a szürke csíkos szőnyegemet bámultam, nem akartam Mikire nézni pedig éreztem, hogy a tekintete a testemen pásztázik. A feszültség kettőnk között tapintható volt a csendben, mintha vastag kötélként fonódott volna körém, bizonytalanságot ébresztve az idegességem mellé. Furcsa érzés volt összezárva lenni vele, hiába ismertem a születésem óta, idegen volt azokban a pillanatokban.
A szüleim négy napra utaztak el csupán Párizsba, mégse tartottak ahhoz elég jónak, hogy a húgommal magunk legyünk. Anyám úgy nyerte az utat egy női magazintól két személyre. Nagyon örültek a dolognak, így nem is nagyon ellenkeztem, amikor ránk sózták Mikit. Pedig egyszer véletlenül fültanúja voltam annak is, egy családi összejövetelen, hogy kis nyálasnak nevezett.

– Jól van, akkor vedd le az inged! – A cigaretta slukkja hallható volt, a szippantás, olyan nagyvilági.
– De...
– A pénz az pénz, most fogsz nekem fizetni Martin!
Nem fogok hozzád érni, de azért, hogy ne tartozz nekem, meg kell tenned mindent, amit mondok ellenkezés nélkül. Ha végeztünk nem leszel adósom, nem mondom el a szüleidnek, hogy és azt sem, hogy mit csináltál a telefonommal. Hogyha nem egyezel bele a dologba, vagy közben nem teszed meg amire utasítalak, akkor kitálalok anyádéknak, és a pénzt is elkérem tőlük. Halljam, mi a válaszod? – Fogalmam sem volt milyen dolgokra akart utasítani, de megjelent a szemem előtt, hogy körbe ugráltatja velem a szobát guggolva, miközben például azt mondogatom; barom vagyok. Azon kívül más, hasonlóan pikáns is megjelentek a lelki szemeim előtt.
Aztán csak vörös köd.
– Átkozott! – kiabáltam a fejemet rázva. – Jól van nyertél, beleegyezem, alázz csak meg! – ezzel elkezdtem a gyűrött ingemet – amiben elaludtam -, kigombolni.
– Nézz a szemembe, miközben gombolod!
Megvolt az első utasítás!
– Mi a franc? – nyögtem, de a dühösen izzó barna szemem, az azúrkékbe fúródott, sokszor pislantva és piruló arccal.
Bezzeg Miki tekintete vidáman csillogott, amikor a mellkasom és a hidegtől libabőrössé váló bőröm, meztelen lett a felsőtestemen.
Ekkor Miki felállt és a szoba sarkában lévő támlás széket a fotellel szemben helyezte el, legfeljebb másfél méternyi távolságra!
Majd a székre mutatott kaján mosollyal.

– Csüccs ide, bébi!
Agyon tudtam volna verni abban a pillanatban, de nem akartam neki kimutatni, hogy mennyire nagyon felidegesített. A mellkasom fel s alá süllyedt, szinte lihegtem a dühtől.
– Milyen édes az arcod, amikor mérges vagy! Jól áll neked a pír, kiemeli a barna hajadat és a szép vonásaidat. Mondták már neked, hogy olyan arcod van akár egy lánynak?
Ez fájt! Kegyetlenül rosszul esett.
– Na, mi van cicus, nem mondasz semmit? Ne is szólalj meg, szeretem az engedelmes kis szolgákat.
– Faszfej! – bukott ki belőlem.
– Ez az bébi, vadulj meg, de előtte tedd két ujjadat a szádba és szopogasd nyálasra.
Ez sok volt, eltelt vagy fél perc és még mindig nem mozdultam.
– Akarod inkább az én számba?
Ez hatott, azonnal a számba tetem a két ujjamat. – Szopd, gondold azt, hogy egy nagy telt, harmatos cici!
– Most nyálazd be a mellbimbóidat! – Ekkorra már nagyon vörös lehettem. Égett az arcom rendesen.
– Ez az, simogasd őket körkörösen, úgy, most húzd le – fel a kezed, egészen a köldöködig menj lefelé! Nagyon szép látvány, csodás!
Csak akkor tudatosult bennem, hogy Miki mit csinál velem, hogy a fiú élvezi a testemnek a látványát. Amit teszek, pedig pláne.
Kezdtem homályosan sejteni a folytatást, de ami még utána következett arra sosem mertem volna gondolni...
– Most gyere ide!
Nem mozdultam.
– Látod? – szorította a kezeit a szék karfájára-nem fogok hozzád érni, a kezem végig itt lesz. Megígértem a húgodnak, hogy egyetlen ujjal sem nyúlok hozzád! Gyere szépen, ha jót akarsz, és hajolj a számhoz a mellkasoddal. Keményre akarom szopni a bimbóidat!
Mindenem reszketett.
Megtettem.
A jobb felemet tartottam oda, Miki szája pedig valami kegyetlenül finoman cuppant rá a mellbimbómra. Ízlelte, kóstolgatta, nyalogatta. Egyre nagyobb körben kényeztette, és a végén, valóban mindkettő bimbómat kőkeményre szopta. Alig bírtam visszatartani a nyögésemet, annyira felállt tőle a férfiasságom, hogy azt hittem kilukasztja a nadrágom. Hihetetlen volt, hogy egy fiú, a rokonom, ilyesmit művel velem.
A lányokkal nem sok kalandom volt, de hogy valaki ilyen hatást érjen el, csak azzal, hogy a mellemet ingerli, mint valami lánynak, az egyenesen hihetetlen volt.
Egyik barátnőm sem-három volt addig mindössze-, nem kényeztetett még úgy, szinte hozzám sem ért senki ilyen módon.
Nem tudom mikor voltam annyira felizgulva, mint ott akkor, azt hiszem soha azelőtt.
Szédültem, majd alám rogytak a lábaim.
Mintha vörös karikák ugráltak volna a szemem előtt, benne szívekkel, mint a Valentin napi flash reklámokban.
– Ülj le bébi, még a végen összerogysz itt nekem, méghozzá egyenesen az ölembe, a kemény dákómra!
Visszaültem miközben a fülemben csengtek Miki utolsó szavai az álló férfiassággal kapcsolatosan. Nem bírtam ki a lába közé néztem.
Észrevette, mert azonnal nagyobb terpeszbe tette a lábát, a kezét pedig egyenesen lesiklatta a vesszőjére, a kifliként kidudorodó alakzatra. Rászorított, ami miatt véletlenül és árulkodóan felnyögtem, a látvány ugyanis tovább növelte bennem a szexuális vágyat. Nagyon nem értettem mi történik velem, de irtóra fel voltam izgulva, majd szétrobbantam.
Miki simogatni kezdett magát, lassan és érzékien a nadrágon keresztül. Nem akartam bámulni, szégyelltem, de nem tudtam le venni a szemem látványról.
– Nézd csak tovább, és csináld te is, de előbb vedd le a nadrágod!
Addigra olyan voltam, mint aki transzban van, a biztonságos talaj kisiklott a lábam alól, mintha egy másik létezésben szívnám a levegőt.
Levetkőztem, de kicsit megijedtem, amikor Miki is – bámulva engem folyamatosan-, megszabadult a ruháitól. Izmos egy állat volt, a bordás hasizma és a bicepsze jó néhány embert megbolondíthatott már az életben. A farka pedig, amit muszáj volt megnéznem, vastagon és elég nagynak tűnően meredezett. Az aranyló szőre göndörödött körülötte, és nem értettem miért bámulom úgy, mintha a világ legszebb látványa lenne.
– Gyere ide!
Akartam menni.
A péniszemhez hajolt, először csak bámulta, beszívta az illatát, a tekintetével simogatott. Lenéztem én is a duzzadó férfiasságomra, arra gondoltam vajon Miki milyennek láthatja. Próbáltam idegenként nézni a tizenhét centis – persze, hogy lemértem már többször is-, jó vastag farkamat, amit sötét szőr ölel körbe. A színe sötétebb volt, mint amilyen Mikié.
– Akarod, hogy hozzád érjek? – tette fel a kérdést. Nem válaszoltam, de nem is kellett.
– Persze, hogy akarod, remegsz értem és azért is, amit csinálni fogok veled bébi! Olyan boldoggá teszlek, hogy meg sem érdemled!

Amikor kézbe fogta a péniszemet, azt hittem menten elélvezek.
– Régen voltál lánnyal igaz?
– Igen – nyögtem kényszeredetten, mintha attól lennék olyan állapotban.
– Az ember alig ér hozzád, máris a plafonon van a libidód, mindenre szuper érzékeny vagy.
Nem tudtam mit válaszoljak, az igazat nem akartam mondani, hogy még az életben nem voltam, soha annyira érzékeny semmire, mint rá...
Verte egy kicsit nekem, majd a szájába vette a makkomat. Valami bravúrosan dolgozott!
Közben a másik keze a herémet simogatta, a fenekem vágatát járta be.
Amikor mélyebben bekapta a péniszemet, nem telhetett el három perc, kirobbant belőlem a sperma, olyan orgazmust okozva, hogy a végén azt sem tudtam hol vagyok, és mit kiabálok olyan hangosan.
A következő kép, amire emlékszem, hogy az ágyamon fekszem hanyatt, Miki pedig a szám fölött térdel, miközben tömködi a számba a húsos, nagy péniszét, én pedig szopom jóízűen akár egy kis angyal! Meg kellett volna ijednem, de nem így történt.
– Jobban a szád, ez az! A fogaddal vigyázz, így jó lesz! Szopjad, nyeljed be tövig!
Amikor véletlenül a torkomnak nyomódott a nagy makkja, felköhögtem, ekkor kijjebb húzódott és finomabban mozgott Miki. Fogalmam sem volt, honnan tudok úgy szopni, mint egy lány, de a hörgés – sorozat arról árulkodott, nem teszem rosszul a dolgom.
Nem zavart a szőr csiklandozása, a férfi test ilyen mértékű közelsége sem.

Sőt.
Élveztem, mindennél jobban.
Finomnak találtam a kissé sós ízt, izgatónak, élveztem amit csinálok, a legnagyobb meglepetésemre.
– Gyúrd a seggem közben! – szólt a következő utasítás.
Megtettem, élvezettel gyűrtem és szoptam, minden akaratommal azon voltam, hogy Mikit lenyűgözzem.
– Elég lesz – szólalt meg hirtelen Miki, kirántva a számból a férfiasságát lihegve – nem orálisan akarok elélvezni, az nem lenne elég büntetés!
A kijelentésnek ki kellett volna józanítania, és szégyenpírt varázsolnia az arcomra, dühöt a szemembe, de az igazság az, hogy addigra már semmi mást nem akartam, csak az unokatestvérem kemény büntetéssorozatát!
Miki hanyatt feküdt és most én guggoltam a szája fölé.
Nem, nem a farkamat kapta be.
A fenekemet kezdte el kinyalni olyan finoman, hogy a férfiasságom újra éledezni kezdett, a levegő pedig a mellkasomban rekedt.
Hogy jó volt, az nem kifejezés.
A végén szinte rajta ültem az arcán és nyögtem, már nem tudtam visszatartani az élvezet hangjait, amik a szoba falainak ütköztek, hírül adva, mennyire élvezem a nyalást.
– Klassz feneked van, mindig is tetszettél! – dicsért, amikor Miki a hasamra fordított.
– Tudod, a csajokat szeretem, de az ilyen finom fiú testet sem vetem meg, amilyen a tiéd. – A csípőmet felfelé húzta, egészen addig, amíg a térdemen nem támaszkodtam.
– A mobilomért! – jelentette ki, majd a csípőmet tartva belém hatolt.
Sikoltottam az ijedelemtől, a hirtelen rám törő .

Mikit nem érdekelte.
Csak tartotta a derekamat egészen piciket lökve a csípőjével, akkor még csak a makkja lehetett a végbelemben.
– Ne sikoltozz, inkább élvezd bébi! A vastag farkam megkeféli a segglukadat, meglásd, élvezni fogsz, mint egy kis kurva!
Valóban igaza volt.
Elkezdett bizseregni a fenekem körben, belül. Élvezet hullámok áradtak szét bennem, és előre a péniszem felé is.
Finom volt.
Miki ekkor sajnos beljebb nyomult, ami nagyon nagy fájdalmat okozott, elkezdtem vinnyogni és könyörögni, húzódjon visszább.
Megtette, de újra és újra visszanyomult, nem kegyelmezett.
Fájt és élveztem is a végére.
Nyöszörögtem, a szememben könnynek ültek, a szám elnyílt és úgy éreztem, atomjaimra esem szét. Miki az egész testemet birtokba vette, és az uralma alá hajtotta.
Próbáltam férfi maradni és halkan nyögni, már amennyire az lehetséges volt.
Amikor a legvégén magára húzott – nagyon mélyen belém nyomulva-, akkor én is felkiáltottam, pedig fájdalmas volt.
Belém engedte a magját hörögve, és forrón, elvéve ezzel a szüzességemet. Amikor megrándult a teste többször is egymás után, kiélvezte a belsőm melegét, még bennem maradt egy kicsit, majd mellém gördült és csak feküdtünk csendben. A szoba, sperma és izzadságszagban úszott.
Lassan, nagyon lassan gyűltek a könnyek a szemembe.
Ott feküdtem kiterülve, széttett lábakkal, kitágult fenéklukkal, amiből folyamatosan szivárgott az ondó.
Nagyon sírtam...

Nem mentem le enni, Miki biztos kimagyarázott a húgomnál. Minden rosszra gondoltam, még is. Zuhanyozni is alig bírtam rá venni magam, mondanom sem kell, záporesőként hullottak a könnyeim tisztálkodás közben is.
Utálattal húztam le az ondós ágyneműt és nyitottam ki az ablakot.
Arra gondoltam, egy ribanc vált belőlem, soha nem fogom tudni feldolgozni a történteket. Furcsa volt, hiszen éveztem az egészet, és azt gyűlöltem magamban a legjobban!
Csak este merészkedtem ki a szobámból, addigra már nagyon éhes voltam. Állva ettem, mert az ülés nagyon kényelmetlen volt, fájt a fenekem.
– Nagyon szótlan vagy – jegyezte meg a húgom, de mást nem mondott.
Miki, amikor bejött a konyhába, éppen ittam.
Ott támasztottam a konyhapultot.
Nem szólt először, de aztán mégis csak odajött, közvetlenül mellém támaszkodott.
– Nagyon fáj? – kérdezte meglepően gyengéden.
– Hagyj – feleltem-soha nem akarok emlékezni rá!
– Ugyan, ne legyél már ilyen! – Válaszolta, majd finoman kivette a csészét a kezemből. Féltem, hogy elbőgöm magam a törődésétől, de próbáltam minden erőmet összeszedni.
– Teszek a telefonra bébi. Le akartalak fektetni már rég, szép vagy, tetszel.
Miki ekkor odahajolt a számhoz és megpuszilt. Nem akartam viszonozni, de a harmadik érintésre, elöntött a forróság, elkezdtem remegni és a szám kinyílt.
Nagyon forró csók lett belőle. Iszonyúan finom.
Amikor Miki odébb húzódott, megsimogatta az arcom.

– Veled szeretnék aludni. Lehet? – kérdezte.
– Igen – válaszoltam, és nem tudtam mi a francért vagyok olyan kibaszott boldog!