Csilla bűnhődése

Újra itt ülök, és már bizseregnek az ujjbegyeim, ahogy a billentyűzethez érnem. Erőt érzek magamban, hatalmas erőt. Előrébb, egyre előrébb hajt az alkotási vágy. Még mindig csak az üres kihűlt pipámat szorongatom, még mindig nincs se dohányom, se szivarom, de már nem is kívánom annyira. Ennek ellenére újra érzem és látom a füstöt, megint körbevesz, és magával ránt a köd.
Megint itt ülök, a fotelben, és megint ott kuporog mellettem az én kis rabszolgám. Áhítattal és tisztelettel néz rám. Nagyon szeretem látni ezt az érzést a szemében, valahogy még jobban felizgat, és még nagyobb hatalmat érzek magamban. Képtelen vagyok megérteni, hogy a Mesterek többsége miért nem engedi, hogy a rabszolgájuk a szemébe nézzen, hiszen ezzel önmagát fosztja meg egy csodálatosan izgató és fenséges érzéstől.
Csöngetnek.
Odaszólok az én kis szolgámnak:
– Nézd meg, hogy ki az!
– Igen, Mylord. Megnézem.
Térden csúszva a szobaajtóhoz ment, kinyitotta, gyorsan a bejárat ajtóhoz sietett. Visszasietett. Térden csúszva elém borult, és jelentett:
– Csilla Úrnő jött, Mylord.
Elé dobtam a pórázát.
– Kísérd be.
Ő engedelmesen felcsatolta pórázát a nyakörvre, négykézláb az ajtó felé indult. Tudta, hogy élvezem ezt a látványt, ezét megpróbált a lehető legizgatóbban mozogni. A hatás nem maradt el.
Hallottam, hogy nyílik az ajtó, majd becsukódik. Magas sarkú cipő kopogását hallottam.
Megjelentek Az én kis rabszolgám négykézláb elöl, a pórázát egyik kezével szorosan tartotta Csilla, másik kezével a saját rabszolgájának pórázát szorította, úgy rabszolgája nem tudott teljesen felegyenesedni. Elengedte szolgám pórázát, aki engedelmesen négykézláb odajött hozzám, letérdelt elém, combjait szétfeszítette, kezét hátraszorította, és a szemembe nézett. Az áhítat, melyet tekintete sugárzott, nagyon tetszett. Megsimogattam a fejét, éreztem és láttam, hogy ettől nagyon boldog lett, és tudtam, hogy most legszívesebben átölelné az egyik lábamat. Tudtam, hogy ezt akarja, és akkor abban a pillanatban nem zavart, hogy boldog, talán nekem is jól esett. Bólintással jeleztem, hogy engedélyt kap rá. Azonnal mind két kezével átfogta egyik lábamat, szorosan, de mégis gyengéden.