Láncreakció 2. rész

A következő napok eseménytelenül teltek. Talán a közösen átélt események miatt, közelebb éreztem magam a nagybátyámhoz. Egyre többet voltam nála. Beszélni nem beszéltünk, főleg nem a megélt dolgokról. Behúzódtunk a műhelyébe – asztalos volt a nagybátyám – ahol Ő fúrt, gyalult, fűrészelt, én meg csak néztem. Néha vittem magammal könyvet és olvastam. Ahogy észrevettem, kezdett feloldódni. Azért néha még fel-fel izzott benne a harag, és kicsúszott a száján egy-egy káromkodás és szidalom. Rögtön sejtettem, kire irányul mindez, de nem tettem szóvá nem kérdeztem rá.
Ahogy megígértem, senkinek egy szót sem szóltam. Egymás között is kerültük a dolgot, éppen ezért, nem hoztam azt sem szóba, hogy menni kellene pecázni. Gondoltam, már a pecázás említése is újra felszínre hozza az immár nyugvópontra jutó gondolatokat. Nekem viszont hiányzott a vízpart csendje, a nyugalom, ahol kellően elszállhattak a gondolataim. Azok a gondolatok, amelyek egyre inkább meztelen férfitestek körül keringtek. Éjszakánként elalvás előtt, maszturbálás közben, újra és újra lejátszódtak előttem az események. Meztelen nagybátyám, meg az őt dugó Pista szinte azonnali merevedést okozott, mihelyst rágondoltam.
Így indultam hát el, egyedül pecázni. Dacból is a rövidebb utat választottam, ami a tanyája mellett vezetett. Izgatottan közeledtem a tanyához. Reménykedtem, meg féltem is. Reménykedtem, hogy meglátom az öreg , de féltem is, hogy mi lesz, ha ők látnak meg engem. Mind a remény, mind a félsz alaptalan volt, mert senkit sem láttam, sőt még a sem hívták fel rám ugatásukkal a figyelmet. Némi csalódással bicikliztem tovább. Mikor a vízpartra értem, ledobtam a trikómat, és egy szál kisgatyában neki álltam összeszerelni a botokat. Miután bedobtam a horgot, kényelmesen elhelyezkedtem. Csend volt, csak néhány madár hangját hallottam a távolból. Talán egy félóra is eltelt amikor valami neszt hallottam a hátam mögül. Hátranéztem, és megállt bennem az ütő. Ott állt mögöttem 2 lépésnyire az öreg .
– Leülhetek? – kérdezte, de választ sem várva, már le is huppant mellém.
– Van kapás? – jött az újabb kérdés, de én még mindig ott ültem megkukulva.
– Ne félj nem bántalak – mondta.
– Nincs kapás – mondtam, miközben a szívem majd kiugrott a helyéből.
– Nem félek – folytattam – miért bántana?
– Akkor jó – mondta.
Csend telepedett közénk. Lopva az öregre néztem. Az ötvenes évei közepén járhatott. Arca cserzett napbarnított volt, mint azoknak, akik sokat vannak a szabadban. Bajusza érdekes módon sokkal sötétebb volt, mint a haja, amely már erősen őszült. Kopaszodott is, és ez még férfiasabbá tette.
– A nagybátyád, hogy van? – szólalt meg újra.
– Nem a legjobban. Eléggé megviselte a dolog – motyogtam.
– Megértem. Utólag belegondolva, nem volt szép, amit vele tettünk, de hát már nem lehet visszacsinálni. – mondta. Érdekes képet vághattam, mert folytatta.
– Pista is megbánta, már. Mondta nekem, hogy most már szégyelli, ha lehetne, visszacsinálná.
Nem feleltem, mert nem tudtam mit felelni. Szótlanul ültünk tovább. Néztem a botokat, de nem akart kapás lenni. Oldalra sandítottam. Az öreg leplezetlenül engem bámult. Zavarba jöttem, elkaptam a tekintetemet. Eszembe jutott a nagybátyám és Pista és rögtön erekcióm lett.
– No lám – mondta az öreg és megragadta a faszomat a nadrágomon keresztül.
Azt hittem rögtön elájulok. Az érintéstől még jobban izgalomba jöttem és még erősebben megkeményedett a dákóm. Teljesen elgyengültem. Nem tudtam mitévő legyek. Az öreg megoldotta a dilemmámat, mert miközben a lábam között matatott, hátradöntött és szájon csókolt. Eleinte tiltakoztam, el akartam lökni magamtól. Azonban jóval erősebb volt, meg talán én sem akartam annyira szabadulni. Engedtem, hogy a nyelve bejusson a számba. Még sosem csináltam, még hasonlót sem, de valahogy ráéreztem, hogy kell, mert én is bedugtam a nyelvemet az Ő szájába. Vad csókolózásba kezdtünk. Az öreg keze időközben bejutott a kisnadrágomba és megragadta a kemény fütykösömet. Fantasztikus jó érzés töltött el. Egy idegen, egy meglett korú férfi markolja a faszomat! Olyan érzések töltöttek el, amihez még hasonlót sem éltem át sosem. Ekkor kihúzta a kezét a nadrágomból és a kezemet megfogva az ágyékához húzta azt. Megéreztem, hogy az Ő farka is kemény. Elkezdtem a nadrágon keresztül simogatni a farkát. Nyöszörgött és dünnyögött valamit, talán, hogy ne hagyjam abba, miközben vadul csókolgatott. Dehogy is akartam abbahagyni. Izgatottan kezdtem kicsatolni a derékszíját. Ő is besegített, így hamar lekerült a nadrág és az alsó is és ott volt életem első meredező érett férfi dákója az orrom előtt. A cipőjét lerúgva gyorsan kibújt a nadrágokból és az ingjéből, miközben rólam is lerángatta a kisgatyát. Ott hevertünk teljesen pucéran egymás mellett. Nem volt sok időm megnézni arányos, de szőrös testét, mert már rám is fordult és tovább csókolgatott. A számat, a fülemet, a nyakamat, a mellemet és egyre lejjebb a hasamat. Amikor a meredező dákómhoz ért egy pillanatra megtorpant, de csak azért, hogy újult lendülettel folytassa. Becsókolt a két lábam közé a heréimhez, majd megfogva azokat, a faszomat gyengéden a szájába vette. Borzongás futott át testemen, ahogy a nyelvével elkezdte a makkomat körbenyalni, miközben a bajusza birizgálta a vékony érzékeny bőrt. Éreztem, ha így folytatja nemsokára elsülök. Ő mintha érezte volna, hogy nemsokára elélvezek, egyre mélyebben kapta be a farkamat. Néha tövig eltűnt a szájában. Egyre jobban gyorsult a ritmus és éreztem itt vég. Nem tudtam és nem is akartam visszafogni magam. Elsült a farkam, az öreg szájában. Ő jóleső dünnyögéssel vette ezt tudomásul. Öt-hat löket után még szopta egy darabig a farkat, majd a fejét a hasamra téve pihent meg. Így maradtunk egy darabig.
– Hallod-e – mondta – rengeteg anyag volt benned, tán mostanában nem is élveztél?
– Dehogy is nem – mondtam – Azt viszont nem kötöttem az orrára, hogy éppen az szőrös testét magam elé képzelve szoktam kiverni.
Ahogy egymás mellett feküdtünk láttam, hogy az öreg fasza még mindig úgy áll, mint a cövek. Odahajoltam, hogy közelebbről is szemügyre vegyem. Egyenes volt, a makkja szélesen foglalta el a dákó végét. Úgy megfeszült rajta a bőr, hogy szó szerint fényes volt. A húgycső végén a kéjcsepp felkeltette az érdeklődésemet. Mutató újammal szétkentem a feszes bőrön a ragacsos cseppet.
– Folytasd – nyögte az öreg.
A nyelvemmel végignyaltam a tövétől a hegyéig a meredező dákót, miközben a kezemmel a szőrös mellkast simogattam. A mellbimbókhoz érve az egész testen borzongás futott végig. Elkezdtem tehát simogatni a mellbimbókat, amit jóleső nyögésekkel és sóhajokkal nyugtázott az öreg. Ahogy megfogtam az egyik mellbimbót és a két újammal megszorítottam, egy rángás és egy nagy fújtatás mellett kéjesen nyögött egy nagyot, és a fasza is meg-megemelkedett a szorításom ütemére. Ezt eljátszottam egy párszor, ahogy észrevettem, nagyon tetszett az öregnek.
Ekkor áttértem, egy eddig elhanyagolt térségre, a herékhez. Elkezdtem simogatni, nyalogatni.
– Kapd be – mondta az öreg.
Nekem sem kellett kétszer mondani, először az egyik, majd a másik golyót fogtam óvatosan a fogaim közé. Eleinte zavart, hogy a golyók szőrösek voltak, utána már tetszett. Nagyon ki kellett tátanom a számat, hogy sérelem nélkül sikerüljön bekapnom, mert nagy golyói voltak az öregnek. A fogaimmal tartva feszítettem a golyókat, miközben a nyelvemmel ingereltem a golyókra feszülő bőrt. Az öreg közben simogatta a fejemet és láthatóan élvezte a kényeztetést.
Miután kivettem a számból a heréket, gyűrűt formálva az ujjaimmal összeszorítottam a két golyót a keményen meredező faszt pedig lassan a számba vettem. Enyhén sós ízt éreztem. Furcsa érzés volt, de nem akartam meghátrálni. Visszagondolva, hogyan csinálta az öreg, ugyanazokat a mozzanatokat próbáltam visszaidézni. A nyelvemmel elkezdtem a feszes makkot szopogatni, majd végig a makktól a fasz tövéig lassan végig nyaltam. Utána meg vissza fele ugyanezt. Nem csinálhattam rosszul, mert az öreg folyamatosan sóhajtozott, morgott, sziszegett elégedettsége jeléül. Ezt folytattam, ismételgettem többször. Az öreg egyre jobban felizgult. Ő is lökte a csípőjét, ütemesen rángatta a számból a faszát ki-be. Ahogy gyorsult a tempó, a lélegzete is felgyorsult. Egyre jobban zihált, majd egy végső lökéssel elöntötte a torkomat a forró anyag. Egyszer, kétszer, háromszor, majd egy kis szünet után negyedszerre is.
Visszahanyatlott az öreg a fűre, és csak pihegett, kapkodta a levegőt egy pár percig. Csak annyit tudott kinyögni:
– Köszönöm
Simogattam a mellkasát, ő meg hátamat. Majd magához szorított és még egyszer azt mondta:
– Köszönöm
– Gyere, mossuk le magunkat – és válaszomat sem várva, belegázolt a vízbe, ahol nagy csapkodások közepette a víz alámerült.
Követtem én is. Jót tett a felfrissülés. A partra érve kiheveredtünk a fűre. A nap simogatta a testünket. Fantasztikusan jó érzés volt meztelenül a napon. Hason feküdtünk. Végigsimította a hátamat és a fenekemet. Én is elkezdtem simogatni a hátát, majd egyre lejjebb és lejjebb jutott a kezem. Amikor a fenekéhez értem, egy kissé megemelte a csípőjét, ezáltal a farpofák is távolabbra kerültek egymástól és a kezem a vágatba csúszhatott. Még jobban megemelve a csípőjét most már éreztem a lyukat is. Sóhajtott az öreg, majd azt mondta:
– Egyszer erre is sort kerítünk, de nem most. – somolygott.
Azért egy pár percig még ott játszadoztak az ujjaim.
Hirtelen felém fordult az öreg.
– Te – mondta élénken, – ki kellene békítenünk a nagybátyádat és Pistát.
– Jó, jó – de hogyan, vágtam közbe.
– Azt még nem tudom, de majd kieszelek valamit. – mondta.
– Először is, mondd azt a nagybátyádnak, hogy megállítottalak a , és nagyon sajnálkoztam a történtek miatt, és hogy Pista is szeretné meg nem történtté tenni. Szeretne bocsánatot kérni, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Én meg Pistának adom be, hogy bocsánatot kell kérnie. Talán sikerül, hiszen az ominózus eset előtt még tán szimpatizáltak is egymással, egy csapatban is fociztak.
– Megpróbálom – mondtam
– Rendben – így az öreg, és élénken elkezdett öltözködni. Így tettem én is. Miután felöltöztünk mintha mi sem történt volna közöttünk, egy kézfogással elbúcsúztunk. Mindketten tudtuk, hogy ez még csak a kezdet volt.
folytatása következik...