Fogadás és élvezet

– Áhh, nem. Biztosan emlékszem rá, hogy nem! – rázta Ágnes a fejét.
– De, hidd el, hogy így van! Tudod mit? Akkor fogadjunk! – vágtad rá te.
– Úgyis én nyernék... – mosolyodott el Ági, és lemondóan legyintett.
– Ha annyira biztos vagy benne, akkor mersz fogadni!
– Miért ilyen fontos neked, hogy veszíts? – legyintett lemondóan, és felállt a fotelból.
Ahogy felállt és a konyha felé indult, a tekinteted gyorsan végigfürkészte a nő fenekét. a szűk farmert, ahogy a nő fenekének alakját végigkövetve rátapad a bőrére, és izgatóan behatol abba a kívánatos vágatba.
Aztán magadhoz térsz a bambulásból, és te is felállsz: "történetesen van egy lexikonom, amiben bizonyára benne van válasz... "
– Akkor legalább megláthatod, hogy nekem van igazam – tért vissza Ágnes a konyhából, kezében egy pohár üdítővel.
Elgondolkodsz. "Hm, figyelj... Fogadunk, és ha én veszítek, akkor... akkor felajánlom szolgálataimat neked, és egy hétig megteszek neked bármit! "
– Hát, tudnék neked elfoglaltságot biztosítani... – mondta mosolyogva Ági, de láttad rajt, hogy valóban elgondolkodott az ajánlaton. "És ha én veszítek...? Nekem nincs egy hetem arra, hogy a különböző dolgaidat intézhessem... Bár úgyis te fogsz veszíteni. "
– Nem kell egy hét! Elég lesz egy nap! – vágod rá már-már elfúló hangon, ugyanis néhány napja került eléd az Internet-en egy leírás a kérdéses személyről, így biztos vagy a dolgodban.
Valami teljes testet átjáró, már-már remegésbe torkolló izgalom vette úrrá magát rajtad, és úgy figyelted Ági reakcióját.
– Hát... legyen...
Ezekkel a szavakkal izgalmad is megváltozott. A remegés abbamaradt, a helyét pedig átvette egy, a gyomrodban egyre erősebben jelentkező nyomás. "Rendben van. "
Nyugalmat magadra-, és komolyságot az arcodra erőltetve hajoltál közelebb a veled szemben ülő Ágihoz, és a kezedet nyújtottad.
Ő érdeklődve letette a poharát, megfogta a kezedet, és annyit mondott kissé félve: "veszítettél".
Lassan, az előző erőltetett arckifejezéssel és hanghordozással mégegyszer elismételted: "Ha én veszítek, egy héten keresztül azt csinálom, amit csak kérsz tőlem. Ha te veszítesz, egy napon keresztül te csinálod azt, amit én kérek. "
– "Legyen. " – Bólintott Ági.
– "Bármit... " – fűzted hozzá úgy, mintha csak egy jelentéktelen, nyelvi okokból kötelező hozzáfűznivaló lenne, annak ellenére, hogy belül közben mind erősebben tombolt az izgalmad.