Igaz is lehetne! 3. rész

Mikor kiléptünk a folyosóra, a "beteg" gimis lány jött oda hozzánk és kérdezte, hogy mit csináltunk a szobában? Ildikó elpirult és nem mondott semmit. Gondoltam mentem a helyzetet, úgyhogy azt mondtam, hogy pettingeltünk. A lány akit – mint később megtudtam –, Katinak hívnak furán nézett majd vihogni kezdett. Úgysem hiszem el. Mondta. De mikor ránézett Ildikó égőpiros arcára, már kérte is hogy meséljük el. Elmesélni nem tudjuk, legfeljebb megmutatni, de csak ha te is beszállsz – mondtam neki. Jó lesz így? Kérdeztem Ildikót. Nekem jó, pirult el újra. Kati lelkesen helyeselt, hogy ő minden jóban benne van. Így hát mivel még jó fél óránk volt a színház végéig, visszamentünk a szobába. Mi Ildikóval rögtön elkezdtünk vetkőzni. Ő a szekrénye előtt én pedig az asztalra tettem a ruháimat. A gimis csaj csak nézett hol rám, hol Ildikóra. Valószínűleg még mindig nem tudta elhinni, hogy a színtiszta igazságot mondtam az előbbi tevékenységünkről. Mikor már pucérak voltunk, rá kellett szólnunk a csajra, hogy most már te jössz, vetkőzz. Kati elfordult, és lassan vetkőzni kezdett. A farkam már megint ált, mert a pucér lány és a már vetkőző lány látványa nagyon izgató volt. Míg Kati vetkőzött, Ildikó megkérdezte, hogy miért bámulod ennyire? Mert kíváncsi vagyok, hogy milyen ruha nélkül – mondtam. Te már biztosan láttad, ha máskor nem, fürdés közben. Igen láttam – válaszolta. Neked is tetszeni fog. Ekkor Kati lassan megfordult, de szégyenlősen eltakarta az egyik kezével a cicijeit, a másik kezével pedig a nuniját. Amennyit így láttam az is nagyon tetszett, mert jó alakja és bájos arca volt. Na, had látom hogyan csináltátok az előbb. Szólt ránk Kati. Nem kellett nagyon biztatni minket, mert láttam Ildikón, hogy nagyon izgatja, hogy egy harmadik személy is ott van. Elkezdtem puszilgatni Ildikó cicijeit, nyelvemmel megmozgattam mellbimbóit, amik már kő keményen meredtek előre az izgalomtól. Közben tenyerem már a selymes nunaszőrét simogatta. Középső ujjammal óvatosan betúrtam a vágatába. Az ujjammal éreztem, hogy szinte folyik a lé a lányból, annyira föl van izgulva. Ekkor fölültettem az asztalra. Kissé hátradőlve megtámaszkodott az asztalon, én pedig a melleit, majd a hasát, később a combjait puszilgatva, nyalogatva haladtam a nunija felé.