Olvadó jéghegy 1. rész
Hogy ki vagyok? Teljesen mindegy. Szólíts mondjuk... királynak. Nem mintha olyan nagy szám lennék, csak éppen... van ez a hobbim. Nevezzük inkább szenvedélynek. Ráadásul nem is egy, hanem kettő. A másik a hegymászás.
– Szeretsz szopni?
– Mmh – mormogta halkan.
– Miért? – kérdeztem. Kivette a szájából farkam. Akkor már oda mertem adni neki – hadd játszadozzon vele.
Mert... – szemét a semmibe fúrta, a választ kereste. Dákómat billegtette az ujjai között.
– Mert. – mondta végül, mintha magától értetődő lenne. Rámnevetett, aztán megint kényeztetni kezdett ajkaival. Pokolian jól csinálta. A gyönyörtől a plafont néztem, de a közelgő mennyországot láttam. Az ő orgazmusait már nem is számoltam.
Hogy ki vagyok? Teljesen mindegy. Szólíts mondjuk... királynak. Nem mintha olyan nagy szám lennék, csak éppen van ez a... hobbim. Nevezzük inkább szenvedélynek. Ráadásul nem is egy, hanem kettő. A másik a hegymászás. Abban az mozgat, hogy a csúcsra jussak. A szexben pedig az, hogy a csúcsra juttassak. Nem egyszerű, szeretlek – gyere – bújjunk – ágyba – szex. Nem. Olyasmi, ami királlyá koronáz. Legalábbis szeretek ezzel hízelegni magamnak. Érzelmek kizárva – ez fontos. Udvarlás sincs. Csak és kizárólag szex. A bármire kapható nők viszont nem érdekelnek. Csakis a királynők. Ez kissé megnehezíti a dolgom, de ez az, ami királlyá koronáz. Az utcán szoktam kiszúrni őket. Számít a járása, az arca. Kevéssé az alakja. Büszkének kell lennie, hogy legyen, amit letörhetek. követem őket hazáig. Legjobb, ha falun laknak – ott nincs nagy mozgolódás az utcán. Esetleg panelházban. Ott a néptelenséghez párosul a közöny. Számomra néhány nap megfigyelés az előjáték. munkahely, baráti kör, kedvtelés – mindet számba veszem, mielőtt valamelyik testrészét. Egyedülállónak kell lennie, és egyedül is kell laknia. Mikor minden körülményt földerítek, akcióba lépek. Három fő fegyverem a sötétség (youtube. com/watch? v=sthRYIB91P8), lefegyverző udvariasság és kloroform. Kimaradás késő estig vagy – előbb vagy utóbb fölbukkannak. Nem mondanám, hogy mindegy mi az ok. – kilel a hideg a szabadidőruhás királynőktől. mondvacsinált okkal váltok velük néhány szót, aztán, amikor hátat fordítanak, szájukra tapasztom a rongyot.
– Szeretsz szopni?
– Mmh – mormogta halkan.
– Miért? – kérdeztem. Kivette a szájából farkam. Akkor már oda mertem adni neki – hadd játszadozzon vele.
Mert... – szemét a semmibe fúrta, a választ kereste. Dákómat billegtette az ujjai között.
– Mert. – mondta végül, mintha magától értetődő lenne. Rámnevetett, aztán megint kényeztetni kezdett ajkaival. Pokolian jól csinálta. A gyönyörtől a plafont néztem, de a közelgő mennyországot láttam. Az ő orgazmusait már nem is számoltam.
Hogy ki vagyok? Teljesen mindegy. Szólíts mondjuk... királynak. Nem mintha olyan nagy szám lennék, csak éppen van ez a... hobbim. Nevezzük inkább szenvedélynek. Ráadásul nem is egy, hanem kettő. A másik a hegymászás. Abban az mozgat, hogy a csúcsra jussak. A szexben pedig az, hogy a csúcsra juttassak. Nem egyszerű, szeretlek – gyere – bújjunk – ágyba – szex. Nem. Olyasmi, ami királlyá koronáz. Legalábbis szeretek ezzel hízelegni magamnak. Érzelmek kizárva – ez fontos. Udvarlás sincs. Csak és kizárólag szex. A bármire kapható nők viszont nem érdekelnek. Csakis a királynők. Ez kissé megnehezíti a dolgom, de ez az, ami királlyá koronáz. Az utcán szoktam kiszúrni őket. Számít a járása, az arca. Kevéssé az alakja. Büszkének kell lennie, hogy legyen, amit letörhetek. követem őket hazáig. Legjobb, ha falun laknak – ott nincs nagy mozgolódás az utcán. Esetleg panelházban. Ott a néptelenséghez párosul a közöny. Számomra néhány nap megfigyelés az előjáték. munkahely, baráti kör, kedvtelés – mindet számba veszem, mielőtt valamelyik testrészét. Egyedülállónak kell lennie, és egyedül is kell laknia. Mikor minden körülményt földerítek, akcióba lépek. Három fő fegyverem a sötétség (youtube. com/watch? v=sthRYIB91P8), lefegyverző udvariasság és kloroform. Kimaradás késő estig vagy – előbb vagy utóbb fölbukkannak. Nem mondanám, hogy mindegy mi az ok. – kilel a hideg a szabadidőruhás királynőktől. mondvacsinált okkal váltok velük néhány szót, aztán, amikor hátat fordítanak, szájukra tapasztom a rongyot.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 7 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2024. január 29. 16:37
#8
Ábrándozás az élet.
1
a
A57L
2019. október 26. 04:38
#7
Van benne fantázia és 5 pont.
1
A
Andreas6
2017. október 21. 07:23
#6
Hát fantáziája, az van. Én akkor sem tennék ilyent. Nem akarok uralkodni, csak örömöt szerezni és kapni - ebben a sorrendben, vagy egyszerre.
1
l
listike
2014. június 8. 13:25
#5
Nagyon beteges.
1
B
Bikmakkocska
2012. november 12. 12:15
#4
Fantáziadús, színes, 10 pont.
1
g
genius33
2012. február 5. 07:52
#3
Érdekesnek mondanám de nemrossz 🙂
1
v
v-ir-a
2012. február 1. 21:59
#2
egy kissé beteg emberre vall, főként az eleje...már csak az hiányzik " normális vagyok, megmondták a hangok"....
1
T
Törté-Net
2012. január 26. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1