Parfümös combok édes közén...

2007. júliusa volt, csodaszép nap. Eszter, a fiatal 16 éves lány korán kelt, és kinézett az ablakon. A nap izzó narancsfényben mosta a fák zöldjét, a leveleken rubinként csillámlottak az előző éjszakai eső cseppjei. Az egyik ágon egy magányos feketerigó siratta az éjt.

– Juhé! – kiáltotta boldogan a lány, és kipattant az ágyból. Egy szál fehér bugyi volt rajta, csábosan feszült feszes kis fenekén. Kis csöcsöcskéi alig is ugráltak, ahogyan átszaladt a szobán, hogy kivéve a szekrényből ruháit, felöltözzön.

Megfésülte gyönyörű szőke haját, felvette tornacipőjét, és kilépett az utcára. A hőség elkábította, s madonna-édes mosolyt csalt az arcára. Felnevetett a szétfolyó kék égre. A világ teljes, fantasztikus súlyával nehezedett rá egyszeriben. Úgy szeretett egyszerre mindent és mindenkit! A kisfiút, aki apró bringáján kerekezett a forró aszfalton, a nénit, aki a tulipánjait öntözte, a parkoló kocsikat, a fűnyírók zaját!

– Szia Eszti!
A lány a hang irányába kapta a fejét, és meglátta Andrist, az osztálytársát, ahogyan felé ballag az utcán. Még szélesebben mosolygott. Tetszett neki a fiú.

Andris óta ért hozzá, és könnyedén összepuszilkodtak. Aztán a fiú megkérdezte:
– Nincs kedved lejönni velem a folyópartra?
Eszter boldogan bólintott.
– De, egy pillanat. Csak kiveszem a ruhákat a mosógépből.
A lány visszasurrant a házba, de természetesen más dolga volt, mint hogy a vizes ruhákkal gatyázzon. Mindössze pár csepp Freya parfümöt akart magára loccsantani. Különös érzés lobbant a szívén: reszkető kezekkel illatosította magát, arcát, hónalját, majd néhány pillanatnyi tétovázás után lehúzta feszes, rövidszárú farmernadrágját, és a combjai belsejére is lötykölt egy keveset. Mellbimbói közben megdermedtek. Belenézett a tükörbe, és látta, milyen piros az arca. Elmosolyodott, vállat vont, és kiszaladt Andrishoz.

Beszélgetve ballagtak végig az utcán, majd hamarosan kiértek lakott területen kívülre. Átvágtak egy szántóföldön, amely por, lonc és búzavirág illatot árasztott, aztán megpillantottak a partot szegélyező fűzfák zöldellő sávját.