Labda, vízpart, miegymás

Nemrég egy Balaton parti házibuliba invitáltak a volt iskolatársaim, amit érettségi találkozónak is szántak. Sajnos nem sokan jöttek el, inkább csak a szokásos, régi barátokból megmaradt társaság verődött össze megint, ahogy az újabban szokásossá lett. A nemek aránya megközelítőleg azonos volt, így a hangulat többnyire kellemesen oldott volt, egyik fél túlsúlya sem mérgezte a levegőt. A jelenlévők régi cimborák voltak, nagyjából mindenki tudott mindent a másik nyűgjeiről, éppen feléledő vagy megszakadó románcairól. Az amúgy is nyitott és szókimondó társaság éjfél körül egyikünk szexuális problémáira tért rá – ami igencsak felforrósította a közhangulatot. Hamarosan kitaláltuk – felkorbácsolt érzékeinket csillapítandó – azt az éjszakai fürdőzést, ami végül számomra kevésbé volt üdítő és relaxáló, mint ahogy azt kezdetben reméltem.

Míg a többiek vicces füstkarikákat gomolyogtattak arrébb, én bementem a vízbe Gáborral és Tamással – labdázni. Legalábbis az eredeti koncepció ez volt. Akkor siklott félre ez a terv, amikor Gábor – valószínűleg nem – véletlenül, heves küzdelmében a lasztiért elszakította a melltartóm tartópántját, és az egyik mellem hirtelen feltárulkozott előttük. O0 hamarabb észrevette, minthogy nekem eltakarni lett volna időm, így egyszer csak azon vettem észre magam, hogy bár a labdáért való küzdelemben győzedelmeskedtem, valamiben azonban hamarosan alul maradhatok. Megéreztem Gábor forrósodó leheletet a nyakamon, miközben a ujjai félig fedetlen keblemet simították végig, mintegy véletlenszerűen. Mivel jó barátok voltunk, éppen csak testi kapcsolat hiányzott közülünk, meglepve néztem kérlelő szemeibe. Az igazat megvallva nekem is borzalmasan jól esett az az előbbi érzéki mozdulat.

Hátat fordítottam neki, hogy rendbe rakjam a melltartóm pántjait, amikor egyszer csak hátulról átölelt, majd jó erősen magához szorított, két kezével lefejtve rólam a melltartót. A művelet közben nekem préselte férfiasságát, amitől elkezdtek bennem is randalírozni a hormonok. A szemem sarkából láttam, hogy Tamás közben elsomfordált, megsejtve a közöttünk készülődő vihart. Egy pillanatig gondolkozni próbáltam, menekülési terveket latolgattam, de azután a maradék józanságom is semmivé foszlott.