Ismeretlen idegen

Agyam zakatolt az idegességtől, a dühtől. Gondolataim keveregtek, összpontosítani képtelen voltam. Mellkasomban pedig egy szorító, fájdalmas érzés gyűlt össze. Mintha egy hatalmas, tátongó sötét gödör lenne, melyben negatív érzések és szomorúság keringene. Céltalanul bolyongtam az utcákon, mint egy végtelen labirintusban. Nem tudtam hol vagyok, mit keresek. Elveszettnek éreztem magam, úgy tetszett, hogy senki sem szeret és én se szeretek senkit. Elhagyatott voltam, mint egy kóbor eb, mely nem bízik már az emberekben.

Zene és zaj csapta meg a fülem, miként elhaladtam egy szórakozóhely mellett. Megtorpantam, elgondolkoztam, hogy mi futott át akkor az agyamon, nem emlékszem. Egy érzés, egy belső hang, egy erő vezényelt abban a pillanatban. Megfordultam és az utamat egyenesen a pub bejáratának irányába vettem. Ügyet sem vetettem a fullasztó dohányfüstre, mely az egész termet ellepte, mint nehéz köd. Sem a tombolókra, sem a táncolókra, sem a dübörgő zenére. Az elkeseredettség olyan lakatot tett az elmémre, hogy nem szabadulhattam. A pulthoz sétáltam, rendeltem valami italt, de fogalmam sincs mit, talán egy jeges . Az viszont határozottan rémlik, hogy elkérték a személyim, és én duzzogva a táskámban matatva utána, bemutattam. Lassú léptekkel, a tömegen átkúszva egy csendesebb sarokba húzódtam. Feszengve lehuppantam a díványra, és komótosan hörpöltem a hideg italt. Leszegett fejjel bambultam magam elé. Hajamat babráltam, elveszett az időérzékem.
– Szabad? – hirtelen egy kellemes férfihang csendült meg, de elsőre le sem esett, hogy nekem szól e kérdés.
– Ömm, persze, csak nyugodtan – fel sem néztem csak az olvadó jégkockákat bámultam.

Olyan érzésem támadt, mintha valaki folyton nézne, felpillantottam . S mint aki álomból ébredt, kitisztult az agyam a kusza gondolatoktól. Egyenesen a szemébe néztem, a két barna szempárba, és le sem tudtam venni a tekintetem róla. Beforrt a tátongó sebem, vagy legalábbis nem éreztem, valami egészen új tört a helyébe. Izgatottság, olyan hév és láz gyulladt bennem, hogy ilyen még sosem éreztem. Pillantásom felfedezőútra indult, s nem csak az enyém. Borostás arc, csapzott barna fürtök. Rendezetlen ruházat. Azonban egy szép férfitestet rejtegetett. Ahogy tekintetünk ismét összeért, mindketten elmosolyodtunk. Zavaromban nagyot kortyoltam a hűsítő itókából, de nem hűtött le, forrt a vérem, dübörögtek az ereim. Kényelmetlenül fészkelődtem, ide-oda mozgolódtam.