Laura ébredése 17. fejezet

Laura annyira az események hatása alatt volt, hogy a következő napokban úgy érezte, mintha folyamatosan álmodna. Rádöbbent, hogy talán jobb lett volna, ha Rina soha többé nem kerül újra elő. Olyan érzéki volt és gyengéd, hogy Laura most mégjobban kívánta, mint valaha.
Az volt élete legrosszabb élménye, amikor ott állt meztelenül a nappaliban, miután Rina távozott. Az a két fenomenális orgazmus, amit a lány okozott neki, semmivel sem tette elviselhetőbbé a helyzetet. Csak lerogyott a kanapéra és órákon keresztül sírt. Meztelen teste rázkódott, és egész lényét betöltötte az elhagyatottság érzése és a szégyen, amiért ennyire kívánta a lányt.
Tudta, hogy nem mehet vissza Rina lakására. Azt már egyszer megpróbálta. Rina barátja még meg is ajándékozta néhány csípős megjegyzéssel. Tisztában volt Rina érzéseivel. Ki tudta olvasni őket a lány szeméből, akár egy nyitott könyvből. Tudta, hogy Rina is kívánja őt. De Rina sikeresen fojtotta el a vágyait, és Laura semmilyen lehetőséget nem látott rá, hogy áttörje azokat a gátakat, amiket a lány maga köré emelt.
El akart felejtkezni a fájdalomról, ezért még kétszer meglátogatta Ricket és Jamie – t azon a héten, újra és újra lesüllyedve a pokol legmélyebb bugyraiba, átélve a legvadabb, mindent elsöprő orgazmusokat. A két férfi repesett az örömtől, hogy a lány önként ajánlkozik fel, hogy minden lehetséges úton a magukévá tegyék, újra és újra, amíg Laura az éjszaka közepén arra nem riadt fel, hogy álmába elmerül a szégyen tengerében.

Aztán amikor elege lett ebből, felhívta Karent és emlékeztette rá, hogy megígérte, ő is megadja neki azt az élvezetet, amit Laura okozott neki legutóbbi együttlétük során. De Karen nem volt otthon. Elutazott valahova, így ő nem segíthetett Laurán. Már úgy érezte, hogy megőrül, amikor Rina ismét megjelent az életében.
– Átmehetek? – hallotta a hangját Laura a telefonban.
Laura agyán végigfutott minden fájdalom, amit az elmúlt napokban átélt, és a vad szexmaratonok a két férfival. Erőt vett magán és kimérten válaszolt.
– Rina, hányszor akarod még ezt velem végigcsinálni?
– Én... sajnálom. – akadt el Rina hanga. – Nem akarlak megbántani.
– Mit akarsz?
– Beszélgetni.
– Csak beszélgetni?
– Igen.
– Nem vagyok benne biztos, hogy el tudnám viselni.
– Nem maradok sokáig.
– Ez az, amitől félek.
– Laura, kérlek!