Mester és tanítványa

Egész kicsi kora óta a Kollégiumban élt, a szüleire nem is emlékezett. De nem érezte a család hiányát, társaiban, tanítóiban megtalálta azt. Itt ismerte meg mesterét is, akire aztán késobb, mikor az személyes tanítványává választotta, apjaként tekinthetett fel. Kitartása, szorgalma miatt prefektája mindig elégedett volt teljesítményével, noha nem o volt a legtehetségesebb kortársai közül. De azt azért egyikük sem hitte volna, hogy egyszer majd épp ot veszi a szárnyai alá a kiemelkedo tudása miatt általánosan elismert (bár lázadó, a szabályokat, konvenciókat gyakran felrúgó természetérol is hírhedt) mester, egy nála sokkal jobb eredményeket eléro társnojével szemben. Élete legboldogabb napjaként tartotta számon azt, amelyiken – nem sokkal 13. születésnapja elott – belépett új tanára szálláshelyére, hogy azontúl mellette éljen.
Már kezdetektol fogva ritkaság számba meno összhang alakult ki közöttük. Híven követte tanítója utasításait, ha idonként nem is értette céljukat, s ha nehéznek bizonyultak is azok. Mindig figyelmesen fordult felé, a leghétköznapibb helyzetekben is igyekezett tudást meríteni viselkedésébol, példaképé vált a nála jóval idosebb férfi. Hamarosan kifejlodött közöttük az a szeretet, mely a szülo – kapcsolathoz tette hasonlatossá viszonyukat. Persze sokszor nem egyeztek nézeteik, másképp látták az egyes dolgokat, ezek azonban békés véleménykülönbségek voltak, mindig tiszteletben tartották a másik akaratát és lehetoség szerint törekedtek a kompromisszumokra, az egymáshoz való alkalmazkodásra.
Az ido haladtával meghozta gyümölcsét a szorgalmas tanulás, és a mester egyre többet kérte ki tanácsát, és fogadta meg azokat, egyre több önálló feladatot bízott rá, és kezdte egyenrangú társként kezelni. Kapcsolatuk új fokra lépett, barátságuk elmélyült, egymáshoz való ragaszkodásuk erosebb lett. Küldetéseik során nemegyszer életüket kockáztatták egymásért, vagy bízták azt a másikra, és megtörtént, hogy készek is voltak meghalni egymásért. De végül kettojük közös erofeszítésével minden reménytelennek tuno helyzetbol sikerült kivágni magukat. Ezek a megpróbáltatások még erosebbé tették a köztük lévo szálakat, melyeket maguk is eltéphetetlennek éreztek egy ido után.
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig csak egymás társaságát keresték volna, és csak együtt érezték volna jól magukat. Voltak kapcsolataik sok más emberrel is, baráti és romantikus, intim kapcsolatok is részei voltak életüknek. Bár utóbbiakra nem sok alkalmuk volt állandó utazgatásaik, feladataik, küldetéseik teljesítése közepette.
– Nem várhatom el attól, akit szeretek, hogy vállalja az állandó várakozást rám, míg én ki tudja, milyen messze járok tole, ezért nem is választottam magamnak életpartnert soha – mondta egyszer tanára. – A mi életmódunk nem kedvez a tartós kapcsolatoknak. És o kénytelen volt belátni a szavak helyességét. De a magány gyakran , és tudta: mestere, bár idosebb, és már nem hajtja az ifjúi vér, ugyanúgy szenved idonként, és vágyakozik a gyöngédségre. De az soha meg sem fordult egyikük fejében sem, hogy egymás karjaiban is kereshetnének vigasztalást.
Pedig ha megkérdezik oket, hogy szépnek tartják-e társukat, mindketten oszintén mondtak volna igent. A mester fölött ugyan már jó néhány év elszállt, de ez nem látszott meg délceg tartásán. Magassága folytán többnyire egy fejjel mindig kiemelkedett az ot körülvevo emberek közül, az állandó gyakorlatozás miatt izmai nem vesztették el feszességüket, s még ráncai is jól álltak neki. Fiatalos tekintete különösen meghazudtolta korát, lefegyverzo mosolya, szívélyes modora miatt kedvelték az emberek, okos szavai miatt pedig tisztelték. Tanítványa 20 – as évei közepén járt, de fiatalabbnak látszott. Sajátos humora, mellyel mindig megnevette környezetét, kedveltté tette. Karcsú alakja, ruganyos és gyors mozgása, finom vonású arca, szinte kecses kézmozdulatai, melyekkel mondanivalóját kísérte, vonzóvá varázsolta volna akkor is, ha nem lengi körül valami bizsergeto kisugárzás. O maga nem is volt tisztában vele, hogy mennyi ösztönös kacérsággal tudja hátravetni hosszú, dús haját, s hogy mennyi huncutság van mosolyában. Nem is értette, miért néznek rá oly sokan gyönyörködo, sot vágyakozó tekintettel, de azért felfogta az ilyen pillantások üzenetét

Rögtön megértette azt is, hogy mi játszódik le mesterében, amikor az meglátta ot a folyó partján, ahogy a meztelen fürdozés után törülközött. Egy pillanatra találkozott a tekintetük, aztán a mester elszakította róla a szemét, és már fordult is volna el, de o egy villanás alatt ott termett mellette, és kinyújtotta felé a kezét, hogy megérintse. Nem is gondolkozott, hogy szabad – e, helyes – e, hogy miért most, hogy miért ot? Csak azt érezte, hogy egy percig sem hagyhatja szenvedni az általa oly szeretett lényt, és semmi más nem számít, csak az, hogy örömet szerezhessen neki! Bármivel!! Mindennel, amit csak akar!! És máris felloboghatott benne az öröm, mert társa olyan túláradó hálával nézett rá készségességéért, hogy egész bensoje megmelegedett. Csak még inkább megerosödött benne a vágy, hogy mindent megadjon neki, amit kér, és fel sem fogta nagy odaadásában, hogy mestere is azzal az eltökélt szándékkal öleli magához, hogy a most kimutatott feltétlen szeretetét azzal fogja viszonozni, hogy mindent megtesz azért, hogy gyönyörökhöz jutassa ot, a sajátjával mit se törodve. Hogy soha meg ne bánja azt, ami most kettejük között történni fog. Mindkettejüket az adni, adni, csak adni vágya járta át, ahogy átölelték, és simogatni kezdték egymást.
Meglepoen természetesnek tunt egymás érintése, mintha nem eloször történne meg. Úgy bújtak össze, fonódtak össze karjaik egymás testén, mint folyondár öleli át a fa törzsét. Hosszan becézgették simogatásaikkal, apró csókjaikkal a másik karját, vállát, nyakát. Közben megszabadultak a még útban lévo ruhadaraboktól, és rájuk roskadva folytatták tovább az ölelkezést. Felváltva elkalandozott a szájuk egymás hasán, végignyalták, finoman megharapdálták a meredezo mellbimbókat, tenyerük a másik fenekét markolászta egyre hevesebben. Aztán szinte egyszerre elhúzódtak egymástól egy kissé, és eloször sz? zies bátortalansággal, apró mozdulatokkal érintették meg egymás vágyakozó ölét. Majd ujjaik elindultak felfedezo útra, hogy megismerjék a másik testét. Simogatásaik egyre mélyebbek, erosebbek lettek, végül ütemes mozgásba mentek át egészen addig a pillanatig, amikor a feszültség már kirobbanással fenyegetett.
Akkor tanára felemelte a simogatás után vágynedvektol fénylo kezét, és 'hogyan tovább' – kérdo s egyben kéro tekintettel nézett a szemébe. O válaszul a hátára fordult és felhúzta lábait. Meg sem fordult a fejében, hogy másképp szerezzen örömet, minthogy magába fogadja ot, hisz tudta és átérezte, hogy a kezében ágaskodó hímtag most egy szuk, meleg barlang után áhítozik. Még mindig az adni vágyás áradt a lelkébol, úgy nyújtotta oda a testét. A mester föléje ereszkedett, kezét combjai közé helyezte, majd hirtelen ráhajolt a szájára. Mintha villám csapott volna belé, oly meglepoen izgatónak bizonyult a csók. Fejét erosen arcához húzva vadul viszonozta azt. Miközben felfedezte ajkaival az érzést, amit a borostás bor érintése, majd nyelvük hegyének összeérése okozott, tagjai kellemes zsibongással elernyedtek, és mintegy álomban érzékelte, hogy egy nedves ujj beléhatol. Szinte döbbenetes hatással volt rá, ahogy mind lelkileg, mind fizikailag átjárta a gyönyör. Levego után kapkodott, szeme elhomályosult, ahogy elobb finoman, majd egyre merészebben csúszkált benne ki s be az a simogató ujj, majd hamarosan csatlakozott hozzá egy másik is. Ekkor már hangosan nyögdécselt ettol a kéjes masszírozástól, s mikor kicsúsztak belole azok a csodát muvelo ujjak, szinte eszét vesztve reszketett, hogy folytatódjon a simogatás – bármivel! Lázasan, szenvedéllyel ölelte át és próbálta magára húzni, duzzadó férfiasságát pedig magába izgalma felébresztojének, de az még magánál volt, és csak finoman, óvatosan, fokozatosan, közben állandóan az o reakcióit figyelve hatolt belé apró, ringatózó mozdulatokkal. Aztán amikor már könnyedén csusszant ki és be a pénisz, akkor kezdett hevesebb, mélyebb mozgásba, lassan maga is elveszítve a fejét az osi ritmustól, az ot befogadó, körülölelo test érzésétol. Valahol a tudata mélyén örömmel fogta fel, hogy az alóla hallatszó halk nyüszítés minden lökésére, nem a fájdalom, hanem a kéj jele, és csak valahol nagyon homályosan vette észre, hogy a kiszakadó kiáltást a beteljesülés, a gyönyör csúcsa szülte, de nem élvezhette ki a másik örömét, mert a rásimuló izmok spontán összehúzódásai benne is átszakították a gátat, és minden idegszálával arra figyelt, ahogy belespricelli magját társa forró bensojébe.
Amikor végül elcsitultak a gyönyör hullámai és elváltak egymástól, kimerülten roskadt az oldalára. Így feküdtek egymás oldalán egy darabig dobogó szívvel. Aztán egymás szemébe néztek, majd bátortalanul, ugyanakkor a másik érzései iránt megértoen elmosolyodtak. Nem volt szükségük szavakra.
Még pihentek egy kicsit, majd elindultak a folyóhoz mosakodni. Míg önmagukon végigsiklott a kezük, képzeletben újraélték a történteket. A mester már fáradt volt, de megérezte, hogy tanítványát még egyfajta hiányérzet.
Kicsit habozott, majd lassan odalépett hozzá, és mosdatni kezdte. Mozdulatai egyre inkább simogatóak lettek, végül hálával telve az elobb történtekért elétérdelt a lábszárközépig éro vízben és a szájával kezdte simogatni az eddig tisztogatott intim testrészt. Nem csak ajkaival, hanem nyelvével is többször körbenyalta a legérzékenyebb pontokat, majd gyöngéden szopogatni, szívogatni kezdte. Egyre jobban belejött a becézgetésbe, és maga is élvezte, hogy milyen mély sóhajokat tud elocsalni ténykedésével. Hihetetlennek tunt, hogy ilyen elozmények után az o korában milyen hamar felélesztheto a vágya, de a másikból elotöro, egyre gyorsabbá, mélyebbé váló sóhajok hatására újra mocorogni kezdett a gyönyörök középpontját jelento testrész. Aztán egyszerre eltolták a fejét, és már senki nem állt elotte. Mögötte csobbant a víz, és eloször azt hitte, az nyalta végig a fenekét. De a víznél sokkal forróbb volt, ami megérintette. Meglepetten bukott elore, de ösztönösen is úgy helyezkedett, hogy jobban hozzáférhessenek hátsó feléhez. Furcsa volt, de nagyon kellemes, ahogy a finom ujjak végigsimították a vágatot, a nyelv pedig lyuk körül körzött. Egy darabig hagyta, hogy így becézgessék, de most o akart örömet szerezni a másiknak. Kézenfogva kivezette a vízbol és lefektette hanyatt a ruhákra, fölé kuporodott, és újra kezdték a szeretkezést, melynek végén társa többször összerándulva beléélvezett, o pedig elhomályosuló szemmel az alatta lévo izmos hasra.

Soha többé nem ismétlodött meg ez az eset, de kapcsolatuk attól kezdve még szorosabb lett, és idonként pirulva összemosolyogtak, ha valami eszükbe jutatta.