Eve nénikém esküvője 1. rész
Megjelenés: 2011. július 25.
Hossz: 23 986 karakter
Elolvasva: 15 435 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
– Daniel, vonszold le a ványadt valagad végre emeletről! – szólított apám a szokásos kedvesen évődő stílusában. – A TAXI már itt van!
– Jövök már! – ordítottam vissza, és már trappoltam is le a lépcsőn vállamon a táskámmal, amibe a következő hétre bepakolt cuccaimat pakoltam.
Mire kiértem a ház elé, már csak az én cuccaimat kellett berakni a csomagtartóba. Az út reptérre mint mindig, most is kész horror volt. Hiába ez New York. A reptéren aztán a szokásos biztonsági kapukon, ellenőrzéseken áthaladva végre valahára elfoglalhattuk helyeinket a gépen. Turista osztály, középső sor, 3 ülés egymás mellett! Nem kezdő lévén nem követtem el azt a hibát, hogy a szüleim közé üljek, így lehuppantam a bal szélre. Az ősök még le sem ültek, de már fojtott hangon vitatkozni kezdtek. Én csak megcsóváltam a fejem és a szemembe húztam a Yankies sapkám, fülembe dugtam a Ipod – om és kizártam a külvilágot. Negyed óra elteltével a gép kapitánya köszöntött bennünket, elmondta a szokásos szövegét, majd a gép végre elindult velünk, hogy elrepítsen az angyalok városába, hogy részt vegyünk anyám nővérének 4. esküvőjén. Kicsivel több mint 4 és fél óra repülés és zene hallgatás után végre landoltunk a Van Nuys – on. Mire megkaptuk a csomagjainkat és TAXI – ba vágódtunk, totálisan kimerültünk. További 1 órát vett igénybe az út a nagynéném beverly hills – i villájáig. Nem először voltam itt, de ahogy behajtottunk az automatán nyíló hatalmas kovácsoltvas kapun, a látvány mint mindig, most is szinte letaglózott. A villát hatalmas parkosított terület vette körül, mindenhol ízlésesen formára nyírt bokrok, sövények, fák voltak láthatóak a villához vezető út két oldalán. Mikor a házhoz értünk már ott vártak ránk a rokonok. Legelőször természetesen a Eve néni platinaszőke haját pillantottam meg ahogy szinte szikrázott napsütésben. Mellette egy tagbaszakadt magas fickó állt cowboy kalapban. – biztos a szerencsés 4. – gondoltam magamban némi gúnnyal. Mellettük egy ismerősnek tűnő karcsú sötét hajú lány állt szintén mosolyogva és integetve. Ahogy megállt mellettük a TAXI, mielőtt kiszálltam volna, hirtelen leesett, hogy a lány nem más, mint Lizzy, Eve néni 2. házasságából született egyetlen lánya.
– Jövök már! – ordítottam vissza, és már trappoltam is le a lépcsőn vállamon a táskámmal, amibe a következő hétre bepakolt cuccaimat pakoltam.
Mire kiértem a ház elé, már csak az én cuccaimat kellett berakni a csomagtartóba. Az út reptérre mint mindig, most is kész horror volt. Hiába ez New York. A reptéren aztán a szokásos biztonsági kapukon, ellenőrzéseken áthaladva végre valahára elfoglalhattuk helyeinket a gépen. Turista osztály, középső sor, 3 ülés egymás mellett! Nem kezdő lévén nem követtem el azt a hibát, hogy a szüleim közé üljek, így lehuppantam a bal szélre. Az ősök még le sem ültek, de már fojtott hangon vitatkozni kezdtek. Én csak megcsóváltam a fejem és a szemembe húztam a Yankies sapkám, fülembe dugtam a Ipod – om és kizártam a külvilágot. Negyed óra elteltével a gép kapitánya köszöntött bennünket, elmondta a szokásos szövegét, majd a gép végre elindult velünk, hogy elrepítsen az angyalok városába, hogy részt vegyünk anyám nővérének 4. esküvőjén. Kicsivel több mint 4 és fél óra repülés és zene hallgatás után végre landoltunk a Van Nuys – on. Mire megkaptuk a csomagjainkat és TAXI – ba vágódtunk, totálisan kimerültünk. További 1 órát vett igénybe az út a nagynéném beverly hills – i villájáig. Nem először voltam itt, de ahogy behajtottunk az automatán nyíló hatalmas kovácsoltvas kapun, a látvány mint mindig, most is szinte letaglózott. A villát hatalmas parkosított terület vette körül, mindenhol ízlésesen formára nyírt bokrok, sövények, fák voltak láthatóak a villához vezető út két oldalán. Mikor a házhoz értünk már ott vártak ránk a rokonok. Legelőször természetesen a Eve néni platinaszőke haját pillantottam meg ahogy szinte szikrázott napsütésben. Mellette egy tagbaszakadt magas fickó állt cowboy kalapban. – biztos a szerencsés 4. – gondoltam magamban némi gúnnyal. Mellettük egy ismerősnek tűnő karcsú sötét hajú lány állt szintén mosolyogva és integetve. Ahogy megállt mellettük a TAXI, mielőtt kiszálltam volna, hirtelen leesett, hogy a lány nem más, mint Lizzy, Eve néni 2. házasságából született egyetlen lánya.
Ez csak a történet kezdete, még 11 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
biztos, hogy egy maszti es egy oboa utan perceken belul agaskodik?