Titkos szerelem

Pénteken a szüleim elutaztak otthonról, én nem akartam menni, ezért régi jó barátaiknál hagytak. Ennek nagyon örültem, mert e kedves házaspárnak a fiába, Tamásba, nagyon szerelmes voltam de sosem mertem neki elmondani.
Épphogy lezuhanyoztam kopogást hallottam. Gyorsan magamra csavartam a törülközőm és kinyitottam ideiglenes szobám ajtaját. Tamás volt az, gondolta jön egy kicsit beszélgetni... Leültünk egymás mellé az ágyra és bele kezdett a mondanivalójába.

Hirtelen megcsókolt. Meglepődtem, de a csókja oly édes és gyengéd volt, hogy nem ellenkeztem. Lassan hanyatt fektetett és úgy folytattuk. Egyre szenvedélyesebbé vált. Elkezdte simogatni a combjaimat. Kezeivel mind feljebb és feljebb érintett. Megállt egy pillanatra a szemérem dombomnál, de úgy döntött tovább halad a melleim felé. abba hagytam a csókolózást, és megfogtam a kezét.
– Ne! Ezt nem kéne...
– Mi a baj? Nem volt jó?
A szemembe nézett és mosolygott. Gyönyörű, smaragdzöld szemei voltak. A haja gesztenyebarna. Kb. 186 cm magas, kisportolt felsőtest. Egyszerűen tökéletes volt. Egy fekete inget viselt sötét farmerral. Vadítóan jól nézett ki.
– De! – feleltem. – Nagyon jó volt, csak...
– Csak? Mi a baj kicsim?
– Hát... Én még sosem csináltam ilyet és egy kicsit félek.
Őszintén szólva nagyon féltem, hisz ő egy 19 éves fiú, én meg csak 16 voltam. Eleve "féltem" vele kettesben maradni, hát még úgy, hogy rajtam csak egy törülköző volt.
– Mitől félsz? Nem akarlak bántani.
– Tudom... De ha nem leszek neked elég jó? Én nem bírom a fájdalmat. Ne haragudj!
Kicsit elpityeredtem. Annyira akartam, mégis megállítottam. Szégyelltem magam.
– Jajj, cicám ne sírj! Egyáltalán nem haragszok, én csak szeretni akartalak...

Átkarolt. Biztonságban éreztem magam. Nagyon jólesett, nem bírtam tovább magamban tartani az érzéseimet. Ki kellett mondanom:
– Szeretlek!
– Én is. már nagyon régóta.
Mindketten mosolyogtunk.
– Ne félj, nagyon gyengéd leszek!