Laura ébredése 13. fejezet

Rina nagyon fáradt volt. Laura is, de annyira vágyott a lány gyönyörű és érzéki testére, hogy legszívesebben a végkimerülésig hajszolta volna orgazmusok egész seregével. De végül ő is engedett és kelletlenül figyelte, ahogy Rina elfedi előle gyönyörű, selymes tagjait a ruhájával.
Csak amikor felkelt következő nap, döbbent rá, mit is tett. Ugyanazt érezte, mint már korábban is. Azon gondolkodott, vajon tényleg leszbikus-e. Nem számít, mennyire jól éreztük magunkat együtt. – gondolta. – Nem számít, hogy hányszor jutottunk el a csúcsra és milyen jó volt. Tényleg leszbikus lennék? Ilyen... furcsa lennék? Abnormális?
Elhatározta, hogy ad egy kis időt Rinának. Nem akart túlságosan rámászni. Aznap sokkal jobban kívánta a lányt, mint bármikor korábban, de visszatartotta magát, hogy felhívja őt és úgy gondolta, az a legjobb, ha egy ideig elkerüli a munkahelyén is. Hagynom kell, hogy magától jöjjön vissza hozzám. – bizonygatta magának. – Amikor eszébe jut, hogy milyen jó volt neki velem, vissza fog jönni. Biztosan időbe fog neki telni, de vissza fog jönni.

Egy hét elteltével azonban már kezdett aggódni. Ismét Rináról álmodozott, de ezek a vágyálmok már azon az együtt töltött éjszakán alapultak, így kétszer annyira felizgatták, mint a korábbiak. Egyik nap, a munkahelyéhez közeli park egyik padján napfürdőzve ette az ebédjét egy barna zacskóból, arról fantáziálva, hogy Rina punciját nyalja, amikor leült valaki mellé és kiszakította a gondolatai közül.
– Hello! – köszönt egy ismerős hang.
Laura ráhunyorgott és igyekezett lecsillapítani gyorsuló szívverését. Karen volt az. Látszott rajta, hogy érti milyen érzések kavarognak benne, és hogy mennyire forr a vére az ő jelenlététől. A lány gyönyörűbb volt, mint valaha és ez ismét felébresztette Laurában a régi vágyat.
– Ó... hello! – reagált Laura bátortalanul.
– Nem bánod, ha ide ülök?
– Nem. Azt hiszem nem.
Egy része utálta a lányt, azért amit tett vele, de nem tudta levenni róla a szemét. Karen egy rövid ujjú blúzt viselt, amely mélyen bevágódott dús keblei közé. A szemeiben vad tűz lobogott, ahogy Laurára nézett és Laurába belehasítottak az emlékek, ahogy a testük egymásba fonódott. Karen imádott vele szeretkezni és ő is imádott Karennel lenni. És ezen az sem változtatott, hogy csak azért nem ment dolgozni, hogy ne találkozzon vele és hogy lefeküdt Rinával, hogy elfelejtse őt. Laura utálta ezért, de ez az egész fel is izgatta őt.